Zsákutcába vezet az Uber?

Az Uber üzletpolitikájáról megosztóak a vélemények, amelyen a szexuális zaklatási és kibertámadási botrány sem javított, ugyanakkor az innovációnak az az applikáción alapuló iránya, mint az Uber vagy Airbnb, mindenképpen felbolygatja a befásult piacokat. Sokáig úgy tűnt, hogy az Uber növekedésének útjában csak a taxitársaságok állnak, de ez ma már közel sincs így, hiszen számos versenytárs lépett a piacra. Kérdés, hogy elegendő-e a vállalat jelenlegi stratégiája egy sikeres tőkepiaci debütáláshoz? A stratégia választ kell adjon a növekedés, profitabilitás kérdéseire, de a szabályozói környezet és a sharing economy által megjelenő változásokra is reagálnia kell.

Temérdek hadszíntér, de kevés puskapor

A történelem számtalanszor bizonyította, hogy ha a hadvezér megosztva erőit, több fronton különböző ellenféllel száll szembe, az a legritkább esetben vezet kedvező végkimenethez. Az Uber értékeltségéhez és eddigi stratégiájához szorosan hozzátartozik a gyors, agresszív terjeszkedés, a világmeghódítás víziója.

A volumennövekedésen alapuló üzlet számára Kína, Brazília és India jelenthet áttörést. Így az Uber életében fontos mérföldkövet jelentett a 2014-es kínai frontra való belépés, ahol ádáz küzdelembe kezdett a helyi DIDI Chixing vállalattal, amely a második legnagyobb szereplő az iparágban, több mint 400 millió felhasználóval. Az árak leszorításán alapuló stratégia több mint két milliárd dollár elégetése után is sikertelen maradt, így a kínai vállalat vásárolta fel az Uber leányvállalatát, ezzel örökre bezárta számára a kínai nagyfal kapuját.

A történelmi győzelemtől vérszemet kapva a kínai cég tőkeinjekciót biztosított brazil (99 Taxi) és indiai (OLA) versenytársainak, így ezek a szereplők is komoly ellenfélként szálltak szembe az Uberrel. A nagy áttörést jelentő piacokon sorra vereséget szenved az Uber, amelynek fő oka, hogy a know-how megfelelő tőke, illetve kapcsolatok segítségével könnyen másolható. A vállalat vezérigazgatója hangsúlyozta a tőkepiacra lépés szükségességét, ugyanakkor ebben a piaci környezetben a növekedés vízióját nagyon nehezen lehet a befektetők felé hitelesen kommunikálni. Hiszen akarva akaratlanul felmerül a kínzó kérdés: „akkor mire költik el a pénzem?”

Innen szép nyerni

Bár jelenleg az Uber a világ legértékesebb startupja, az értékeltsége a növekedési kilátásoktól függ, amely mint fent látható, elmarad a várttól. Ha a vállalat értékének és a felhasználók számának arányát vizsgáljuk,

Tőzsdén nem jegyzett vállalatok számára az új intézményi befektetők bevonása jelenti az érték meghatározásának mérföldköveit, hiszen ilyen áron hajlandó a piac újabb forrást biztosítani a terjeszkedéshez. Az elmúlt év botrányokkal tűzdelt időszaka megtépázta az Uber befektetőinek bizalmát, a becsült cégérték 70 milliárd dollárról 50 milliárdra csökkent. A bizalom eltűnését a vezérigazgató távozása követte, így utódjára marad a labirintusból kivezető stratégia megalkotása.

A profitabilitás megteremtése nem könnyű feladat, hiszen a vállalatnál több mint kétmillió sofőr dolgozik, így a bérköltség jelenti a legnagyobb kiadást. A költségek csökkentése sem egyszerű, hiszen az alacsonyabb tarifa kevesebb sofőr számára vonzó, amely a színvonal romlását eredményezi. A problémára az önvezető autók jelentik a megoldást. Bár Magyarországon sokak számára utópisztikus lehetőség az önvezető autók megjelenése, Amerikában már a technológia tökéletesítése zajlik. Ötéves távlatban reális lehetőséget adhat, ha a szabályozás is támogatónak bizonyul.

Az önvezető autók fuvarozásban való tesztelését az amerikai piacon a Lyft kezdte a Google segítségével. A versenytárs sikerein felbátorodva az Uber is komoly erőforrásokat fordít a technológia fejlesztésére és Pittsburgh utcáin már futnak az első járművek teszt üzemmódban.

Az Uber számára Európa jelentette a legnagyobb szabályozói ellenállást. Az elmúlt években tagállami szinten számos városban betiltották az applikációt, miközben uniós szinten azon vitáztak, hogy a hatóság taxitársaságnak, vagy „digitális fuvarozási szolgáltatónak” tekinti-e a vállalatot. Az európai bíróság előbbi mellett döntött, így tovább fogy a levegő az Uber körül. Ugyanakkor ez az álláspont változhat, az önvezető fuvarozás és az e-carsharing (GreenGo) megvalósulásával, hiszen jelenleg ezeket nem gátolja a szabályozó.

Szinte elképzelhetetlen egy olyan Budapest, ahol az autó, miután hazaszállította gazdáját, elmegy fuvarozni, majd reggelre ismét hűségesen hazatér. Tény, hogy ez nem holnap, de talán nem is holnapután következik be, viszont érdemes belegondolni, milyen hatalmas lehetőségek tárulnak fel egy olyan vállalat számára, mint az Uber. Nem csupán a világhírű (vagy hírhedt) márka áll rendelkezésre, hanem a logisztikai rendszer és az adatbank is elősegítheti, hogy újra domináns szereplővé váljon és talán ebben a megújult formájában még Magyarországra is visszatérhet.

Ugyanakkor, ha eltekintünk ettől a távolabbi lehetőségtől, és a közeljövőben sem a növekedésen, sem a profittermelő képességen nem képes javítani az Uber, árazása csökkeni fog és a tőzsdére lépés is lekerülhet a napirendről. Ez valahol azért érthető, ha megpróbáljuk megválaszolni azt a kérdést: tényleg ugyanannyit ér az eszköztelen applikáción alapuló Uber, mint a gyárakkal rendelkező és terméket előállító Tesla?

A cikk eredetije a Concorde Iránytűben jelent meg.