Táppénzbe menekülünk a kirúgás elől

Ha nem olvasok újságot, akkor is mindig pontosan tudom, hogy melyik cégnél van leépítés - mondta a Napinak az egyik veszprémi háziorvos. A korábbi időszakban is száz páciens közül 8-10-nél valószínűsíteni lehetett, hogy "munkaügyi" okból lenne szüksége betegszabadságra. Az orvos becslése szerint az utóbbi hetekben ez az arány a 15 százalékot is eléri. Véleménye szerint ott van gond, ahol az elbocsátás szervezetlenül zajlik - nemritkán az is a rendelőben derül ki, hogy ellátásra sem jogosult a beteg.

Az egyik esztergomi rendelő tapasztalatai szerint az elmúlt hetekben legalább 15-20 százalékkal nőtt a betegek száma. Ebben jelentős része van az időjárásnak, de gyanítható, hogy nem csupán egészségügyi problémáról van szó. Az orvosnak természetesen az is feltűnik, ha egy-egy munkahelyről rövid időn belül sokan jelentkeznek. A közelmúltban volt olyan eset, amikor a bezárásra ítélt üzemből - első felindulásukban - egy egész brigád érkezett a rendelőbe.

Sok esetben azonban nincs esélye betegszabadságra menekülnie a dolgozónak, mert a cégek (főként a nagyok) az utolsó pillanatig titokban tartják, hogy kiket küldenek el - ezt szinte mindegyik háziorvos kiemelte. A felmondólevél birtokában pedig már nem lehet betegszabadságra menni.

A szigorú táppénzszabályok miatt hosszú távon nem jelent megoldást az elbocsátottak (közülük is a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők) számára a táppénzes állomány. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál ezért nem is számítanak arra, hogy az év végén megugrik a táppénzre kerülők száma - tudtuk meg. A táppénzes napok száma egyébként idén csökkent az első háromnegyed éves kimutatások szerint, a táppénzkiadás viszont kismértékben emelkedett (a keresetnövekedés miatt).

Nem valószínű, hogy a leépítések miatt a szokásosnál többen fordulnának nyugdíj-megállapítási kérelemmel a nyugdíjbiztosítóhoz, aki ugyanis betölti a korhatárt, általában rögtön intézkedik - kaptunk tájékoztatást az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságtól. Az idei kimutatások szerint januárban és márciusban született a legtöbb határozat az öregségi nyugdíjakról, aztán szeptemberben és októberben emelkedett ismét 6300 fölé a határozatok száma. Idén októberig összesen 66,2 ezer esetben történt meg az elbírálás, tavaly pedig összesen 106,7 ezer határozat született, ami jókora ugrás a korábbi évekhez képest.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!