Adóegyezmények tartják itt az offshore cégeket

Voltaképpen nem uniós ügy az offshore cégek adóterhein (is) jelentősen könnyítő, a kamatjövedelmeket érintő 50 százalékos adókedvezmény kérdése. Magyarország - a többi uniós tagállammal együtt - az úgynevezett Code of Conduct (CoC) megállapodást írta alá, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy távol tartja magát a káros adóversenyt generáló intézkedésektől - emlékeztet Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. A megállapodás példálózó felsorolással tartalmazza a káros intézkedések jellemzőit, így a szelektivitást is, ami a kamatjövedelmekre vonatkozó magyarországi adókedvezménnyel kapcsolatban felmerülhet a CoC ellenőrző bizottsága szerint - írja a Napi Gazdaság.

A kedvezmény ugyanis jóval többet hozhat a jellemzően kamatjövedelemmel bíró ágazatok, illetve társaságok - mint például a vállalatfinanszírozással foglalkozó cégek - konyhájára, mint a többi gazdálkodó esetében. A testület egyelőre mindössze azt jelezte, hogy felvenné a kérdést az ellenőrizendő ügyek listájára. Erdős szerint a legrosszabb esetben is lenne az országnak jó néhány éve a kedvezmény megszüntetésére. A bizottság ugyanis hasonló esetekben viszonylag hosszú átmeneti periódust szab meg (egy belga ügy kapcsán tíz évet adtak a szerződéssel inkompetens szabályozás felszámolására).

Az 50 százalékos kedvezménynek köszönhetően a magyarországi offshore cégek adóterhelése 2006. január 1-jétől effektíve 8 százalékos lesz a társaságiadó-alapra vetítve. Az eddigi 4 százalékos kedvezményes adókulcs ez év végéig volt érvényben, és a csatlakozási szerződésben foglaltak szerint meg kell szüntetni. E cégek bevételét ugyanis meghatározó részben kamat- és jogdíjjövedelem képezi - teszi hozzá Erdős. A szakértő szerint a 8 százalékos terhelés még mindig versenyképes más európai országok "adókínálatával" - így a 10 százalékos ciprusi vagy a 12,5 százalékos belga adókulccsal - szemben.

Máshogy látja a versenyképesség kérdését Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Szerinte önmagában véve nem lenne különösen vonzó a 8 százalékos tényleges adókulcs (hiszen a 10-12,5 százalékból is engednek még az így adóztató országok), Magyarország a más országokkal kötött adóegyezmények révén foganatosítható adóoptimalizálás okán lehet inkább vonzó. Az offshore társaságok ugyanis - a Pénzügyminisztériummal egyeztetett módon - olyan szerződéses konstrukciókat alakítanak ki, amelyeknek köszönhetően a 8 százaléknál is alacsonyabb effektív adókulcs érhető el.

Az offshore cégek száma az adóhatóság adatai szerint mintegy 23 százalékkal csökkent az elmúlt három évben, míg a tőlük származó társasági adóbevétel emelkedett (2003-ban 13,4, tavaly 15,8 milliárd forint volt). Legutoljára 2002. december 31-én jegyezhettek be offshore státusú céget, ekkor 945 adózót tartottak nyilván, számuk 2005. december 12-én 729 volt, közülük is 82 társaság áll végelszámolás vagy felszámolás alatt.

A szakértők mindazonáltal úgy vélik, nem csökken számottevően az offshore cégek száma Magyarországon a következő néhány évben, legalábbis pusztán adójogi okokból nem. Az iparűzési adókedvezményt ugyan elvesztik offshore státusukkal együtt e cégek, a helyi adó alapjából viszont kikerül jövőre a kamat- és jogdíjbevétel. Erdős hozzátette, a jellemzően vállalatfinanszírozással foglalkozó cégek számára a székhelyről való döntés elsődleges szempontjai között a távközlési és banki infrastruktúra minősége, valamint az ország gazdasági és politikai stabilitása említhető, ám Magyarország esetében a kedvező földrajzi fekvés sem elhanyagolható. A legtöbb európai ország specializálódik valamely vállalati tevékenység vonzására. Hollandia a holdingtársaságok, Luxemburg a finanszírozó társaságok számára nyújt optimális feltételeket. A lengyel gazdaság nagyméretű felvevőpiaca miatt lehet vonzó, Szlovákia, Ciprus és Málta az alacsony adómértékei okán. Az utóbbi gazdaságok ugyanis elég kicsik ahhoz, hogy a belföldi cégek részéről esetlegesen kieső adóbevételt ellensúlyozza a külföldi tőkebeáramlás nagysága.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!