Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Ha Olaszország csődbe megy, mindenki csődbe megy

2011.07.12. 17:01
Az olasz adósságfinanszírozásra fizetett kamatok hat százalék körül járnak, ez az a szint, ami után a görögök, az írek és a portugálok sem tudták elkerülni, hogy mentőcsomagot kérjenek. Olaszország kimentése elemzők szerint már túl nagy falat lenne, ezért most nagyon gyorsan megoldást kell találni, különben mindent elsöpör az olasz csőd.

A nap elején a hétfői esést folytatva egészen a 6 százalékos szintig emelkedett a tízéves olasz benchmark hozam, ekkor a részvénypiacokon is pánik tört ki, a 7000 pontos szint is elesett egy pillanatra a német tőzsdeindexben, a DAX-ban. Ezt követően azonban megjöttek a vevők, mondja Móró Tamás, a Concorde vezető elemzője.

Egyes piaci szereplők szerint akár az Európai Központi Bank (EKB) "keze" is lehetett a dologban, de erre nincsen bizonyíték, az is lehet, hogy egy túladott, illetve szétshortolt piacon megjöttek a vevők. Ez a napon belüli erősödés a részvénypiacokat is stabilizálta - igaz, a tegnapi naphoz képest az esés így is jelentős még.

Hat százalék a bűvös határ

Vélhetően ez a 6 százalék szint a továbbiakban is fontos szerepet tölt majd be - állítja Móró. Az eurozóna eddigi folyamatait nézve amely ország hosszú hozamai ezen szint fölé emelkedtek, onnan már nem volt visszatérés, egyenes út vezetett a mentőcsomaghoz. Ez volt a forgatókönyv a görögök, az írek és a portugálok esetében is.

Olaszország esetében ez az út az eddigi keretek között nem járható, a GDP nagysága és a kötvénypiac mérete miatt sem. Ráadásul az eddigi mentőcsomagokban az olaszok mindig a finanszírozói oldalon álltak, ha most ők is a segélyt fogadó oldalra kerülnének, akkor még kevesebb országnak kellene finanszírozni egy minden eddiginél magasabb összegű mentőcsomagot.

Az olasz kötvénypiac mérete több, mint 1600 milliárd euró, ebből a következő két évben több, mint 500 milliárd euró a lejárat - ez túlságosan nagy falat lenne, nem beszélve arról, hogy a spanyolok is jó eséllyel "bejelentkeznének" egy segélycsomagra egy ilyen helyzetben.

Móró szerint Olaszország esetében a lehetséges forgatókönyvek a következők:

  • A fiskális szigor deklarálása, ezáltal a piaci bizalom visszaszerzése - ez nem kizárt, de sürgősen lépni kellene, ma voltak egyébként erre utaló jelek, az olasz ellenzék egy mai hír szerint mielőbbi szavazást akar a megszorító csomagról és ők támogatnák is azt. A magas, 120 százalékos GDP arányos adósság és a strukturálisan gyenge potenciális GDP növekedésű gazdaság nem sok esélyt hagy a hibázásra.
  • Az Európai Központi Bank (EKB) általi kötvényvásárlás, a piaci esés megtámasztása. Egy ilyen megoldással szemben az EU centrum országainak ellenállása elképesztően nagy, és ez az eddigi EKB nyilatkozatokkal homlokegyenest ellenkező is lenne. Viszont van egy régi közhely: a rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat követelnek, lehet, hogy most sem lesz másként.
  • Futamidő rövidítés - Portugália is megpróbálta ezt, az emelkedő hosszú oldali hozamok miatt inkább az éven belüli diszkont kincstárjegyekkel próbálták finanszírozni a lejáró adósságot, ez ideig-óráig működő, de nagyon veszélyes lépés, amely jelentősen növeli egy ország sebezhetőségét, de az is igaz, hogy a csődhelyzet bejelentése előtt ezt meg "szokás" lépni.
  • Az adósság-visszafizetés elhalasztása - default -, amelyet azonban Európa rémálmaiban sem kívánhat magának. Ebben az esetben a Lehman csődhöz hasonló, vagy annál is durvább folyamatok indulhatnak be, bankcsődökkel és a pénzügyi piacok lefagyásával, jelentős reálgazdasági visszaeséssel

Egy biztos, a következő hét döntő fontosságú lesz, továbbra is az olasz helyzet maradhat a piacok mozgatórugója, a részvénypiacok szempontjából a kezdődő vállalati jelentési szezon jelentősége pedig lecsökken.

