Még függõben a detroiti hármak pénze

Az autóipar válságával foglalkozó híradások többször szóltak arról a múlt héten, hogy a GM, a Ford és a Chrysler már kidolgozott terveket nyújtott be a Fehér Háznak. A pénteken késõn zárult egyeztetés eredményeképpen több amerikai sajtóforrás már egy kész megegyezésrõl számolt be. Nancy Pelosi kormányszóvivõ többek között a Wall Street Journalban is megjelent nyilatkozata szerint azonban "a megyegyezés közel van, ám semmi sem száz százalék."

Az eredeti elképzelés - miszerint az autógyártók egyszerûen részesüljenek a korábban szabaddá tett 700 milliárd dolláros keretbõl - kivitelezhetetlen, miután azt a még hatalmon lévõ George Bush egyértelmûen elutasította, mondván, azt a pénzt elsõsorban pénzügyi cégeknek szánták. Csavaros gondolkodású honatyák ezután újra az elnöknél kopogtattak azzal, hogy akkor a már megsegített bankok adjanak hitelt az autógyártóknak, ám ötletük süket fülekre talált. Bush elnök ugyanis meglehetõen szkeptikus az üggyel kapcsolatban: "Meggyõzõ biztosítékok kellenek arra, hogy a hiteleket visszafizetik majd az autógyártók, és hasonlóképpen abban sem vagyok biztos, hogy érdemes adódollárokat olyan vállalatoknak adni, melyek nem biztos, hogy fent maradnak." - idézte az elnököt a Wall Street Journal.

A körvonalazódni látszó megállapodás forrását egyébként egy olyan pénzügyi alap adná, melyet korábban a környezetkímélõ autók fejlesztésére és gyártására tettek félre. Ehhez az elkülönített pénzhez nyúlnak majd hozzá, ha jövõhéten megszavazzák azt a 15 milliárdos összeget (az eredetileg igényeltnek alig felét), mellyel a Detroiti Hármak finanszírozni tudják mûködésüket, legalább 2009 elsõ negyedéig, az új elnök hatalomra kerüléséig. Ez tûnik ugyanis a jelenlegi törvényhozás céljának: gyorsan nyújtani egy rövid távú, korlátozott segítséget, amíg Obama és csapata színre nem lép, a továbbiakat pedig találják ki õk. Másrészrõl azért is valószínû, hogy zöld utat kap a pénz, mert a pénteken kijött rossz foglalkoztatási adat "furcsa módon" felgyorsította a tárgylási folyamatot, hiszen a képviselõk tudják: közel 3 millió ember dolgozik csak az autóiparban Amerikában.

De nem a felelõsség teljes áthárításáról van szó: kongresszusi képviselõk leszögezték, kizárólag akkor hajlandók beleegyezni a pénz átengedésébe, ha annak felhasználása szabályozott keretek között zajlik, és egy külön erre a feladatra létrehozott megfigyelõi csoport ellenõrzi azt, hogy a pénz tényleg a korábban tervezett és a kongresszus által jóváhagyott célokat szolgálja-e. Ezenkívül biztosítva szeretnék látni, hogy a gyártók konkrét lépéseket tesznek hybrid, illetve gazdaságosabb üzemanyag-felhasználású jármûvek feljesztése terén.

	GM	FORD	CHRYSLER
Igényelt összeg	$12mrd 2009 végéig	$9 mrd	$7 mrd 2008 végéig
Ígért fejlesztés	2012-ig $2.9 mrd befektetés alternatív technológiákba, 15 új hybrid modell bemutatása 2015-ig, elsõ árammal mûködõ Chevrolet 2010-ben.	Új modellek üzemanyagazdálkodásának fejlesztése.	2009-es modelljeinek 73%-a jobb üzemanyaggazdálkodással bír majd.
Márkák	A Chevrolet-ra, Buickra, Cadillacre, GMC-re fókuszál a jövõben, eladja (ha nem lesz vevõ, felszámolja) a Saabot, Hummert, valamint leépíti vagy eladja a Saturn, Pontiacot márkákat. Eladta fennmaradó 3 % részesedését a Suzukiban.	Döntött a Volvo eladásáról.
Hatékonyság növelés	Gyártelepek konszolidációja (pénteken 2000 dolgozó elbocsátását jelentette be). Profitábilis mûködés 2012-re.	Viszonteladói hálózat leépítése, kisebb autók gyártása az USA piacra. Profitábilis mûködés 2011-re.	Gyártelepei mûködési költségeinek racionalizásálása. Profitábilis mûködés 2009 végére.

