Félelmek az eurótól

Az EU brüsszeli bizottsága megkezdi rendszeres jelentését az euró bevezetésének előkészületeiről az új tagállamokban. A korábbi tapasztalatok alapján a felkészüléshez hat évre van szükség, így a bizottság szerint ezt máris érdemes megkezdeni, mivel a tíz új tagállam 2007 és 2010 között tervezi az euróra történő átállást.

Nem kell a három év

2007-ben a várakozások szerint négy ország - Litvánia, Észtország, Szlovénia és Ciprus - tér át a közös pénzre, és az utóbbi kivételével már csatlakoztak is az ERM II árfolyamrendszerhez, amit az euró bevezetése előszobájának tekintenek.

Rajtuk kívül Lettország is jelezte: eltekintenének attól, hogy a bankjegyek tényleges kibocsátását megelőzően a bankközi forgalomban már euróban történjen a pénzátutalás, és ezt a bizottság is támogatja. Az eurózóna jelenlegi tagországai esetében - Görögország kivételével - a két lépés között három év telt, ami Brüsszel szerint is fölösleges.

A felkészülés szigorú nemzeti tervet feltételez, egyebek között gondoskodni kell a hátrányos helyzetben lévő rétegek tájékoztatásáról, amelyekhez nem jut el az információ a bevett tömegkommunikációs csatornákon keresztül. A pénzérmével működő automaták átállítása meglepően olajozottan történt a régieknél, érdemes hasznosítani az ő tapasztalataikat. A kis- és középvállalatok könyvelése is különleges figyelmet érdemel.

Félelmek

Az új tagállamok közvéleménye, mint az Eurobarometer fölméréséből is kiderül, jól ismeri az eurót. A lakosság túlnyomó része már látta, több mint a fele pedig használta is a fizetőeszközt, bár egy részük idegenkedik az euró bevezetésétől.

Az idegenkedők egyrészt attól tartanak, hogy az átállás mesterséges árdrágítással párosul majd, másrészt sajnálják a fontos nemzeti jelképnek tekintett fizetőeszköz megszűntét. Utóbbi különösen annál a hat tagállamnál szempont, ahol a kilencvenes években új pénznemet vezettek be, ezt viszont kiegyenlítheti, hogy már van tapasztalatuk az átállást illetően.