Nem csitul a plázaboom

Tavaly öt, ebben az évben két bevásárlóközponttal bõvült a magyarországi plázakínálat, így a Bevásárlóközpontok Országos Szövetségének adatai szerint 2008-ban országszerte már 69 mûködik. Tavaly az egyelõre csak nagyon halványan teljesítõ budapesti Arena Plaza mellett négy vidéki kereskedelmi centrumot adtak át, ebben az évben pedig még egy kereskedelmi központtal, az egri Agria Parkkal és egy outlettel, az M1-gyel bõvül a piac. A plázaboom az idei visszafogottabb fejlesztések ellenére nem áll le, 2011-ig Budapesten újabb tíz létesítmény áll a startvonalra, és lesznek olyan bevásárlóközpontok, amelyek új köntösbe bújtatva csatlakoznak a versenyhez. Ilyen lesz az óbudai Új Udvar és a Párizsi Nagyáruház.

A plázalázból a vidéki kereskedelmi ingatlanpiac is kiveszi részét, két vidéki centrum újul meg, a törökbálinti GL Outlet is átalakul és a siófoki Sió Áruházon is ráncfelvarrást hajtanak végre. A fõvárosi agglomerációban és a vidéki strip mallokkal és Family Centerekkel együtt további 36 bevásárlóközponttal szaporodik a kiskereskedelmi hálózat. Ha a folyamatban lévõ projektek mindegyike a tervek szerint alakul, azt azt jelenti, hogy Budapesten 365 ezer, vidéken pedig csaknem 500 ezer négyzetméternyi új terület jön létre csak ebben a kategóriában. A 2010 környékén tetõzõ plázaboom Budapesten várhatóan csendesedni fog, a klasszikus mallok építésére alkalmas területek elfogytával a bõvítésekre, a nagyok - Westend, Árkád, Europark - második fázisaira és új koncepción alapuló központok építésére tevõdhet a hangsúly.

A bevásárlóközpont-fejlesztési roham a hipermarketláncok tulajdonosait is magával ragadta, így a városszéli "big box"-októl kissé elfordulva immár a belvárosra, a tömegközlekedési csomópontokra koncentrálnak, ahol akár már 200 négyzetméteres, kifinomultabb külsõt öltõ szupermarketekben, megváltozott kínálattal várják a vásárlókat. A Tesco és az Spar a rohanó városi élethez alkalmazkodva az estig dolgozó vagy ebédidõben kiszaladó, tehetõsebb vásárlók igényeit szem elõtt tartva színvonalasabb választékkal, készételekkel alkalmazkodik az új vevõkörhöz. A hírek szerint ebben az esetben az ingatlantulajdonosok is kompromisszumkészek, és ha nem is a szupermarketek által megszokott 10-15 eurós tarifával, de a piaci átlagnál alacsonyabb bérleti díjon kötnek hosszú távú szerzõdéseket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!