Az OMV a Molt akarja, és van ideje

Hány százalékos tulajdonrészt kontrollál most ön szerint a Mol menedzsmentje a társaságban?

Csak külső jelentésekre tudok alapozni. Az elérhető elemzések szerint valamivel kevesebb, mint negyven százalékot.

Ha ez így van, ez önmagában nem teszi lehetetlenné, hogy az OMV bármit is lépjen a Mol felvásárlásával kapcsolatban?

Mindenképpen akadályt jelent. Persze kérdés, hogy egy ilyen helyzet, a menedzsment által kontrollált részvények ilyen aránya megfelel-e a vállalatirányítási elvárásoknak. Ellenőrizheti-e a Mol saját részvényei ekkora részét, nem kellene nyilvános ajánlatot tennie? Ezeket a kérdéseket nem is mi vetjük fel, hanem a befektetők és az elemzők, a válaszokat pedig valamikor meg kell majd adni.

Ez azt jelenti, hogy a válaszok, amelyek esetleg valamilyen hatósági álláspontban öntenek testet, dönthetnek arról is, milyen esélyekkel bír az OMV?

Az biztos, hogy ezek a válaszok nagyon fontos tényezők lesznek a későbbieket illetően.

Egyelőre törvény készül Magyarországon: a miniszterelnök augusztus 28-ig akar előkészíttetni egy tervezetet, amely kizárná, hogy magyar stratégiai cégekben olyan külföldi tulajdonos jelenjen meg, amely közvetett vagy közvetlen módon egy másik állam befolyása alatt áll. Ez nem húzza keresztül számításaikat?

Az Európai Unió tagja mindkét ország. Bármilyen, az uniós joggal összeegyeztethető szabályozás lehetséges, és természetesen elfogadható számunkra is. De érdekes, több Magyarországon is aktív energiavállalatot lehet említeni, az RWE-t vagy a Gaz de France-t, amelyekben van állami részvényes, és ez senkit nem izgat.

Ezt úgy értsem, az uniós jog miatt nem lát esélyt arra, hogy olyan szabályozás készülhet, amely kizárná OMV további vagy többségi tulajdonszerzését?

A szabályozás a magyar parlament hatásköre.

De szembemenne az uniós joggal?

Nem tisztem megítélni.

A júniusi részvényvásárlás bejelentésekor az elkerülhetetlen piaci konszolidációra hivatkoztak: úgy vélik, az OMV is potenciális felvásárlási célpont, és a veszélyt akarják elkerülni?

A fő érv az összeolvadás mellett még csak nem is a konszolidáció, hanem az értéknövekmény, amely az összeolvadásoknál egyébként is rendszerint jelentkezik. Ugyanakkor a konszolidáció a másik oldalon szükségessé teszi az összeolvadást a mi meglátásunk szerint.

A Mol szerint az összeolvadás nem hozna érdemi növekedést, sőt értékromboló lenne, hiszen versenyjogi okokból biztosra vehető, hogy egyes eszközöket el kellene adni. A két cég együtt valóban nagyobb piaci értéket képviselne, de nem ugrana át például a Shell vagy a BP fémjelezte kategóriába.

Nem értek egyet. Azt gondoljuk, a közös cég nagyon erős lenne a gyorsan növekvő, egyre jelentősebb közép-európai piacon, egész Törökországig. Ugyanakkor az OMV nemzetközi feltárási-kitermelési tapasztalatát figyelembe véve is versenyképesek lennénk. Természetesen kisebbek lennénk, mint a Shell, az Exxon vagy a Gazprom, de Kelet-Közép-Európában nagyon erős pozíciónk lenne. Olyan projektek állnak előttünk a régiós energiapiacon, elég csak a Nabucco vezetéket említeni, amelyek több milliárd eurós költséggel bírnak. Ezekben a közös cég könnyebben és eredményesebben vehetne részt.

Elemzők is állítják, nemcsak a Mol, hogy az egyesülés versenyjogi következményei komoly áldozatokhoz vezetnének.

Megvizsgáltuk a kérdést. Bármilyen feltételt is szab Brüsszel, a tranzakció egészének értékét nem kezdi ki. De ezen nem érdemes előre spekulálni, ez nem magyar és nem osztrák döntés lesz. Az biztos, hogy nincs gond a kitermelésben és a gázüzletágban. Lehet, hogy el kell adni néhány benzinkutat, de azt sem ingyen tesszük.

Nem is a kiskereskedelmi részlegek, hanem a finomítók jelentik az igazi kérdést. Az OMV kezében lévő schwechati, illetve a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítója együtt az régió nagy részét lefedi, ilyen monopólium kialakulását nem engedélyezné Brüsszel.

Eladás helyett lehet, hogy csak be kell engednünk egy másik piaci szereplőt az egyik finomítóba, és azért is kapunk valamit.

Hogyan mutatna az OMV és a Mol együtt?
	OMV	Mol
Árbevétel (mrd euró)	19	11.5
EBITDA (MRD euró)	2.9	2.1
EBIT (MRD euró)	2.1	1.6
Nyereség (mrd euró)	1.7	1.3
Olaj- és gázkitermelés (ezer boe/nap)	324	107
Olaj- és gáztartalékok (mm boe)	1,289	267
Finomító kapacitás (mio t/év)	26.4	14.2
Töltőállomások	2,540*	772
Gázszállítás (mrd m3)	47	20
Petrolkémiai értékesítés (mio t)	2.17	1.37
Forrás: OMV Megjegyzés: nem tartalmazza az INA és az Petrol Ofisi, az OMV török érdekeltségének adatait.

