Varsó felfújhatta a Brüsszellel kötött nyugdíjalkut
Nem igazolta vissza Varsó kincstári optimizmusát Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője, amikor hétfőn a Bizottság és a lengyel kormány állítólagos alkujáról faggatták brüsszeli tudósítók a nyugdíjreform költségeinek elszámolása ügyében. Varsói kormányzati illetékesek azt követően fújták meg a győzelmi fanfárokat, hogy pénteken a témáról telefonon egyeztetett José Manuel Barroso bizottsági elnök és Donald Tusk, lengyel kormányfő – írja a BruxInfo.
Ezt követően futótűzként terjedt el, hogy a tagállamok közül a nyugdíjügyben utolsóként magát megmakacsoló Varsó valamennyi követelése teljesülni fog, ideértve azt is, hogy Brüsszel maradéktalanul és állandó jelleggel figyelembe veszi majd a jövőben az államháztartási hiány és az államadósság elbírálásánál a második pilléres nyugdíjreform hatásait.
Amadeu Altafaj, Olli Rehn szóvivője azonban hétfőn azt közölte Brüsszelben, hogy lényegében nem történt elmozdulás a Bizottság eddigi álláspontjában, csupán annyi változott, hogy a testület nagyobb rugalmasságot mutat majd a nyugdíjreform költségeinek figyelembe vétele során.
A szóvivő azt is cáfolta, hogy Brüsszel kész lenne állandó jelleggel beszámítani ezeket a költségeket, feladva azt az álláspontját, amely csak átmeneti időre vette volna figyelembe a hatásokat.
Altafaj hétfőn megismételte, hogy amennyiben egy ország államháztartási hiánya valamivel a GDP-arányosan 3 százalékos referenciaérték felett lesz, de ahhoz közel, akkor Brüsszel figyelembe fogja venni, hogy a túllépésben mekkora szerepet játszik a nyugdíjreform, ennek azonban előfeltétele, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP-arányosan 60 százalékos szintet.
A szóvivő ugyanakkor cáfolta, hogy a Bizottság bármilyen precíz számban is megállapodott volna Varsóval (a Reuters korábban 4,5 százalékról írt). Nevük elhallgatását kérő források szerint a Bizottság felfogása szerint 3,5 és 4 százalék közötti hiány még beleférne ebbe a kritériumba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
