További Magyar cikkek
Egész Európában, a régi és az új tagországokban is csökken a potenciális növekedési ütem, ráadásul az újonnan csatlakozott államoké nagyobb ütemben, mint a régieké. Ez a felzárkózás lelassulásának veszélyét veti fel – mondta a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanszékvezetője.
Az unió csak nálunk nem hozott felzárkózást
Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet: a renndszerváltást követő években az átalakult országok nemhogy felzárkóztak volna, inkább távolodtak a régi uniós országoktól. A kilencvenes évek közepén elindult a felzárkózás, ami új lendületet vett a csatlakozással: ez utóbbi alól egyedül Magyarország jelent kivételt, a felzárkózás üteme visszaesett, nemcsak a régiós versenytársakhoz képest, de az EU15-ök között fejletlenebb mediterrán országok felzárkózási üteméhez képest is.
Halmai Péter szerint erőteljes reformpolitikára, az oktatás fejlesztésére van szükség ahhoz is, hogy Magyarország akár a négy százalékos, természetesnek hitt növekedési ütemhez visszatérjen. Jelezte, egyebek között a foglalkoztatottságban való, az egész régiót jellemző lemaradásunk is komoly problémát jelent. Ugyanakkor hangsúlyozta: a közgazdasági modellekkel kiszámolt potenciális növekedési ütem eléréséhez az EU25-ök majd mindegyikének komoly erőfeszítéseket kell tennie.
Lemarad a kontinens
Európának az USA technikai fölényével és dominanciával, valamint ázsiai országok egyre nagyobb szerepével és gyors növekedésével kell szembenéznie. A lemaradás ellensúlyozása érdekében felértékelődik a nemzetállamok gazdaságpolitikájának szerepe – mondta Kőrösi István, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa. 35 ország 1900-2000 közötti adatainak vizsgálata azt mutatja: a fejlődés, felemelkedés azokban az országokban és időszakokban volt lehetséges, amikor az egészségügy, az oktatás, az infrastrukturális helyzet és a környezetgazdálkodás jó volt.
A szakértő az oktatás, az innováció kérdését emelte ki a fenti négyesből, jelezve: Magyarországon a képzett munkaerőt igénylő ágazatok fejlődése ma gyorsabb, mint az oktatási rendszer kieresztő képessége, és míg húsz évvel ezelőtt számszakilag és minőségileg is túlképzett volt a hazai munkaerő a piaci lehetőségekhez képest, ma pont fordított a helyzet: romló minőségű képzés drámaian, feleslegesen megemelkedett mennyiséggel párosul.
Ugyanakkor míg Finnországban több mint 3, az EU 15-ökben átlagosan a GDP 2 százalékát költik kutatás-fejlesztésre, és bár még ez az arány is elmarad az USA vagy Japán mutatóitól, Magyarország még ehhez sem közelít – mondta Kőrösi István. Hangsúlyozta azonban, az alapképzéstől az kutatás-fejlesztés támogatásán át sorolható problémák egy részének megoldása nem is pénz kérdése: ma Magyarországon két és félszer annyi ideig tart egyes iparágakban egy szabadalom bejegyzése, mint például Hollandiában, ezzel pedig a novum jelentette extraprofittól fosztjuk meg a hazai cégeket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
