65 évre emelik a csehek a nyugdíjkorhatárt

Kapcsolódók (5)

Budapesten jó nyugdíjasnak lenni

30-50 százalékkal magasabb járandóságot kap egy budapesti nyugdíjas, mint egy alföldi, ám az árszínvonal csak néhány százalékkal magasabb a fővárosban az országos átlagnál.

Elintézik a lengyel nyugdíjasokat

Januártól akár harmadával is csökkenhet a nyugdíj összege.

Minden nyolcadik nyugdíjasnak jól megy

300 ezer nyugdíjas nagyobb járandóságot kap havonta, mint egy átlagos alkalmazott. Aki 2004 után ment nyugdíjba, az megfogta az isten lábát.

Jó biznisz a konferenciaturizmus a cseheknél

A résztvevők vendégül látása az egyik legnyereségesebb üzletága az ottani gazdaságnak.

Hivatalos: életszínvonalban is elõztek a szlovákok

Az Eurostat elõzetes adatai szerint 2007-ben már jobban éltek a szlovákok, mint a magyarok, idén pedig még tovább nõ a különbség: brüsszeli becslés szerint uniós összehasonlításban 2008-ban csökken a magyar életszínvonal.

Fokozatosan 65 évre emelkedik 2030-ra a jelenlegi 63 éves nyugdíjkorhatár Csehországban, miután Václav Klaus köztársasági elnök is aláírta a szenátus által már július közepén elfogadott, erről szóló új jogszabályt. Az államfői jóváhagyással a törvényhozásban a képviselői helyek mindössze felét ellenőrző törékeny jobbközép kormánykoalíció reformjainak egyik lényeges eleme valósulhat meg.

Az aláírt módosítás értelmében a nők és a férfiak számára is egyaránt 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt 2030-ig. Ez szigorítást jelent a korábbi elképzeléshez képest, amely szerint a férfiak 63, a nők pedig - attól függően, hogy hány gyereket neveltek fel - 59-63 éves koruk között mehettek volna nyugdíjba 2013-tól. A változtatás következtében pedig nemcsak a korhatár emelkedik, de a jogosultság megszerzéséhez szükséges idő is 25-ről 35 évre növekszik.

A Mirek Topolánek kormányfő által vezetett prágai kabinet a fentiek mellett még újabb átalakításokat is tervez a nyugdíjrendszerben mandátuma 2010-es lejárta előtt. Ezek között szerepel új nyugdíjalapok felállítása, illetve a jelenleg működő, az aktív munkavállalók befizetését közvetlenül a jogosultaknak juttató rendszer részbeni megszüntetése.

Topolánekék szociális reformjainak a törvényhozás által szintén júliusban elfogadott egészségbiztosítási átalakítások is fontos részét képezik. Ilyen például a táppénzre való jogosultság szigorítása, amelynek értelmében a betegállomány első három napjára nem jár fizetség a dolgozónak. Ezenkívül egy az alkotmánybíróság által az idén megsemmisített javaslatra hasonlító módosítás szerepel a csomagban, amely részben a munkaadókra terheli át a korábban kizárólag az állam által fizetett táppénz költségeit.

A törvényhozásban külső támogatástól függő koalíciót érő ellenzéki támadások, illetve a kormánypártok közötti viszályok miatt ugyanakkor elemzők szerint a megvalósuló szociális reformok még így is "hígabbra" sikerültek annál, mint amit az ország demográfiai kilátásai megkívánnának.