Górcsővel Bécs és Pozsony ünnepi zenitjén

Elege van a külföldi turistákból? Képtelen feldolgozni a ’48-as szabadságharc leverését, ezért ökölbe szorul a keze, valahányszor meglát egy osztrák turistát épp a Vörösmarty téren? Ilyenkor kuruc-dalok éneklésébe kezd? Egyetlen módja van annak, hogy maga mögött hagyja a megpróbáltatásokat: utazzon el Bécsbe!

Alternatív megoldás

A Mariahilfer Strassén decemberben szinte csak magyarokkal találkozni. A városba vezető utakon egymást akadályozva kígyóznak az Ikarusok, a tuti parkolóhelyeket pedig magyar rendszámú autók foglalják el. A butikokban mindenki kettőszázötvennel szoroz, hogy kiderítse, menyiből viheti haza az ajándékot osztrákból.

Pedig már nem is annyira szembetűnő a különbség Bécs és Budapest között. Persze az épületek lényegesen jobb állapotban vannak, mint nálunk, de a Váci utcában is megtaláljuk a legtöbb fontos divatházat, az osztrák fővárost is ellepik a szétdobált cigarettacsikkek, ráadásul nálunk is van már első osztályú pornóbolt.

A tökéletes ajándék

Persze azért a Mariahilferen található shop az igazi, főleg ilyenkor, hiszen karácsonykor mindig furcsa ízt kap a pornó. Két évvel ezelőtt még homoszexuális Mikulások elégítették ki egymást orálisan az utcafrontra kifüggesztett rajzokon. Idén ünnepi bilincset és feldíszített lovaglópálcát akasztottak a karácsonyfadíszek közé, így emlékezvén Krisztus születésére. Az üzletben kedvére vásárolhat bárki rénszarvasos vagy télapós férfi alsónadrágot magának, bárki, aki szerint ez vicces, esetleg izgató.

De az igaz nagyágyú a 3500 euróra leárazott Real Doll baba, a méregdrága, eredetileg 7500 eurós guminő. A szakértők szerint valós élményeket nyújtó szintetikus asszony adekvát karácsonyi ajándék lehet furcsa ismerőseinknek, ami például egy hörcsöggel ellentétben órákig elücsörög a fa alatt anélkül, hogy foglalkozni kéne vele. A látszatra tökéletes, érintésre erősen takonyállagú barátnő 880 ezer forintért alkalmi vétel, pár év alatt bőven visszahozza az árát. Ha pedig meguntuk, bizonyára jó pénzért értékesíthetjük valamelyik használtpiacon a kiszolgált darabot.

Ismernek minket

Persze a bécsi karácsony nem csak a pornóról szól. Ilyenkor lezárják a Mariahilfer Strassét az autós forgalom elől, a turisták mégis csak bátortalanul veszik birtokba az úttestet. Az út felett karácsonyi világítás himbálózik, de ez délelőtt még csak árnyéka önmagának: világosban Bécsben sem égetik az izzókat.

A járdán forralt bort árulnak, fél liter három euró, a bögréért meg két euró letétet kell a kereskedőnél hagyni. Ezt az összeget visszakapjuk, ha a bögrét épségben visszajuttatjuk, nyilván elég rég óta járnak magyarok az osztrák fővárosba ahhoz, hogy kialakuljanak a szükséges önvédelmi mechanizmusok. Persze Bécs az édességek városa is, a fantáziátlanabbak mindent Mozart golyóival pakolnak tele, a lelkesebbek maguk sütik a fánkokat, csigákat, ezeket már egy-két euróért megkóstolhatjuk.

A Kärntner strasse bejáratánál lakájnak öltözött sportcipős figurák árulnak jegyeket az Operába, az út túloldalán pedig távol-keleti turista tartja a kapcsolatot elcsatangolt párjával walki-talkin keresztül. Olcsó és praktikus megoldás arra az esetre, ha kénytelenek vagyunk az asszonnyal utazni, de mégsem bírjuk látni az ő arcát.

