Ismét rontottak az ország kilátásain

Az amerikai Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pénteken stabilról negatívra rontotta Magyarország szuverén, "BBB plusz" adósosztályzatának kilátását, egyszersmind megerősítve az osztályzatot. Az S&P január végén már figyelmeztette az országot a fiskális lazítás veszélyeire.

A politika tehet róla

A politikai nyomás egyre erősebb lesz, így felhígulhatnak a fiskális reformok – alapvetően ezzel indokolja a kilátást rontását a Standard & Poor's. A hitelminősítő megjegyzi, hogy a népszavazás, amely elutasította volt a kiigazítási csomag karakteres intézkedéseit, gyengíti a költségvetési konszolidációval kapcsolatos elszántságot, a 2010-es választások közelsége szintén lassítja a reformokat – írja a Portfolio.hu.

A kilátásrontáshoz fűzött elemzésében az S&P kiemeli, hogy erősödik a költségvetési reformmal szembeni politikai ellenállás, írja az MTI. Jóllehet a március 9-ei népszavazás kimenetele nem fogja érdemben növelni az idei államháztartási hiányt, mégis megerősíti, hogy "csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére". A Standard & Poor's szerint a legutóbbi, "rosszul időzített" – a GDP-érték 0,7 és 1,4 százaléka közötti összegnek megfelelő – 2009-es adócsökkentési elképzelések is ebbe az irányba mutatnak.

Ráadásul az újabb, ellenzéki kezdeményezésű népszavazások valószínűsége még jobban aláássa a közfinanszírozási szektor adósságfüggőségének csökkentését célzó kormányzati terveket, fogalmaz a hitelminősítő, amely szerint a referendumok "a miniszterelnök költségvetési reformterveivel szembeni bizalmatlansági szavazással érnek fel" – írja a jelentést ismertetve az MTI.

Messze a hitelességtől

Ez egy figyelmeztetés, ezért nem jött egyből leminősítés – nyilatkozta a Reutersnek Barcza György. A K&H elemzője szerint a lépés a politikusoknak és pártoknak jelzésül szolgálhat a jövőbeli kilátások szempontjából.

A Portfolio.hu elemzése szerint a mostani esemény újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar gazdaságpolitika nagyon messze van attól, hogy a hitelességét visszaszerezze. A kiigazítás elején arra lehetett számítani, hogy 1-2 év alatt helyreáll a bizalom, amint a költségvetési hiány jelentősen csökken.

Ez a forgatókönyv látványosan megbukott, hiába teljesítette túl a gazdaságpolitika a fiskális konszolidáció vállalásait. A kiigazítás szerkezeti problémái, a reformok terén mutatott felemás teljesítmény, valamint a politikai feszültségből származó kockázatok ugyanúgy lefelé húzzák a megítélésünket, mint az a tény, hogy a külföld nehezen felejti a korábbi évek "porhintését".

Milliárdokba fog kerülni

Milliárdokba fog kerülni az országnak, hogy a Standard and Poor's hitelminősítő intézet stabilról negatívra rontotta Magyarország adósosztályzatának kilátását – kommenálta a döntést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken Brüsszelben. Az MTI híre szerint a leminősítésre reagálva a kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítő intézet aggodalomra lát okot a népszavazás kimenetele miatt, hiszen érdemben csökkent Magyarország esélye a szükséges szerkezeti reformok végrehajtására. Gyucsány szerint ezért a leminősítésért a felelősség a népszavazás kezdeményezőit terheli.

Az S&P szerint a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény és a kamatkörnyezet már elkezdte felélni a 2007-es költségvetési többletteljesítményből fakadó tartalékokat. Ezért a hitelminősítő szakértői úgy gondolják, az idén a GDP 4,5 százalékát is elérheti a hiány. A kormány terve – amely a piac mostani várakozásai szerint teljesíthető – 4 százalékról szólt, írja laptársunk.

