Egy valaki az OTP ellen, mindenki mellette
További Magyar cikkek
A piaci szereplők között terjedő e-mailekben is feltűnő, különböző, az általunk megkérdezett elemzők és kereskedők szerint egyértelműen alaptalannak bizonyuló állítások is terjedtek ma az OTP-ről. Ezek egy a bank nehéz helyzetéről, más része ezzel összefüggésben államosításról szólt. Ez utóbbit már Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és Veres János pénzügyminiszter is cáfolta, a bank helyzetét pedig nem csak annak vezetése, de minden elemző is stabilnak tartja.
Ezzel együtt ma az árfolyam napon belül 22 százalékot esett, miután délelőtt még emelkedett, majd délután meredeken esett. Zárás előtt pár perccel egy 300 ezer darab feletti eladási megbízás született, ez taszította a mélybe a bankpapír árát. Így végül 3855 forintra esett az árfolyam, ez a tegnapi záráshoz képest 14,3, a délelőtt elért szintekhez képest 22 százalékos esést jelent.
Egyelőre ellentmondásosak a vélemények azzal kapcsolatban is: vajon az OTP beadása vezetett a mai, ugyancsak drasztikus forintgyengüléshez (napon belül négy százalék, a délelőtti erősödéssel elért 249-es szintről este hét után 262-re kúszott fel az euró ára), vagy mindkét jelenség mögött részben az állampapírpiacon kialakult pangás áll.
Mi az a shortolás?
A shortolás lényege, hogy a tranzakcióban érintett részvénycsomag valójában nem kerül a shortoló kezébe, egy úgynevezett határidős ügylet köttetik. Aki esésre játszik, arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott időn belül adott árfolyamon el fog adni részvényt. Mondjuk, hogy az Xbank papírja ebben a pillanatban 100 forintot ér. A shortoló vállalja, hogy mához egy hétre elad egy részvényt 95 forintért. A részvény azonban akkor nincs a tulajdonában: ha az egy hét alatt a részvény ára 95 forint alá megy, akkor shortoló nyert, hiszen be tud vásárolni 95 forint alatt, míg a tranzakció másik oldalán álló vevő kötelezettséget vállalt a 95 forintos áron való vásárlásra.
Az OTP esetében azonban a legtöbben alapvetően spekulációs műveletet sejtenek: a papírokat shortolják, azaz egy jelentősebb piaci szereplő az árfolyamesésen akar komolyabb nyereséget elérni. Erre utal az is, hogy a zárás előtti percekben érkezett az a 300 ezer darab részvény eladására szóló megbízás, amely többek szerint egyszerűen úgy szólhatott: mindegy milyen áron, csak eladni. Ez persze megint arra utal, hogy az árfolyamesésre utazott az eladó.
A manőver, illetve a shortolás lényege a következő: kérj kölcsön X darab részvényt, ezeket öntsd a piacra, az eladói nyomás hatására csökken az ár, ha ez megtörtént, vásárolj vissza amennyit kölcsönkértél, ad vissza, és az árkülönbözet a nyereség. A legvalószínűbbnek mondott forgatókönyv szerint a részvényesés kikényszerítésének más célja nincs: noha felmerültek pletykák arról, hogy egy nagyobb tulajdonos szeretne beszállni az OTP-be (és az alacsony beszállási árat készíti elő a spekuláció), vagy éppen csődbe akarják kergetni a bankot, ezeknek kevesen adnak hitelt.
Meddig tarthat?
A péntek reggeli tőzsdenyitást követően alighanem folytatódik az árfolyam esése: ez még annak hatása lehet, hogy a mai zuhanás, a nagy mennyiségű eladás nyomán újabb szereplők adtak eladási megbízásokat. Ez már részben természetes, részben automatikus reakció. Természetes, mert senki nem akar kockáztatni, és ha a befektetők azt látják, hogy egy papír esik, akkor attól félve, hogy tovább fog esni, igyekeznek kiszállni. Automatikus, mert a befektetési alapoknál működnek úgynevezett kiszállási szintek: ha egy adott árfolyamot elér a részvény, mérlegelés nélkül likvidálják a pozícióikat, azaz eladják a kezükben levő papírokat.
Ez így persze ördögi körnek tűnik, de azért nem végtelen a helyzet: az OTP részvények könyv szerinti értéke 3500 forint. A piacon azt várják, hogy a bank nem engedi meg, hogy papírjai ez alá essenek, azaz megjelenik vevőként a tőzsdén, és saját részvényeit fogja vásárolni (átmenetileg persze, éppen az említett kényszereladási hullám miatt könnyen akár 3500 forint alá is eshet az árfolyam). A beavatkozásra már akár pénteken sor kerülhet, így a reggelre várt esésnek is hamar végeszakadhatna, a spekulációs támadás véget érne.
És az emberek bedőlnek
Az ilyen spekulációs manővereket a jelenlegi helyzetben nagyban megkönnyíti, hogy a a piacokon mindenütt pánikhangulat uralkodik, és a legtöbb alapkezelő amúgy is elad: a befektetők szabadulni akarnak a kockázatosnak ítélt részvényektől, és válogatás nélkül válnak meg a papíroktól. A bankszektorhoz tartozó cégek pedig különösen sérülékenyek a jelenlegi helyzetben, miután több amerikai és európai pénzintézet már csődbe jutott.
Ez a veszély azonban az OTP-t nem fenyegeti. Miközben persze minden bankot csődbe vihet, ha betétesei egyszerre megrohanják, a hazai elemzők egyértelműen azt hangsúlyozzák: az OTP még régiós szektortársaival, a Raiffeisennel vagy az Erstével összehasonlítva is nagyon stabil helyzetben van (a Raiffeisen papírok egyébként rövid idő alatt 60 euróról 33-ra estek, az OTP eddig jól tartotta magát). E tekintetben az az egyik döntő tényező, milyen a hitel/betét mutató a banknál: az OTP esetében ez 114 százalék, azaz valamivel magasabb ugyan a hitelek, mint a betétek aránya, de ez minimális különbségnek számít a szektortársakhoz mérten. Urbán László vezérigazgató ezért mondhatta, hogy egyetlen fillér bevonása, azaz bankközi hitel felvétele nélkül is működőképes bank. A legtöbb pénzintézet számára a hitelválságban éppen az jelenti a nehézséget, hogy a kedvezőtlenebb hitel/betét arány miatt folyamatosan külső forrásokra szorul a napi működéshez, és, a bizalmatlansági válságban ehhez vált nehézzé hozzájutni.
A portfolio.hu ugyanakkor idézte Binder Istvánt, a PSZÁF szóvivőjét: Binder a pénzügyi felügyelet a napi adatbekérés keretében bekérte a napi likviditási adatokat. Ezek alapján a mai nap folyamán több 10 milliárdos friss pénz áramlott a magyar bankszektorba. Az adatok alapján ismételten megállapítható, hogy a mai nap folyamán is több pénz folyt be a rendszerbe, mint ki – azaz attól sem kell tartani, hogy a betétesek aggodalma nehezítené a helyzetet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
