További Világ cikkek
Az augusztus közepén kibontakozott, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról induló, az egész pénzügyi rendszert megrengető válság egyik közvetlen következménye az volt, hogy a piacokon elfogyott a pénz. A likviditási válságra az Európai Központi Bank (ECB) és az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő FED is azzal válaszolt, hogy milliárd eurókat, illetve dollárokat pumpált a piacokra. A FED később tovább lépett, és fél százalékponttal 5,75 százalékra csökkentette a diszkontrátát. (Ez az a ráta, amely a kamatfolyosó felső szélét jelenti, és amelyen a bankok a Fed régiós intézményeitől hitelt kaphatnak.)
Visszaterelés
A kedélyek ezek után megnyugodni látszanak, ami már a hazai piacon is érezhető. A forint/euró árfolyam visszakúszott 260 alá, a tőzsde szerdán és csütörtökön is emelkedni tudott, igaz, pénteken egyelőre mínuszban van.
Annak érdekében, hogy a kockázatoktól megriadt tőkét visszatereljék a pénz- és tőkepiacokra, a jegybankok alapvető eszköze mégis a kamatcsökkentés. Ha a legbiztonságosabb befektetésnek minősülő állampapírok hozama alacsonyabb, a befektetők a jobb megtérülés érdekében inkább hajlandóak kockázatosabb piacokra lépni.
Alig néhány héttel ezelőtt azonban még szó sem volt kamatcsökkentésekről, sőt. A piac egyértelműen a jelenleg 4 százalékos eurókamat emelésére számított, okkal.
Szinte mondták, hogy emelni fognak
Az augusztusi ülést követő (előre nem tervezett, rendkívülii) sajtótájékoztatón Jean-Claude Trichet ECB-elnök a mágikus "strong vigilance", az erős éberség kifejezést használta, amivel lényegében jelezte a piacoknak, hogy biztosra vehetik a szeptemberi negyed százalékos újabb emelést. (Az erős éberség kifejezés hangoztatása előzte meg az ECB legutóbbi kamatemeléseit is.) Emelett – áll a CIB elemzésében – augusztus elején megismételte, hogy miközben az eurózónában a növekedés egészséges és fenntartható, az energiahordozók árának és a béreknek az alakulása is inflációs kockázatot jelent.
A CIB megítélése szerint az ECB kormányzótanácsa is minden bizonnyal nagyon megosztottá vált. Egyes döntéshozók (köztük a Bundesbank első embere) azt hangsúlyozzák, a piaci problémákat a piacnak kell megoldania, és ami az elmúlt hetekben történt, az csak egy normalizálódási folyamat része. Nyilvánvaló, hogy az ECB sem dughatja homokba a fejét, és a kialakult helyzethez kell igazítania monetáris politikáját. A második negyedévben a vártnál jóval nagyobb mértékben lassult az euróövezet gazdasága, és az elmúlt hetek piaci folyamatai (annak ellenére, hogy legsúlyosabban az USA-t érintik) az euróövezet növekedési kilátásaira is negativan hatnak. Így összességében azt mondható, hogy jelentősen nőtt az esélye annak, hogy az ECB szeptemberben nem emeli tovább az irányadó kamatot. A döntés a jelenlegi piaci körülmények között várhatóan nem okoz meglepetést, a kérdés csak az, milyen indoklással történik.
A FED majdnem ígér
Az amerikai kamatot illetően is egységesnek tűnt a piac néhány héttel korábban. A FED következő, kamatmozdító döntéseként egyértelműen csökkentést vártak, de ennek időpontját legkorábban az idei év végére, jövő év elejére tették. Néhány héttel ezelőtt ráadásul az intézet még óvatosan optimista volt a gazdasági növekedés kapcsán, ám ez mára a múlté.
Miután az USA már lépett diszkontrátavonalon, az ezt indokoló közleményben a FED jelezte, a piaci zavarok egyértelmű növekedési kockázatot jelentenek. Egyúttal "készek lépéseket tenni annak érdekében, hogy mérsékeljék a piaci zavarok reálgazdaságra gyakorolt hatását". Ennek fényében a CIB elemzése szerint igen nagy az esélye, hogy az USA-ban már szeptemberben megkezdődik a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kamat csökkentése.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