Párhuzamok

A sétálóutcát és környékét agyondíszítették, a fejünk fölött gigantikus csillárokra emlékeztető utcai fények lengedeznek, ha leszakadna valamelyik, a fél város odaveszne. Ezen a szakaszon már kevesebb az utcai árus, több viszont a mozdulatlan művész, akik azért kapnak pénzt, mert odafagytak a talapzathoz. Chaplin viszonylag jól bírja, a krampusznak öltöztetett kutya enerváltan tűri, ahogy gazdája a Tűzkerekek vezérdallamát furulyázza, a Szabadság Szobor meg már vetkőzik.

Ritka, hogy Bécs ennyire éljen, ennyire lüktessen, mint karácsonykor. Ilyenkor a legjobb arcát mutatja a város, úgy látszik, a tűlevelűek és egyéb ünnepi kellékek megjelenése kicsit felrázza a helybélieket, ráadásul Bécshez valahogy passzol a Mikulás, meg a forralt bor. Talán mert a város arculatát meghatározó öregkori Ferenc Józsefnek is olyan arca volt, mint egy ittas Télapónak.

Csak a sötétedést várjuk, hogy a díszvilágítás igazán megmutathassa magát, de minden várakozás ellenére öt órakor kisüt a nap, hogy meleg színekkel fesse át a Burgot. Hülyén nézünk magunk elé, aztán bepattanunk az autóba és átviharzunk Pozsonyba.

Eltünt a naptár

Ez a város azonban teljesen kihalt, mintha Szlovákiában eltitkolták volna a karácsonyt a lakosság elől. A jelek szerint az ünnepi készülődés kimerült abban, hogy egy gesztenyeárus kipakolta bódéját az SNP térre, a város meg feldíszítette az út túloldalán éktelenkedő irodaházat meglehetősen gusztustalanul. Annyira elkeseredünk, hogy 500 forintból eszünk egy marhahúsos gyrost, aztán behúzódunk egy rockkocsmába, ahol szerepjátékok és acélbetétek között leisszuk magunkat a korsónként 150 forintért kínált barna Krusovicével.

Másnap reggel sem jobb a helyzet, csak az utcát porszívózó egység kerülget bennünket, az emberek pedig mintha elbújtak volna egy elszabadult madárinfluenza-vírus elől. Azért körbenézünk, de se jobbra, se balra nem látunk semmit, úgyhogy rövid, unalmasnak ígérkező városnézésre indulunk, „ha már itt vagyunk” jelszóval.

Nyomokat követve

A kihalt utcákon csak néha iszkol át egy-egy család, mindegyik egy irányba tart. Követjük őket, aztán a csatornából kibújó szobor mellett meglátjuk a főteret: egész Pozsony itt nyüzsög! Rengeteg ember, kavargó illatok. A bódékban kolbászok, meg mindenféle húsok sülnek. Egymásra pakolt hagymás zsíroskenyerek ameddig a szem ellát. Friss palacsinta, bármilyen ízesítéssel, 160 forintért. Rumos tea, legalább fél deci rummal 230 forintért.

Az óriási tömeg ugyanarra fordul, az egyik mellékutcából furcsa morajlás hallatszik. Pillanatokon belül vagy ötven motoros jelenik meg a zsúfolt téren, az emberek próbálnak tömörülni, de még a bitek sem férnek el eredeti állapotuknál kisebb helyen minőségromlás nélkül. Sokan falnak lapulnak, mások kiszorulnak a főtérről, egy kutya ijedten húzza be a farkát a Harley Davidsonok morajlása hallatán, egy kisgyereknek meg sírásra görbül a szája a krampuszmaszkos motorost látva. A többségnek azonban tetszik a műsor, a feszültség pedig végképp eltűnik, amikor előkerül az egyik ülés alól egy whiskysüveg. Az egyik bőrruhás feltölti a poharakat, bárki ihat, aki közel merészkedik a motorokhoz. A kiegyezés napja.