'Ötvenforintos különbségnél nincs lojalitás'

Eltűntek ugyan az üzletek polcairól az olcsó import dobozos sörök, de helyettük megjelentek az olcsó, külföldi üveges sörök. A gyártók szerint lassan hozzá kell szokni, hogy az söriparban is tartósan megjelent az olcsóbb szegmens. Szakértők szerint az olcsó sörök akár minőségi romlást is okozhatnak.

Dobozosból üveges

Tavaly májusban elárasztották a magyar piacot az olcsó sörök. Először a hatvan-hetven forintos német dobozos sörök taroltak, az "esti italoknak" is nevezett sörök részesedése egy év alatt megduplázódott. Az olcsó sörök árusítása érzékenyen érintette a hazai gyártókat, a forgalmazóknak igazodniuk kellett a piachoz, jóval lejjebb kellett szállítani az árakat. A Borsodi Sörgyár kommunikációs igazgatójának példájával illusztrálva az eseményeket: 2003-ban a dobozos Borsodi 139 forint, az üveges 119 forint volt, 2004-ben előfordult, hogy egy árban adták a kettőt. Fehér Imre szerint lépniük kellett, mert 50 forintos különbségnél az emberek lojalitása meginog.

A dobozos import térnyerésének egyik oka, hogy Németországban betétdíjat vetettek ki a sörösdobozokra. Ez kétszer-háromszor akkora volt, mint a sörösüvegeknél. Az ottani gyártók igyekeztek új piacot keresni termékeiknek, hogy meglévő készleteiket eladják. Krubl Yvette, a Brau Union kommunikációs menedzsere szerint a gyártók akár önköltségi áron is hajlandóak voltak árusítani termékeiket. Tavaly előfordult, hogy egy-egy márka csak egy áruházban volt kapható, és csak néhány hónapig, miután elfogytak a készletek, nem hoztak újat.

Prémium kontra mezítlábas

Magyarországon az idén vezették be a darab alapú termékdíjat, így januártól itt is drágább dobozos sört gyártani és eladni. Ennek hatására el is tűntek a polcokról a hatvan-hetven forintos dobozos sörök. Megjelentek viszont az olcsó német és szlovák üveges sörök, Krubl Yvette szerint elsősorban a nagyobb kiskereskedelmi láncoknál. A németországi export szintén az ottani betétdíjra vezethető vissza. A német gyárak a dobozosról átálltak az üveges sörök gyártására, és a kelet-közép-európai piacot célozták meg. Szlovákiában pedig mindig is olcsóbban gyártottak, az uniós csatlakozással - és az importvám megszünésével - pedig már semmi sem akadályozza, hogy Magyarországra exportáljanak.

A hazai gyártók egyébként kevésbé tartanak az olcsó üveges sörök térnyerésétől, mint a dobozosokétól. Ennek oka, hogy az olcsó dobozos sör még mindig jobban megmozgatja az emberek fantáziáját, mint az üveges - magyarázta Fehér Imre, a Borsodi Sörgyár kommunikációs igazgatója. A dobozos sör ugyanis prémium hatást kelt, főleg akkor, ha németes neve van. Az olcsó üveges azonban nagyon "mezítlábas tud lenni".

Nyári hideg és meleg

Az importon kívül más faktorok is befolyásolják a sörfogyasztást. A sör ugyanis szezonális termék, az egész éves fogyasztás 40 százaléka a három nyári hónapban megy el. A Brau Union szerint a "meleg nyári idő a sör legjobb értékesítője", így az időjárás nagyban befolyásolja minden sörgyártó értékesítési adatait. Ebben jelentős szerepe van a szezonális helyeknek, a balatoni kiskocsmáknak, kerthelyiségeknek. "Amit júniusban nem isznak meg, azt augusztusban már nem fogják" - mondja a sörös berkekben ismert örök igazságot Fehér Imre. A tavalyi nyár nagyon rosszul kezdődött, júniusban hideg volt, így később nyitott a szezonális helyek többsége.

Az idei év szerencsésebb - hiába volt eddig rossz idő, nyár elején meleg volt, és kinyitották a balatoni sörözőket, kerthelyiségeket. Fehér Imre szerint, ha közben egy-két hétig rossz az idő, ezek nem zárnak be. Ugyanez a helyzet a szezon végével is, vagyis ha augusztus közepén rossz az idő, akkor előbb bezárnak a kerthelységek, és rövidebb ideig tart a szezon.

Foci, olimpia, sziget

A fogyasztást erősen befolyásolják a nagyobb sportesemények és fesztiválok is. A kizárólagosság például egy olimpián nagyban hozzájárulhat egy-egy márka nemzetközi értékesítéséhez, véli Krubl Yvette. A Sziget és a különböző nyári fesztiválok főleg a szponzormárkáknak fontosak. A fesztiválokra nem olcsó bejutni - súlyos 10 és 100 milliókba kerülhet egy-egy fesztivál szponzorálása. Fehér Imre szerint ennek fejében nem kell versenyezni az adott helyszínen más márkákkal, és nagyon sok a vendég. Ennek ellenére nem térül meg kereskedelmileg a befektetés, imidzsben annál inkább.

Sporteseményeknél inkább az olimpia, a foci-vb-k és Eb-k fontosak. De itt is különbséget kell tenni a kocsmai és az otthoni fogyasztás között. Fehér Imre szerint a kocsmákban az emberek "megnézik, mit rendelnek a haverok előtt", míg otthon már inkább a mezítlábas, olcsó söröket isszák.

Összegezve elmondható, hogy Magyarországon évi hétmillió hektoliter sör fogy - ebből három millió hektoliter a nyári hónapokban. A sörfogyasztás a rendszerváltás után, a kilencvenes évek legelején volt a legnagyobb, akkor fejenként évi 100 liter fogyott. Ez folyamatosan csökkent, és 1998-ban érte el a mélypontot évi 70 literrel. Azóta a fogyasztás 70-75 liter körül stabilizálódott, évente plusz-mínusz 1-2 százalék az eltérés. Tavaly például jelentősen csökkentek az árak, mégsem emelkedett a fogyasztás. Az adott mennyiségen belül a piac átrendeződött az olcsóbb sörök felé.