A spanyolnátha tőzsdéket felezett le

A világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását alátámasztják az 1870-es évek óta tapasztalt folyamatok, melynek során 36 ország esetében azonosítottak gazdasági katasztrófát. Ebben a vizsgálatban 158 recessziós állapotot lehetett megkülönböztetni (Barro értelmezése szerint a depresszió akkor áll fent, ha az egy főre jutó GDP 10%-nál nagyobb csökkenésen megy keresztül reálértelemben kifejezve) és ezekben az esetekben kiemelkedő szerepet játszottak a háborúk, illetve a pénzügyi krízisek - olvasható az amerikai üzleti lap cikkében.

A 158 recessziós állapotból 25 a második világháborúra, 23 az első világháborúra, 21 a nagy gazdasági világválságra, 13 pedig az 1918-20-as "egészségügyi sokkokra" vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy spanyol náthát a negyedik legrosszabb makrogazdasági eseménynek tekinthetjük - írják a szerzők és emlékeztetnek arra: a spanyol nátha 1918 tavaszán kezdődött, és három-négy hullámon át egészen 1920-ig tartott, becslések szerint ezalatt 50 millió ember veszítette életét világszerte. (Az akkori világméreteket öltő járvány jellemzően az életerős fiatalokat támadta meg, ami nem megszokott jelenség, hiszen egy átlagos influenza járvány a fiatalokat és az időseket betegíti meg leginkább. A vírus terjedése éppen emiatt lehetett annyira gyors, hiszen a leginkább ellenállónak tekintett lakosságban volt a legmagasabb a megbetegedések száma.)

A munkaképeseket is tizedelte a spanyolnátha

Az 1918-20-as időszakban a halálozási ráta 0,7 százalékponttal növekedett a járvány következtében (1000 főre jutó halálozások száma). A cikk azt is kiemeli, hogy a spanyol nátha abban a tekintetben is rendkívüli volt, hogy a munkaképes korú emberek körében sok áldozatot szedett, főleg a 20-40 éves korosztályban. Mindez arra figyelmeztet Robert Barro és Josef Ursua szerint, hogy a világjárvány komoly gazdasági következményekkel is járhat a megbetegedések és halálesetek nagy száma mellett.

A spanyol náthát követő, gazdasági aktivitásban tapasztalt mélypont az 1920-21-es évekre tehető, igaz a 36 vizsgált ország közül nem mindegyik szenvedett el visszaesést. Az egy főre jutó GDP tekintetében átlagosan 6,6 százalékos csökkenés volt megfigyelhető az 1918-as csúcsokról. A spanyol nátha ideje alatt látványos részvénypiaci esések bontakoztak ki: a 36 ország közül 18 országban állnak rendelkezésre adatok és ezek közül 11 tőzsde zuhant 25%-ot meghaladó mértékben (a legnagyobb vesztesek az olasz részvényesek voltak 69%-os zuhanással, ezt követően a dán részvények -57%-os, a svájciak pedig -54%-os teljesítményt mutattak fel) - olvasható a cikkben, kiemelve továbbá: az idei influenzajárvány valószínűleg nem jár olyan súlyos gazdasági következményekkel, mint a spanyol nátha.

Barro azonban figyelmeztet, hogy a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság miatt már jelenleg is 20-30 százalékos esélye van a depresszió bekövetkezésének az Egyesült Államokban és az új vírus megjelenése csak növeli ennek valószínűségét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!