Érdekes, bár nem meglepő viszont, hogy az "intenzív osztályon" lévő perifériás kötvények , így a görögök és a múlt héten leminősített portugálok ma már nem estek. Itt az árfolyamok már olyan mélyen (a hozamok pedig olyan magasan) vannak, hogy egy jelentős adósságcsökkentés be van árazva ezekbe a papírokba. Az eladók inkább az olasz és a spanyol kötvényeket találták meg, hiszen ezek árfolyama még relatíve nagyon magas szinten, a névértékre vetítve 90 százalék felett van. Ezzel szemben a görög és a portugál hosszú kötvények jellemzően a a névérték 50 százaléka körül forognak (a görögök inkább alatta, a portugálok felette).

Ahogy Görögországról a fertőzés átterjedni látszik Olaszországra - az eurózóna egyik oszlopos tagjára - rég nem látott tolongás közepette kezdték el vásárolni a menekülő devizának tekintett svájci frankot, amely vételi hullám a frank/forint árfolyamot is szinte azonnal új csúcsra katapultálta – mondja Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

Mindez egyrészt azt is jelzi, hogy még közel sincsen beárazva minden kockázat az eurózóna adósságválságával kapcsolatban; ugyanakkor azt is mutatja, hogy a válság egy újabb, kritikusabb szintre lépett.

Van lelke a piacoknak

Orosz szerint az, hogy miért pont most kezdték el látványosan kiszórni a befektetők az olaszkapcsolt eszközeiket inkább egy lélektani mozzanattal magyarázható.

A hatalmas olasz államadósság ugyanis érdemben nem változott az elmúlt hónapokban és Berlusconi a tervezett megszorításokkal kapcsolatban elhangzott kritikájának sem kellett volna feltétlen ekkora port kavarnia. A krízis ilyen mértékű elburjánzásának azonban az egyik oka lehet, hogy a válságkezelés kissé nehézkesen és viszonylag lassan zajlik, rengeteg megoldási javaslat verseng egymással. Néha kifejezetten nehezen látható, hogyan és mikor fog kialakulni egy egységes álláspont az érintettek között. Mindez történik olyan időkben, amikor az érdekelteknek egy „falanxba tömörülve”, szorosan egymás mellé felsorakozva kellene egy átütő erejű megoldási stratégiával előállni.

Az idő azonban megállás nélkül ketyeg és minden végső megoldás nélkül eltelt nappal fokozódik a piacok érzékenysége. Hétfőn úgy tűnik, hogy ezen bizonytalanság vagy türelmetlenség miatt elpattant egy húr és olyan ország is érintetté vált az adósságválságban, amire már puszta mérete miatt is csak nagyon nehezen lehet egy új mentőcsomagot szabni.

Nincs idő tökölődni

Még Görögország esetében egyesek nem zárták ki a csőd valamilyen formájának a lehetőségét, addig Olaszország esetében egyszerűen nem létezik ilyen alternatíva. Ez ugyanis olyan viharokat gerjesztene a pénzpiacokon és a bankszektorban, amely rövid áttétel után könnyen derékba törné a 2009 márciusában elindult kilábalást. Így most a legfontosabb talán az lenne, hogy Olaszország minél gyorsabban egy hihető és egyben látványos tervvel rukkoljon elő, ami nem átmeneti megoldást kínál, hanem hosszú távon stabilizálja a helyzetet.

Ugyanis amellett, hogy a piacok ilyen látványosan képesek demonstrálni, hogy már megunták a „huza-vonát”, egy elhúzódó adósságrendezés keltette pesszimista hangulat alaphangon tovább ronthatja a befektetői vagy a fogyasztói bizalmat, ami a vártnál lassabb vagy akár teljesen lelassuló gazdasági növekedésben is testet ölthet.

Másrészről azonban, a borús hangulat miatt megcsappanó globális kockázatéhség egyúttal a keresletet is visszafoghatja a relatíve rizikósabbnak ítélt pénzügyi eszközökben, amelyek köre gyorsan tágul, és amely alól már inkább csak a bunkerként használt német és amerikai állampapírokat lehet egyértelmű és stabil kivételnek tekinteni.

Forintkilátások

A feltörekvő piacokon belül hazánk, pontosabban a forintunk az euróval szemben jelenleg egy igen erős szinten tartózkodik, a további erősödésnek már alapvetően csak kevesebb tere lehet, míg egy kiteljesedő külső sokk esetén a gyengülés irányába már inkább csak alacsony ellenállás mutatkozhat - véli Orosz. Amennyiben az eddig látott viszonylag kedvező globális hangulat tartósabban elromlana, úgy nem csupán a frank, hanem a forint oldaláról is további nyomás érkezhetne.

Egyelőre azonban nem kell az ördögöt a falra festeni, mert a döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy az adósságválság ellen folytatott harcban, az olasz fronton nem alakulhat ki állóháború, itt gyors és elsöprő erejű áttörésre van szükség.