Ukrajna gazdasága összeomolhat

2009.11.16. 11:01
A belpolitikai harcok miatt az IMF és az EU csak a januári elnökválasztási kampány után adja a következő kölcsönt Ukrajnának. November 20-tól korlátozzák a valutaváltási jogot, napi 80 ezer hrivnyát lehet váltani.

Napok, ha nem órák választják el északkeleti szomszédunkat a gazdasági, pénzügyi, politikai okok miatt gyakorlatilag elkerülhetetlen összeomlástól, amelynek veszélyére már januárban felhívta a figyelmet Viktor Pinzenik akkori pénzügyminiszter. Julia Timosenko miniszterelnöknek "Az ország veszélyben van" címmel írt titkos feljegyzésében teljesen irreálisnak nevezte a 2009. évi költségvetést. Azonnali intézkedéseket sürgetett mind a bevételi, mind a kiadási oldal radikális csökkentésére, az állami apparátus nagyarányú leépítésére, a nagy bankok feltőkésítésére, a különböző kedvezmények és szociális kiadások lefaragására, a társadalombiztosítási alapok átmeneti befagyasztására. Ellenkező esetben, figyelmeztetett a politikus, összeomlik a pénzügyi rendszer, és hiperinfláció, tőkekivonás drámai termeléscsökkenés vár Ukrajnára.

Miután ismeretlenek kiszivárogtatták a feljegyzést, a szerző azt provokációnak, sőt hamisításnak nevezte, és tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Valami azonban mégiscsak lehetett, mert a miniszter néhány nappal később "a katasztrófával fenyegető gazdasági-pénzügyi helyzetre" hivatkozva benyújtotta lemondását.

Timosenko kormányfő valószínűleg tisztában volt vele, hogy a tiltakozás és a prognózis is jogos. Ám az elnökválasztást megelőző hónapokban nem szánta rá magát a belföldi - főleg a lakossági - földgáz árak és velük valamennyi lakhatási költség drasztikus emelésére, a nyugdíjak és a fizetések megnyirbálására, a tömeges elbocsátásokra. Ehhez nem is tudta volna megnyerni a pénzügyi stabilitást többnyire csak valamilyen elvont, érthetetlen fogalomnak tekintő társadalom támogatását. A miniszterelnök - valószínűleg a legutóbbi orosz-ukrán földgázháborút követően, januárban Vlagyimir Putyinnal folytatott moszkvai tárgyalási sikerétől elvakítva - úgy döntött, hogy a belső megszorítások helyett a külső hitelfelvételnek a szovjet időkből jól ismert módszereivel tömködi be a büdzsé tátongó réseit.

Választási kampány

Timosenko ádáz ellenfele, Viktor Juscsenko jelenlegi elnök titkárságáról származó adatok szerint ennek következtében az ukrán államadóság a 2008. évhez viszonyítva 2,6-szorosára nőtt, és 2009. július 31-ére elérte a 185 milliárd hrivnyát -- körülbelül 23 milliárd dollárt. Az állami adósság-csapdát csak mélyítette az IMF által mentőkötélként Kijev rendelkezésére bocsátott 16,5 milliárd dolláros hitelkeret, amelynek minden részletét egyre hevesebb kötélhúzás közepette utalják ki Ukrajnának: Timosenko mindig megígéri, hogy növeli a pénzügyi fegyelmet, emeli a lakossági gázárakat, és csökkenti a szociális kiadásokat. Kijev erre megkapja a soron következő részletet - azután nem történik semmi.

Nem sokkal rózsásabb a helyzet a belső pénzpiacon. A legnagyobb ukrajnai bankok idáig komoly kölcsönöket nyújtottak a kormánynak, cserében azonban a tavalyi 16 százalék helyett most már majdnem 30 százalékos kamatot számítottak fel. A moszkvai elemzőket ez erősen emlékezteti az 1998. augusztusi orosz pénzügyi összeomlásra, amely egy hasonló forgatókönyv nyomán következett be.

Ukrajnában november elején, a januári elnökválasztás kampánystartjának napjaiban felgyorsultak az események. A Verhovna Rada, az ukrán törvényhozás megszavazott, az újraválasztásához hiú reményeket fűző Viktor Juscsenko elnök meg sietve aláírt egy rendeletet, amely látványosan növeli a szociális juttatásokat és az állami szektor béreit. A populista intézkedés a miniszterelnöki hivatal szerint nyolcmilliárd hrivnyával terheli meg a lényegében már bedőlt 2009. évi költségvetést, és 80 milliárdos kiadást jelent 2010-ben. A kormány az alkotmánybíróságnak a rendeletről hozott határozatáig megtagadta annak végrehajtását. Viszont 30 százalékos fizetésemelést jelentett be a tanároknak és a költségvetési szervek (többnyire a helyi választási bizottságokban dolgozó) munkatársainak. Timosenko ezen kívül a H1N1 járvány elleni harcra keresztülvert a törvényhozáson egy milliárdos tételt, amelyet Juscsenko elnök - az inflációs veszélyre hivatkozva - azonnal megvétózott.

