Mi lesz cigarettáink megszokott ízeivel?

Alaposan megváltozhat egyes cigaretták íze, ha az európai uniós szabályozás belenyúl a dohánygyárakban kifejlesztett adalékanyag-kombinációkba. A dohánytermékek ellenőrzésére alakult bizottság idén márciusban kezdeményezte körülbelül ötezer cigaretta-adalékanyag vizsgálatát az újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságánál (SCENIHR). Ennek a testületnek azt kell vizsgálnia, hogy az adalékanyagok mennyiben fokozzák a dohányzás élvezeti értékét és a függőséget.

„Akár mind az ötezer adalékanyagot kivonhatják a cigarettagyártásból, elképzelhető, hogy egyetlen íz, a mentolos marad meg” – mondja a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke, Bényei Illés (a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke, Patai András nem nyilatkozott az ügyről). Márpedig Bényei szerint egy jól bevált és hosszú idő alatt kialakított receptúrából elég egy anyagot kivonni, hogy boruljon a teljes ízvilág: „Ekkor új adalékokat kell keresni, ha a gyárak nem akarják elveszteni az ízhatást. A másik lehetőség, hogy az új íz miatt újrapozicionálják a terméket, ám annak jelentős költségei vannak.”

Vizsgálat, módosítás

Persze, ez várhatóan hosszabb folyamat lesz. A tudományos vizsgálatot 2010 nyarára kell befejezni. Ha az eredmény az lesz, hogy egyes adalékok fokozzák a függőséget, akkor kiiktathatják ezeket a dohánytermékekből. A SCENIHR jelentése nyomán csak jövő ősszel kezdhetik a dohánytermékekről szóló 2001-es uniós irányelv módosítását a döntéshozók, közölte kérdésünkre Marie Antonie Kerwien, az Európai Bizottság egészségügyi sajtószóvivője (az uniós egyeztetésen részt vevő hazai agrártárca nem válaszolt megkeresésünkre). Az Egyesült Államokban ennél előrébb tartanak, szeptemberben betiltották a dohánytermékek aromatizálását.

A Madosz-elnök szerint biztos, hogy adalékok nélkül rosszabb lesz a cigaretták íze. Ennek ellenére úgy érzi, ettől nem fognak a fogyasztók leszokni a dohányzásról, „helyette majd illegálisan szerzik be, vagy a saját konyhájukban próbálják kikekeverni mindenféle dohányból az addig megszokott ízt”.

A dohány marad

A dohányiparban felröppent az a hír is, hogy nemcsak az adalékanyagokat vonnák ki a cigarettákból, hanem a burley és keleti típusú dohányokat is (lásd keretes írásunk), vagyis az uniós országokban csak virginia típusú dohányból lehetne cigarettát gyártani. A kontinentális Európában a kevert dohányt használják, Kanadában viszont már törvényt alkottak a virginia kizárólagos használatáról. Az uniós szabályozás ilyen megváltoztatására Marie Antonie Kerwien válasza nem utalt.

Szakértők szerint azért röppenhett fel ez a híresztelés, mert a burley típusú dohányra sokkal könnyebb felvinni az adalékanyagokat, mint a többire. Egy ilyen intézkedés azonban teljesen abszurd helyzetet eredményezne, hiszen ha minden cigarettában egyforma dohány lenne, és adalékanyagok sem lennének bennük, akkor tényleg minden cigaretta ugyanolyan ízű lenne, csak nikotin- és kátránytartalmuk különbözne. A piaci szereplők szerint ilyen szabályozással nem létezhetnének tovább cigarettamárkák, és ellehetetlenülne a dohányipar.

Trükkös adalékanyagok

Az íz- és adalékanyagok arra szolgálnak, hogy „célcsoportspecifikusan tudják kommunikálni” a dohánygyárak a termékeiket, valamint  azt is befolyásolják, hogy hogyan szívódik fel a nikotin, mondja Urbán Róbert egészségpszichológus, egyetemi docens. A mentholt mint adalékanyagot például azért találták ki, mert hűti a torkot, így a mentolos cigaretta elszívásakor a füst mélyebben lejut a tüdőbe.

Ezek a cigaretták egyébként különösen a fiatalok körében népszerűek; vannak is olyan vélekedések az iparágban, hogy az adalékanyagok kivonása elsősorban a fiatalok dohányzástól való eltántorítását szolgálja, mert nekik még jobban számít az íz. Ennek ellentmond, hogy a mentholos ízesítés a kevés megmaradó ízhatás egyike lehet.

Változó szokások

Ha valaki egy nagyobb nikotintartalmú cigarettáról áttér egy kisebb nikotintartalmúra, akkor megváltoznak a dohányzási szokásai, például jobban letüdőzi a füstöt. Így semmivel sem lesz kevésbé káros a dohányzás hatása, de az adalékanyagok miatt esetleg a füst kevésbé irritálja a tüdőt. Ha kiiktatnák az adalékanyagokat, azzal Urbán szerint azt is segíthetnék, hogy a kisebb nikotintartalmú cigarettákat kevésbé tüdőzzék le.

Egy ilyen intézkedéstől önmagában azonban a pszichológus szerint nem lehet jelentős eredményt várni. Közvetett hatása ugyan nyilván az, hogy ösztönzi a leszokást, de ehhez több intézkedés kell. A WHO inkább átfogó intézkedéssorozattal – a jövedéki adó emelése, a dohányreklámok betiltása, a szórakozóhelyek füstmentessé tétele – akarja elérni azt a célját, hogy minél kevesebben dohányozzanak a világon, és az adalékanyagok kivonása ebbe az intézkedéssorozatba illeszkedne.

Ésszerű a dohányosok ellehetetlenítése

Hosszú távon a dohányzásból fakadó többletkiadások, illetve a tömegesen romló egészségi állapot miatt nem éri meg az államoknak a dohánytermékek forgalmazásának bátorítása, állítja Sinkó Eszter egészségközgazdász. Ezeket a költségeket nem ellensúlyozza a cigarettákból befolyó jövedékiadó-bevétel, vagyis gazdasági szempontból nem káros, ha csökkennek a dohányzás visszaesése miatt az állam adóbevételei.

Hosszú távon egy ilyen intézkedés egyáltalán nem menne szembe a gazdasági racionalitással. Azzal, hogy a dohányzás miatt emberek halnak meg, kisebb lesz a GDP a lehetségesnél, illetve kevesebb adóbevétel keletkezik. A romló egészségi állapottól bekövetkező, mára már számszerűsíthető egészségveszteségből ki lehet mutatni, hogy az államoknak nem érdekük, hogy sokan dohányozzanak.

A nemzetközi statisztikák ráadásul azt mutatják, hogy Magyarország – ahol négymillióan dohányoznak, és évi háromszázmilliárd forint jövedéki adót fizetnek – különösen rosszul áll az elkerülhető okokból fakadó halálozás terén. A káros életmódok, kedvezőtlen egészségmagatartások terén az OECD-országok sorában a harmadikak vagyunk Románia és Bulgária mögött.

Bényei Illés szerint viszont az egész dohányzásellenes küzdelem álságos, hiszen például sokkal több kátrányt szívünk be az utcán, mint napi egy doboz cigarettával. Urbán Róbert ezt cáfolja, mondván, egy dohányfüstös kocsmában harmincszor több káros anyag van a levegőben, mint a legforgalmasabb utcán. A dohánytermesztő-szövetség elnöke szerint az egészségvédelem jegyében ugyanilyen intenzíven kampányolni kellene az alkohol- és drogfogyasztás ellen is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!