A finanszírozás kérdése egy másik szempontból is érdekes lehet: több képviselõ felvetette, hogy a magánkézben lévõ Chryslert miért nem tulajdonosa, a Cerberus Investment Management húzza ki a bajból - írta meg a Wall Street Journal. A lap szerint a képviselõk ugyanis azzal vádolják a befektetési céget, hogy a háttérben maradva ki akarja várni, míg az állam rendberakja az autógyártó óriást, majd utána megválik tõle. A Cerberus szóvivõje tagadta a vádakat.

Mindkét párt tagjai egyertértettek abban, hogy szükséges lenne kinevezni egy "Autóipari cárt", mely személy vagy csoport felügyelné az autóipar helyreállításának folyamatát. Ennek kijelölésére a megválasztott elnököt, Obamát akarják felkérni. A honatyák legkorábban kedden szavaznak az autóipari segélycsomagról, illetve annak minden részletérõl.

A hatások világméretûek

Az autóipar válságának jelei közben folyamatosan jelentkeznek Amerikán kívül is. A már említett három vezetõ autógyártó kanadai leányvállalatai szintén a helyi kormány segítségére szorulnak: ott a Ford 2 milliárdot, a Crysler 1.6 milliárdot kért, a GM még nem tisztázott, hogy mekkora öszegért folyamodott. A világ egyik legnagyobb autóipari alkatrészeket gyártó vállalata, a kanadai központú, de Magyarországon is jelen levõ Linamar a múlt hónapban 1200 dolgozót bocsátott el az északi országban- tudta meg az Index egy kint dolgozó magyartól.

Az angol Times szombati értesülése szerint a brit GM ottani leányvállalata, a Vauxhall megkereste a kormány üzleti ügyekért felelõs miniszterét, garanciavállalást kérve a csõd fenyegette vállalatra. A lépésre a Honda és a Ford képviselõi is felkeresték a minisztériumot, félve attól, hogy hátrányba kerülhetnek.

A francia állam 1,5 milliárd eurót költ a nemzet autóiparának bástyájára, a Peugeot-Citröen Renault konzorciumra. A segélytervezet két részbõl áll: egyrészt 1000 euró támogatást ad az állam minden új, maximum 160g/km széndioxid kibocsátást produkáló autó vásárlásakor, ha ezzel egy idõben egy régit kivonnak a forgalomból. Másrészrõl külön segítséget nyújtanak a konzorcium pénzügyi-szolgáltató részlegének.

Magyar vonatkozásban a legnagyobb elbocsátást az autógyártóknál a Suzuki jelentette be, amikor az esztergomi cég 1500 embernek mondott fel, de az Audi és az Opel is elküldött 40-40 embert magyarországi gyáregységeibõl. Az alkatrészeket gyártó beszállító vállalatok is jelentettek be elbocsátásokat hazánkban: ha böngésszük az Index elbocsátásszámlálóját, láthatjuk: az FAG 85, míg a Delphi 250 ember munkahelyét szüntette meg az autóipar válságának következményeképp. A kecskeméten frissen gyárat alapító Mercedes azonban még kedvezményekkel igyekszik a vásárlókat vonzani.

A német autógyártók viszont sorra jelentik be a termelés csökkentését: a BMW, a Porsche és az Opel gyáraiban is hosszabb karácsonyi szünetre mehetnek haza a munkavállalók, de az ünnep hangulatát keserítheti, hogy sokaknak nem lesz már hova visszamenni.