Ez volt az a pont, amikor Dominique Strauss-Kahn besokallt, és közölte, hogy az ukrán pénzügyi és gazdasági rendszer megreformálását célzó kölcsön következő, 3,8 milliárd dolláros részletét az IMF november közepe helyett csak a januári elnökválasztást követően utalja ki. Az Európai Unió sietve csatlakozott Strauss-Kahn nyilatkozatához. Brüsszelben bejelentették, hogy az ígért 610 millió euró kölcsönt mindaddig visszatartják, amíg Kijev nem teljesíti az IMF feltételeit.

Ukrán zsarolás

Julia Timosenko válaszul megfenyegette az orosz energetika tranzitútjainak biztonságától (a Vlagyimir Putyin által nem véletlenül éppen ezekben a napokban kilátásba helyezett újabb orosz-ukrán földgázháborútól) tartó országokat. Ha nem kapják meg a pénzt, mondta, "akkor rendkívül nehéz lesz kikerülni a válságból". Majd az elnöki stallumra pályázó miniszterelnök szokásos kacérságával hozzátette: "Az IMF-fel való együttműködés a mi legfontosabb válságellenes programunk". És ha ez még nem lett volna elég otromba, folytatta: "Ennek az információnak a birtokában az Önök kormányai számára könnyebb lesz a döntéshozatal".

Timosenko tehát zsarol. "Ha nem adtok pénzt, nem tudunk fizetni az orosz földgázért", sugallja. Márpedig ez nem üres fenyegetés, hiszen az elnökválasztás közeledtével a hatalmi ágak egyébként egymás ellen fordult döntéshozói biztosan nem fogják vállalni, hogy az IMF követeléseinek végrehajtása nyomán az ukrán szavazók fűtés nélkül maradjanak. Fennáll az a veszély, hogy ennek elkerülésére Kijev az európai tranzitra szánt orosz földgázhoz nyúl. Putyin pedig erre az esetre már most bejelentette a "gázcsap" elzárását.

A pénzügyi összeomlás közeledtével mostanában valahogy nem esik szó arról az állítólag 25 milliárd köbméter földgázról, amelyet a Naftogaz (szintén állítólag) összegyűjtött a tárolóiban - pedig ez a mennyiség egész télre elegendő kell, hogy legyen a belföldi igények kielégítésére. Kijevben ezekben a napokban annál többet beszélnek arról, hogy a Naftogaz deficitje már eléri a 33 milliárd hrivnyát, ami több mint az egész ország költségvetési deficitje.

Ráadásul az ukrán vasúttársaság is csőd közeli helyzetet jelentett be, mivel a Barclays által folyósított 550 millió dolláros szindikált hitelét nem tudja törleszteni, az ukrán állam pedig nem segít. Még nem dőlt el, hogy sikerül-e átütemezni ezt az adósságot. Az már azonban biztos, hogy a stratégiai nagyvállalatok fizetésképtelensége jóvátehetetlen sebet ejtett az ukrán gazdaság megítélésén. Ami máris megjelent a Fitch által kezdett nemzetközi leminősítések hosszú sorában.

Devizakorlátozás

A lakosság számára mindazonáltal csak november 20-án válik igazán érzékelhetővé a pénzügyi összeomlás. Attól a naptól az ukrán Nemzeti Bank korlátozza a bankok, pénzváltók és magánszemélyek valutaváltási jogát. Az utóbbiak esetében napi 80 000 hrivnyában maximálják ezt az összeget. Lényegében befagyasztják a valutaárfolyamokat is: 24 óra leforgása alatt legfeljebb két százalékkal csökkenhet vagy nőhet minden valuta kurzusa.

De a hihetetlenül felgyorsult összeomlás jeleként az ukrán hadsereg számos alakulatánál már most kikapcsolták a villanyt. A katonákat nem tudják mibe öltöztetni, mert egyenruhára nem telik, sőt még szappant se tudnak venni a tisztálkodásukhoz. Az időközben távozott Szergej Kiricsenko vezérkari főnök szerint a fegyveres erők az év végéig sem húzzák ki.

És amit végképp senki nem gondolt volna, a múlt héten egyszerűen bezárt az ukrán legfelső bíróságnak azt a testülete, amely a választásokkal kapcsolatos bejelentéseket vizsgálta volna. A honlapján megjelent közlemény szerint a bíróságon már nincs papír, és bélyeget se tudnak vásárolni az ítéletek postázásához. Most egy irdatlanul nagy lakat lóg az épületen.

Julia Timosenko kincstári optimizmusa mégis töretlen. Pénteken arra buzdította honfitársait, hogy a gazdasági válság és az influenzajárvány nehéz napjaiban se veszítsék el a humorérzéküket. Ezt egészen december 7-éig jó tanácsnak tekinthetik az ukránok. Aznap azonban ki kell fizetni az orosz földgázszállítások mintegy 500 millió dolláros novemberi számláját. Az idáig Kijev segítségére sietett IMF áldozatvállalására Ukrajna már nem számíthat. A jókedv végképp okafogyottá válik.