A gazdasági elemzők nagyobb része az Európai Központi Banknak (EKB) a válságkezelésben való aktívabb fellépése mellett érvel, de Hollandia miniszterelnöke Mark Rutte keményen ellenzi ezt a megoldást.
„Tudom, hogy sokan az USA-ban azt mondják, hagyjuk, hogy az EKB oldja meg a krízist” – nyilatkozta Rutte a Wall Street Journalnak. „Hát az alapvetően két dolgot jelentene. Sokkal több pénz kerülne bele a rendszerbe, ami az infláció kockázatát hordozza, és csökkentené a nyomást Görögországon és Olaszországon és másokon, hogy reformlépéseket tegyenek.”
Az EKB szerepéről már jó ideje éles vita zajlik Európában és a piaci nyomás miatt hamarosan el kell dönteni, hogy pontosan milyen szerepet is szánnak neki az európai döntéshozók. Sokan a megmentő szerepében látják, de például Németországban nem vennék szívesen az aktívabb szerepvállalását, mivel az alapvetően Berlin pénzügyi támogatását igényelné.
„Nagyon szeretném, ha gyorsabban tudnánk előrejutni” – mondta Rutte utalva az európai döntéshozatal ütemének lassúságára, de ugyanakkor meg volt győződve róla, hogy a következő december eleji tárgyalások eredményesek lesznek. „A következő hetekben sok döntés fog születni, de nem lesz könnyű megoldás.”
Rutte interjújából kiderült, hogy ő is azon vezetők sorába tartozik, akik az európai megoldások helyett inkább az IMF nagyobb szerepvállalását ösztönözné. Szavai szerint az IMF-fel nem lehet európai háttéralkukat kötni, hanem szigorúan professzionális alapon megy az ügyintézés. Szerinte ez a válság egy lehetőség is, hogy az országok megreformálják gazdaságaikat.
„Én akarom, hogy legyen piaci nyomás. Nézzék meg mi lett Spanyolországban: egy új kormány. Olaszországban szintén új kormány jött, ahogy Görögországban is” – mondta a holland miniszterelnök. „A francia elnök 45 percen keresztül beszélt a televízióban, hogy Franciaország olyanná akar válni, mint Németország. Egyáltalán el tudták volna ezt képzelni néhány éve?”