Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hozhat-e gyorsabban eurót Simor?

2007.02.23. 15:35
Elvileg nem lenne kizárt, hogy Magyarország 2011-2012-ben bevezesse az eurót. Mindez azonban a kormány pénzügypolitikáján múlik, márpedig arról, mire készül a kabinet 2009 után, egyelőre semmit nem tudni. A kormány és az MNB között a várakozások szerint helyreálló beszélő viszony abban segíthet, hogy a jegybankban dolgozó, az ország szakmailag legjobbnak tartott makrogazdasági szakértőcsoportja a háttérből segíthesse a fiskális politika iránytartását és a reformokat.

Ahogy eddig, ismételten is nagyon jó döntésnek minősítették Simor András jegybankelnöki jelölését az elemzők. Ám az Index kérdésére, Simor elnöksége segítheti-e a gyorsabb eurócsatlakozást, már nemmel válaszoltak. Pontosítva: közvetve akár segíthet, ártani biztosan nem árt.

Önmagában az, hogy eltűnhet a kormány és az MNB közötti eddigi bizalmatlanság, illetve, hogy az eurócsatlakozás dátumának meghatározásában együttműködés kezdődik, pozitív, de nem elég sem az euróbevezetés előrehozatalához, sem a csúszás megakadályozásához - vélekedett Tóth Gyula, az Unicredit MIB elemzője. Szerinte céldátumra nincs feltétlenül szükség, de hiteles fiskális politikára van: a piacok most megelelőgezték a bizalmat, és az is látszik, hogy az idén tartható a költségvetési hiánycél. Bizonytalanság van viszont azt illetően, mi várható 2009 után. Az MNB-nek csak az infláció leszorításában van komoly önálló szerepe, és hogy ebben a Simor vezette jegybank is eltökélt marad, nincs kétség a piacon.

Lehetne gyorsabban búcsúzni

Elviekben nem lenne kizárt a 2011-es euróbevezetés sem, ez azonban nem az MNB-n és annak elnökén, hanem a kormány pénzügyi politikáján múlik - mondta az Indexnek Tardos Gergely, az OTP és Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is. Kiemelték: konkrét jóslatokat azért nem lehet adni - az általánosan várt 2013-2014-es időponton túl -, mert továbbra sem látni, hogy a költségvetés helyre tételére irányuló csomagot követően milyen intézkedések várhatóak 2009-től.

A 2011-es euró majdhogynem utópiának tekinthető a politikai realitásokat is figyelembe véve: a korai bevezetés azt feltételezné, hogy a kormány a választásokat is szűkre szabott költségvetéssel csinálja végig, amire az elmúlt 16 év alapján kevés esély van, és az egyébként sem látszik, hogy mindent az eurónak akarna alárendelni a kabinet - mondta Tardos Gergely. Az eddigi intézkedések alapján az sem egyértelmű, a kiigazítást követően milyen érdemi reformok következnek a hiány újratermelődését mindig biztosan generáló területeken: a nyugdíjrendszerben, az egészségügyben és a szociális transzferekben. Nem látható, lesz-e adóreform, amelyet a Simor András vezette, a konvergenciaprogramot véleményező konvergenciatanács is elengedhetetlennek mondott ősszel.

A fentiekből is látszik, a monetáris politikát irányító jegybanknak nem lesz szerepe e folyamatok irányításában. Ugyanakkor Török Zoltán szerint a jegybank verbálisan segíthet, illetve ekként lesz értelmezhető, ha a jelenleg még jellemző támadások megszűnnek. Miközben az elemző szerint Járai Zsigmond legutóbbi kormánykritikái részben megkérdőjelezhetők, az új jegybanki vezetéssel való normális kapcsolat feltétele, hogy a kormány is korrekt legyen. Vagyis a korábbi gyakorlattal szemben ne nehezítse a jegybank dolgát - például a költségvetés teljes elengedésével.

Áldott stáb

Tardos Gergely és Török Zoltán is kiemelte: a jobb kapcsolat közvetlen eredménye lehet, hogy a kormány profitál a jegybank utóbbi években megerősödött, szakmailag nagyra tartott stábjából. Az inflációs célkövetés már bejáratottan működik, az MNB szakembereinek - közülük többen közreműködtek egy átfogó nyugdíjreform, illetve a CEMI-program kidolgozásában - van kapacitásuk és ambíciójuk is a monetáris politikához nem feltétlen szükséges munkaanyagok elkészítésére, mondta Tardos Gergely.

Ha belegondolunk, hogy Magyarországon hol és milyen makrogazdasági kutatás folyik, a jegybankban van a legerősebb stáb, amelynek kutatási eredményeit lehetne hasznosítani - fogalmazott Török Zoltán.

Kösse meg a kezét a kormány

Tóth Gyula szerint bevonható lenne a jegybank a költségvetéshez kapcsolódó fiskális szabályok megalkotásába is, amelyek biztosíthatnák, hogy a kormány ha akar, akkor se tudjon jelentősen letérni egy kijelölt pályáról. Ilyen típusú szabály az az előírás, amelyet az idei költségvetésben fogadtak el, és kimondja, 2008-tól csak olyan költségvetés terjeszthető be és fogadható el, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutat.

További ilyen típusú korlátok megalkotása a piac bizalmát is növelné, és ezen keresztül segítenék az euró bevezetését.