OTP-re szabott a megelőző csomag
További Magyar cikkek
Első és második ránézésre is az OTP-re szabottnak tűnik a kormány és az MNB által bejelentett bankmentő csomag – mondta az Indexnek Móró Tamás. A Concorde elemzési vezetője szerint erre utal, hogy a csomag egyik deklarált célja, hogy a magyar bankok ne kerüljenek versenyhátrányba a nehezedő forrásbevonásban, illetve az is, hogy azon bankok, melyek más államtól már részesültek segítségben, nem vehetik igénybe a magyar lehetőségeket. (A hazai bankok majd mindegyike nagyobb nyugati bank leányaként működik, más kérdés, hogy ezeket mennyire tekintik függetlennek, illetve, hogy az anyabankok melyike vett már igénybe kormányzati segítséget.)
Egyelőre inkább preventív jellege van a csomagnak, de elképzelhető, hogy az OTP-nek még az idén vagy jövő év elején igénybe kell vennie a lehetőségét – véli Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline vezető elemzője szerint erre akkor kerülhet sor, ha a forint további gyengülése, a dollár további erősödése és az ukrán hrivnya esetleges mélyrepülése (az OTP ukrán leányánál elsősorban dollár alapú devizahiteleket folyósítottak) hitelek bedőléséhez, és ezáltal komoly leírásokhoz vezet, ami viszont veszélyeztetné a tőke megfelelési, s így a banki működés kritériumait. Akkor áll az OTP által korábban többször hangsúlyozott tétel, miszerint a bank egy fillér külső forrás nélkül is elboldogul 2009 végéig, fejtegette kérdésünkre Sarkadi Szabó Kornél, ha nem áll be drasztikus fordulat, romlás a bank hitelállományában. Móró Tamás szerint is elsősorban akkor lehet szükséges a csomag, ha az OTP egyszerre több piacán kényszerül leírásokra.
OTP: az IMF hitel komoly stabilizáló erő lehet
"Az OTP Bank a szektor iránti bizalom erősítésére alkalmasnak ítéli a tervezett IMF-bankcsomagot" - olvasható a pénzintézet csütörtöki közleményében. "A tervezetben szereplő 600 milliárd forint (mintegy 3 milliárd dollár) komoly stabilizáló erőt jelenthet a magyar bankszektor, s így az OTP számára is. Az OTP Bankcsoport tőkehelyzete stabil, jövedelmezősége magas, eszközportfoliója jó minőségű és likviditása menedzselhető" - szögezi le a közlemény. Azt, hogy a pénzintézetnek célszerű-e részt venni a programban, a Bank Igazgatósága mérlegeli a megvalósítást célzó törvények megszületése és a részletes feltételek áttekintése után. Minderről a Bank közgyűlése dönthet.
A magyar állam által felajánlott lehetőségek voltaképpen hitelként funkcionálnak, magyarázta Sarkadi Szabó Kornél. A szavazatra, tehát befolyásolásra nem használható elsőbbségi részvények, melyeket az állam vásárolna, ugyanakkor beleszámítanak a szavatoló tőkébe, így a tranzakcióval javulna a bank tőkemegfelelési mutatója.
A segítségnek azonban ára is van: az EU már figyelmeztette Németországot, hogy a hasonló banksegítő akcióknál legalább 10 százalékos állami hozamra kell törekedni, amit pedig a bankoknak kell kigazdálkodnia – mondta Móró Tamás, aki szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy a részvényesek nem fogadták kedvezően a hírt, az OTP papírok ára ma is esik. Ebben persze szerepet játszik több más ok is, kezdve az amerikai piacokon zajló tegnapi esésektől a Sarkadi Kornél által említett azon szempontig, hogy egy a jelenlegi hangulatnak egy ilyen bejelentésnek rövid távon, illetve pánikhangulatban "a bajban van a támogatott" hatása érvényesül. Mindkét elemző úgy véli ugyanakkor: ha a részvényeseknek most nem is feltétlen kedvez, a bank működése szempontjából kedvező a csomag, biztonságot ad az OTP-nek, vagy más, azt igénybe vevő hitelintézeteknek. Ez pedig egy kedvező hangulatban még támogatja is az árfolyamot.
Veres: Három bankra szabott a csomag
Ma Magyarországon három bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB felel meg a bankmentő csomag követelményeinek - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottság előtt csütörtökön. Hozzátette: e pénzintézeteknek éri el szavatoló tőkéjük a 200 milliárd forintos értékhatárt. Veres János az általa kezdeményezett bizottsági ülésen elmondta: a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB jogosult a megállapodásban rögzített feltételek igénylésére. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám, hogy megkapják-e, azt majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el. Az MTI tudósítása szerint a miniszter leszögezte: ha a bankok megkapják a tőkejuttatást, akkor az állam tulajdonossá válik, a nem szavazó részvényeken túlmenően irányítási jogokat is kap. A tárca által november 10-ig a parlament elé terjesztendő törvénycsomag rögzíti majd, hogy milyen törvényi feltételek mellett kaphatnak a bankok segítséget.
A tőkejuttatást nemcsak tőzsdén jegyezett bankok kérhetik, az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értékmeghatározás dönti majd el, hogy mely bankok tartozhatnak majd e körbe. A feltétel az, hogy a bank 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkezzen, e fölött a limit fölött ma három bank van Magyarországon - szögezte le Veres János. A bizottsági ülés után Veres János újságíróknak azt mondta: a törvénymódosítás és a bankok kéréséről függ majd, hogy egy-egy pénzintézetben milyen mértékű lesz az esetleges állami tulajdon.
Veres János a bizottság előtt elmondta még: a kormány 600 milliárd forintos támogatási csomagot állít össze az IMF-program részeként. E csomagban 300 milliárd forint a bankok tőkéjének megerősítését szolgálja, úgynevezett tőkeerősítő alap formájában, további 300 milliárd forint pedig az ezt igénybe vevő bankok számára a forrásbevonás megkönnyítést teszi lehetővé forrás garancia alap működésével. Az intézkedések átmenti jellegűek - szögezte le a pénzügyminiszter.