Veres János pénzügyminiszter a Standard and Poor's hitelminősítő pénteki bejelentését fontos jelzésnek nevezte. A miniszter pénteken Budapesten sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta: továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy nincs lehetőség a költségvetés kiadási szintjének növelésére, egyben megerősítette, hogy az idén az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka alá csökken.

Veres János elmondta, ma már jól látható, hogy a népszavazás nemcsak 5 milliárdba, a népszavazás költségébe kerül az országnak, hanem sokkal többe; sokkal többet kell ugyanis a közös adóforintokból adósságszolgálatra fordítani. Ez az első világos és egyértelmű piaci reagálás a vasárnap történtekre - utalt a népszavazásra, illetve az újabb népszavazással kapcsolatos ellenzéki fenyegetésre.

Forinthullámvölgy

Az S&P lépésének hatására a forint erőteljes gyengülésbe kezdett a bankközi piacon, megtörve a napok óta tartó erősödő trendet, melynek során a 265 feletti szintről egészen 257-ig erősödött a kurzus. Az S&P kilátás rontásának hatására azonban a forint rögtön 260 fölé gyengült.

Az utóbbi időben a hazai piacokon sok gondot okozó Amerika azonban megmentette a forintot. A váratlanul jó inflációs adat (mely enyhítette a stagflációs válság okozta félelmeket) hatására a forint árfolyama újra a 257-es szint közelébe süllyedt.

A vártnál jobb amerikai februári inflációs adat kioltotta a Standard and Poor,s nemzetközi hitelminősítő bejelentésének hatását, ezért erősödik a forint árfolyama és emelkednek az árfolyamok a részvénypiacon az elemzők értékelése szerint.

Feljebb, lejjebb

Az S&P 2006 decemberében döntött úgy, hogy az addigi negatív kilátásokat stabilra változtatja, továbbá javított az államadóssággal és deficittel kapcsolatos várakozásokon is. Az amerikai hitelminősítő akkor a költségvetési konszolidációban elért előrelépésre hivatkozva hozta meg döntését, amit most lényegében visszacsinált.

A B-kategóriás besorolást 2006. június 15-én, a magyar kormány egyensúlyi csomagjának bejelentése után minősítette vissza az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a közepesnek számító, B-s szintre a hosszú futamú magyar adósosztályzatot.

A PM érzi a támogatást

A pénzügyminisztérium közölte: értelmezésükben az S&P lépése azt jelenti, hogy a hitelminősítő kiáll a kormányzati reformpolitika mellett. "A nemzetközi hitelminősítő intézet elemzésében úgy véli, Magyarországon növekedett a politikai kockázata annak, hogy a kormány nem tudja végig vinni a meghirdetett reformokat, nem tudja folytatni Magyarország modernizációját" – olvasható a PM közleményében.

Az intézet szerint a reformpolitikát a hétvégi népszavazás, valamint egy újabb népszavazás lehetősége komolyan veszélyezteti. A befektetők szempontjából viszont a reformpolitika jelenti a biztosítékot, írja a pénzügyminisztérium.

Az intézet összegzéséből kitűnik: Magyarország esetében a kilátás negatívról újra stabillá válhat, ha az említett politikai kockázat ellenére a kormányzat kitart reformpolitikája mellett, sikerrel folytatja a konszolidációt, következetesen megvalósítja a konvergencia programban foglaltakat.

Sodródunk

Az elmúlt években a nemzetközi hitelminősítők többször is változtattak Magyarország megítélésén. Például 2006 telén, egy nappal azt követően, hogy az S&P javította a kilátásokat, a Moody's leminősítette hazánkat. Annál a hitelminősítőnél annak ellenére maradtunk A-besorolásúak, miután az addigi A1-es minősítést változtatták A2-esre.

Jelenleg az S&P a 2004-ben csatlakozott EU-tagállmok közül Litvániát és hazánkat tartja BBB+ besoroláson, Szlovénia öt, a töbiek egy-két fokozattal jobban állnak. A 2007-ben csatlakozottak közül Bulgária minősítése megfelel a magyarnak, a románoké két fokozatal gyengébb.