Olaszország az új leggyengébb láncszem

Az EKB azután kezdett el kötvényeket vásárolni hétfőn, hogy történeti csúcsra szökött a 10 év lejáratú olasz állampapírok, a német Bundokhoz mért felára. A referencia, a 10 éves lejáratú olasz államkötvények hozama a pénteki záróhoz képest 0,28 százalékponttal 6,62 százalékra szökött hétfő reggel, írja az MTI. Az intervenció után 6,57 százalékos hozamszint mellett kereskedtek a papírral. A hasonló spanyol papírok hozama 5,65 százalék volt, 0,1 százalékponttal több mint pénteken.

Az olasz államkötvények hozamának növekedésének fő okai, hogy a pénteki G20 országok találkozóján nem született megnyugtató válasz arra, hogyan lehetne megállítani az euróválság terjedését Görögország határánál, hogy az olaszországi költségvetési korrekciós lépések nem tűnnek elégségesnek, illetve a piacok bizalmatlansága a legutóbbi brüsszeli válságkezelő megoldások iránt.

A helyzet különösen aggasztónak látszik, mivel Görögország és Portugália piaci finanszírozása a 7 százalékos államkötvény-hozamok elérése után kezdett megoldhatatlanná válni, márpedig most Olaszország is ezt a szintet közelíti az elmúlt egy hónapos trendek alpján.

„Az olasz államkötvény-hozamok növekedésének üteme nagyon ijesztő. Meglepő, hogy egy nehéz helyzet milyen gyorsan változhat át egy lehetetlen helyzetté. A politikusok mindig azt hiszik, hogy sok idejük van, de ha a befektetők megvonják a bizalmukat, nagyon hirtelen tehetik azt” – mondta Gary Jenkins az Evolution Securities munkatársa Londonban a Bloombergnek.

Róma helyzete Athénhoz képest azért is jóval nehezebb, mivel Olaszországnak jelentősen nagyobb hitelállománya van mint Görögországnak. Az 1600 milliárd eurónyi hitel amit Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kormányának most kezelni kell felülmúlja Spanyolország, Írország és Portugália összesített hitelállományát.

Most nem a görögök a lényegesek

Míg előző héten a piacok Görögországra koncentráltak a bejelentett majd lefújt népszavazás miatt, ezen a héten Olaszország lehet a téma. „Ami most történik az mind mellékes” – mondta Mark D. Luschini, a Janney Montgomery Scott elemzője a görögországi politikai helyzetről. „A piacok majd kedvezően reagálnak, de nem lesz komoly bizalomnövekedés. Olaszország a fontos.”

Bár az olaszokon egyre jobban növekszik a nyomás, a helyzet még nem olyan rossz, mint 2008-ban a válság kitörésekor, mikor összeomlott az Egyesült Államok pénzügyi piaca. Október végén Róma 3 milliárd euró hitelt vett fel a piacokról 6 százalék fölötti kamattal, ami már 1,5 százalékkal volt magasabb a nyári hitelezési átlagnál. Elemzők most attól tartanak, hogy a jövőben kiszáradhatnak a piaci források és Olaszországnak az EU-hoz vagy az IMF-hez kell fordulnia.

Az országnak 37 milliárd eurót kell az év végégi visszafizetni, majd további 307 milliárdot jövőre a Bloomberg számításai szerint. Ezen a hitelállományon még átlagosan 4,15 százalékos kamat van, ami jóval kedvezőbb a mostani helyzetnél. Az európai bankok most visszafogják az egymásnak nyújtott hiteleket, és biztosan magasabb kamatokat fognak kérni az olasz államtól, ha egyáltalán adnak neki hitelt.

Az előző heti brüsszeli lépések nem győzték meg a bankokat. Alex Rover a JPMorgan Chase elemzője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy „túl sokáig tartott míg kialakult az összkép, és ez aláásta a befektetők bizalmát.” Szerinte a mostani helyzet senkit nem ösztönöz arra, hogy újra kötvényeket vegyen, főleg nem alacsony kamattal.

„Olaszország nehéz esett lesz, nagyon nehéz. A kormánynak fontos döntéseket kell meghoznia, de nem látjuk, hogy ez megtörténne. Míg én el tudom képzelni Európát Görögország nélkül, addig nem tudom elképzelni Olaszország nélkül” – mondta Mirko Santucci a a svájci Swisscanto Asset Management vezetője arra utalva, hogy valamilyen megoldást mindenképp találni kell.

Túl nagy

Ezen a héten kedden Silvio Berlusconi kormánya másodjára is megpróbálja megszerezni az olasz parlament hozzájárulását a 2010-es költségvetési jelentés elfogadásához – bár napközben olyan hír is volt, hogy lemondott –, ami egyfajta főpróbája lesz az e héten tartandó bizalmi szavazásnak a strukturális reformokról. A miniszterelnök biztos győzelmében, ugyanakkor a belső megosztottság lehet Olaszország legnagyobb gyengéje, most hogy kifele hiteleséget kellene mutatni.

Míg akadhat pár „szakadár” aki elpártol Berlusconi mellől a szavazás során, a miniszterelnök egyértelműen figyelmeztette őket, hogy nincs máshová menniük, ellenben ha maradnak és kitartanak, akkor elnyerik jutalmukat. Az olasz lapok 20 és 40 közé teszik a lehetséges átszavazók számát, ami bőven elég lenne a kormány bukásához, de Berlusconi eddig is sokkmindent túlélt.

Hogy Európának jelenleg az jobb, ha Berluscno megy vagy marad még eldöntetlen. A Reuters nem reprezentatív felmérése szerint például egy egész százalékkal is csökkenhetnének az államkötvényi hozamok, ugyanakkor Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter cáfolta azt a hírt, hogy ezen a héten katasztrófa következne be a pénzügyi piacokon ha Berlusconi a helyén maradna.

Az EKB tanácsának tagja Yves Mersch elismerte, hogy a szervezet fontolgatja az olasz államkötvények vásárlásának felfüggesztését. Ha ez megtörténne egészen biztosan elszállnának a kamatok. Berlusconi ugyanakkor elutasította egy technokrata átmeneti kormány alakításának lehetőségét, ha bukik szerint választásokat kell rendezni.

Mindenesetre a miniszterelnöknek talán meg kellene fontolnia Gianfracno Fini egykori politikai szövetségesének figyelmeztetését, miszerint még ha túléli is a bizalmi szavazást akkor is válságos helyzetben van. „A kormánynak meg kell értenie, hogy ha nyer is, akkor sem lesz hiteles” – mondta Fini. „Egy szavazatos többséggel ugyan lehet tovább evickélni, de egy szavazatos többséggel nem lehet kormányozni.”