A görögök csaltak a költégvetési adatokkal

Görögország a tavaly őszi parlamenti választásokat követő hatalomváltással egy időben hirtelen és igen jelentős mértékben felfelé módosította az államháztartási hiány 2009-es évre vonatkozó előrejelzését. A korábbi konzervatív kormány által ígért 3,7 százalékos GDP-arányos deficit helyett az új szocialista kabinet 12,5 százalékos hiányprognózist adott. Egyes elemzők szerint azonban ez sem a tényleges mérték, a valódi deficit elérheti a GDP 14,5 százalékát is. Az új kormány egyúttal 7,7 százalékra emelte a 2008-as hiány tényadatát is, amelyet elődje 5 százalékban jelölt meg, s ezt az alacsonyabb értéket az Eurostat is jóváhagyta tavaly áprilisban – írja a Portfolio.hu a Bruxinfo összeállítására hivatkozva.

Ilyen nagy mértékű módosítás rendkívül ritka más EU-tagállamokban, de már többször előfordult Görögország esetében - állapítja meg a jelentés, amely ennek kapcsán a görög statisztikai adatok minőségének hiányáról beszél. Majd megállapítja: a deficitadatok ismételt felülvizsgálata két, részben egymással összefüggő problémahalmazra vezethető vissza. Az egyik a statisztikai rendszer gyengesége, a másik viszont az illetékes görög intézmények hibái.

Az első problémahalmaz módszertani gyengeségeket és eljárásbeli hibákat mutat a görög statisztikai hivatalnál, a számvevőszéknél és a pénzügyminisztériumnál. A második viszont általában is a kormányzás hibáira, a gyatra koordinációra és az egyértelműen megszabott felelősségek hiányára utal. A görög hatóságok emiatt téves adatokat szolgáltattak, nem vették figyelembe a számviteli szabályokat, számviteli rendszerük nem volt megfelelő az EU számára megfelelő minőségű adatok meghatározásához - olvasható a jelentésben.

Mindezek tükrében a jelenlegi intézményi felállás nem garantálja a görög statisztikai hivatal függetlenségét, integritását és elszámoltathatóságát - véli a Bizottság. Különösen nagy gond, hogy a statisztikai hivatal szakmailag nem független a pénzügyminisztériumtól, ami lehetővé tette, hogy a deficitadatokat "más tényezők is befolyásolják, mint a magas színvonalú európai statisztikai adatok előállításához szükséges szabályozás és a jogilag kötelező érvényű elvek" - fogalmaz igen óvatosan a jelentés. Szóhasználata mögött azonban az a nyilvánvaló gyanú áll, amit Brüsszelben ma már sokan kész tényként kezelnek, vagyis az, hogy a görögök csaltak, illetve meghamisították az adatokat.

A Görögországban megjelenő problémák messze túlmennek azon a szinten, amit kizárólag a Bizottság statisztikai monitoring eszközeivel kezelni lehetne - mivel a Bizottságnak nincsenek könyvvizsgálói jogosítványai. A helyzetet ezért csak a görög kormányzat fellépése rendezheti - szögezte le a Bizottság. A görög hatóságoknak nem csupán a módszertani ügyeket kell kezelniük, hanem átlátható és megbízható munkamódszereket kell kialakítaniuk az illetékes kormányzati szervek között. Át kell továbbá alakítaniuk az intézményi felállást, hogy biztosítani lehessen a statisztikai hivatal és a deficitszámok elkészítésében illetékes egyéb testületek szakmai függetlenségét és teljes elszámoltathatóságát. Ha ez nem történik meg, a görög adatok megbízhatósága kérdéses marad - figyelmeztet a Bizottság.

Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos még 2004-ben arra kérte a Bizottságot, hogy olyan javaslatokkal álljon elő, amelyek lehetővé teszik a tagállamok által szolgáltatott államháztartási adatok ellenőrzését. A javaslatok meg is születtek, ám - jó néhány tagállam ellenállása miatt - elakadtak a Tanácsban. José Manuel Barroso bizottsági elnök most azt jelezte, hogy a következő Bizottság várhatóan újra előveszi ezt a témát. Szerinte valódi európai számviteli szabályokra és európai ellenőrzésre van szükség az államháztartási adatokat illetően.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!