A Mol lehet az OMV egyetlen célpontja ebben a régióban?

Biztosan a legjobb, hiszen a két cég egészíti ki egymást a leginkább. Ezt a tőkepiacon már évekkel ezelőtt is így fogadták el.

Azt mondta, tárgyalnának arról, hogyan jöjjön létre az új cég, de mégis leszögezte, 40 százalék feletti tulajdonrész meg kell maradjon két állami tulajdonosuk, Abu Dhabi és az osztrák állam kezében, amelyek együtt jelenleg közel ötven százalékos gazdái az OMV-nek.

Ami számomra igazán fontos, a részvényesi struktúra stabilitása. Az új cégnek ez adja meg a tényleges növekedési lehetőséget. A közös, budapesti és bécsi központtal bíró kelet-közép-európai olaj- és gázvállalat előnyeinek kihasználásához időre van szükség. A stabilitás ebben segít, de általában is olyan előny, ami megóvja a céget az olyan lépésektől, amelyeket az elmúlt hetekben a Mol menedzsment tett.

A saját részvények vásárlásra céloz?

Igen, és az akvizíciókra is.

Ez utóbbiakat hogyan értékelik?

Egyértelmű, hogy nem a növekedő, hanem az érett piacokra lépett át a Mol, így ezek meglehetősen kritikus döntések voltak. Az árról a piacnak kell döntést hoznia.

Hogyan működne elképzelésük szerint a Bécs-Budapest központ?

Remélem megérti, hogy ezt nem itt, hanem a Mol vezetésével szeretném megbeszélni.

A részvényesi struktúrára visszatérve: a Mol azt mondja, éppen azért hatékonyabb a menedzsmentje és maga a cég is az OMV-nél, mert nem két, lényegében összhangban álló állami tulajdonosnak, hanem a piacnak kell megfelelnie.

Én azt látom, hogy a menedzsment magából akar részvényest csinálni, és az önkontrolt helyezik előtérbe. Ez távolról sem hatékony vállalatvezetés.

A sajátrészvény-vásárlás, ahogy említette is, mindenképpen akadályt jelent az OMV terveinek végrehajtásában. De mi volt az eredeti terv?

Nem volt olyan, hogy legjobb forgatókönyv. A két cég közötti, az elmúlt egy évben folytatott tárgyalásokon szerettük volna eldönteni, hogyan mehetne végbe az ügylet. De fontos lenne, hogy ne emocionális alapokról tárgyaljunk, hanem a tények legyenek meghatározóak, ne falakat, inkább hidakat építsünk.

De a hídépítés, a sokszor emlegetett barátságos közeledés lehetséges úgy, hogy kétszer is titokban kezdtek Mol-részvényt vásárolni?

Igen, ennek ellenére is lehetséges.

Most azonban patthelyzet van. Mire számít, meddig tartható fenn a jelenlegi bizonytalanság?

Ősszel meglátjuk, mi történik. Egyáltalán nem érezzük, hogy bármiféle nyomás lenne rajtunk. Nagyon jó áron vettük meg az eddigi részvénycsomagokat. Próbáljuk azt az üzenetet eljuttatni a Mol-menedzsmenthez, hogy üljünk le, tárgyaljunk, beszéljük meg a továbbiakat. De a folyamat akár 2-3 évig is elhúzódhat.

Önön sincs nyomás? Az osztrák sajtóban is jelentek meg elemzések, hírek arról, hogy a bizonytalanság, az elhúzódó patthelyzet az OMV-nek sem tesz jót. Felmerül a kérdés: miután tavaly az OMV kudarcot vallott a Verbund osztrák áramszolgáltató megszerzésére tett kísérlettel, az Ön pozíciója hogy lenne stabil, ha a Mollal is felsülnek?

Hat hét után nem kell semmit feladni. Ismerem nemcsak az állami tulajdonosok, hanem valamennyi részvényesünk álláspontját, élvezem támogatásukat.

A mostani tájékoztató, az OMV Magyarországon indított új reklámkampánya azt szolgálja, hogy elfogadtassák az OMV-t a szélesebb közvélemény, ezen keresztül a magyar politika számára?

Igen. A cél, hogy elmagyarázzuk mit szeretnénk, mi a szándékunk.

Ha ez nem sikerül, készek nyilvános vételi ajánlatot tenni?

Nem most kell dönteni ilyen kérdésekről. Mindenképpen szeretnénk barátságosan haladni. Szeretnénk, ha elfogadnának bennünket.

Miért nem tesznek most nyilvános ajánlatot?

Most az a feladatunk, hogy elmagyarázzuk, mit szeretnénk.

Úgy tűnik, ez a Molt nem nagyon érdekli. Pontosan elmondták, miért is nem tartják jónak az ötletüket.

De az olajpiacot, a tőkepiacot érdekli a szándékunk, és talán a tárgyalások is eltolódnak ebbe az irányba.

Vannak tárgyalások? Mikor voltak legutóbb?

Erről nem nyilatkozom.

Szerdán jött Budapestre, hogy sajtótájékoztatót tartson. Találkozott a Mol vezetésével is?

Ez nem fért volna bele a szoros programomba.