Közép-Európa: további reformok kellenek

2008.09.15. 13:45
Közép-Európa csak akkor fogja tudni fenntartani kiemelkedő, öt százalékos növekedési ütemét, amely messze lekörözi Nyugat-Európa gazdasági teljesítményét, ha véghezviszi a szabadpiaci reformokat - figyelmeztet a Central Europe Top 500, a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó óriáscég által a térség ötszáz legnagyobb vállalatáról készített rangsor és jelentés 2007-es kiadása.

A Deloitte jelentése szerint a közép-európai országok kormányainak reformokat, és mindenekelőtt további privatizációt kell végrehajtaniuk. Csak így lehet képes felzárkózni a térség a nyugat-európai államokhoz, mielőtt az 1989-es rendszerváltás után születettek generációja nyugdíjba megy.

Közép-Európa a jövőben csak akkor tud a közvetlen külföldi tőkebefektetés célpontja maradni, ha az oktatási rendszerek reformja végbemegy, és így a dolgozók új képességeket tudnak a cégek szolgálatába állítani. A javaslat azért időszerű, mert a növekvő munkaerő- és egyéb költségek miatt Közép-Európa már nem tud csak azzal imponálni a külföldi befektetőknek, hogy itt alacsonyak a költségek.

A Deloitte Central Europe Top 500 lista a térség ötszáz legnagyobb vállalatát rangsorolja árbevétel, nyereség, alkalmazotti létszám és piaci kapitalizáció szerint. A rangsort a tavalyi évhez hasonlóan három energetikai cég vezeti, a lengyel PKN Orlen a Molt és a cseh CEZ-t előzi meg.

Seres Béla, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának vezető partnere elmondta, hogy az előző évvel összevetve 2007-ben sokkal jobban teljesítettek a régió nagy cégei, de kérdéses, hogy ez a tendencia tartósnak bizonyul-e majd. A bizonytalanság oka, hogy a világgazdaság idei lassulása alól a régiós nagyvállalatok nem vonhatják ki magukat teljesen, igaz, mindennek hatásai ma még nem jelezhetők előre pontosan. A jelenlegi jó eredményeket az is befolyásolta, hogy számos energetikai vállalat is bekerült a listába, amelyek növekedését egyértelműen a szektorban tapasztalható árrobbanás húzta magával.

Kovács Domonkos, a Deloitte Vállalatértékelés és Pénzügyi modellezés üzletágának igazgatója szerint tisztán látszik, hogy a kiemelt stratégiai fontosságú cégeket szívesebben tartják meg állami kézben, ami nemcsak az energetika, hanem az infrastruktúra és a közlekedés területére is igaz. Mindez annak ellenére van így, hogy az állami vállalatok általában gyengébben teljesítenek, mint a magánvállalatok. Az idei listába összesen 120 állami tulajdonú cég került be, amelyek a felsorolásban szereplő társaságok összesített árbevételének a 20 százalékát adják.

Kovács Domonkos hozzátette, hogy a gazdasági hozzáadott érték mutatóját (Economic Value Added - EVA) vizsgálva kiderül, hogy a regionális vállalatok túlnyomó többsége nem tudta kitermelni a tőkéjének költségét, vagyis nem hozott akkora hasznot, mint más, azonos kockázatú befektetések. Számos olyan nagy társaság van a világ tőzsdéin, amely ebből a szempontból jobban teljesít. Bár a globális gazdasági visszaesés várhatóan a régióban is érezteti majd a hatását, hosszú távon Közép-Kelet Európa kilátásai továbbra is jók a Delloite szakértője szerint.