A nemrég tartott parlamenti választások, illetve ezek kimenetele a jó makrogazdasági mutatók ellenére komoly bizonytalansági elemet jelent a – befektetőkért vívott küzdelemben konkurenciának tekinthető – közép-európai uniós tagállamok, Szlovákia, Csehország és Lengyelország gazdasági kilátásait és befektetői megítélését illetően.
Új szlovák adók
Szlovákiában az államfő kedden nevezte ki a Robert Fico vezette új hárompárti kormányt, amelyet az elemzők korábban a lehetséges legrosszabb változatként jellemeztek. A szakértők az eddigi nyilatkozatok alapján attól tartanak, hogy fellazul az eddigi feszes költségvetési politika és meghiúsul az euró 2009-re tervezett bevezetése.
Fico máris közölte, hogy a jelenleg egyetlen, 19 százalékos áfakulcs mellé januártól bevezetik a második kulcsot, amely 5, 6 vagy 10 százalékos lesz. A bevételek várható növekedése mellett egyebek között növelni fogja a kiadásokat, hogy emelni tervezik a jelenleg 6900 koronás minimálbért.
Cseh patthelyzet, lengyel bizonytalanság
Csehországban a június elején tartott parlamenti választás következtében patthelyzet alakult ki. A költségvetés hiánya a szociáldemokrata kormány által a választás előtt jóváhagyott jelentős jóléti kiadások miatt jövőre akár a 160–170 milliárd koronát, azaz a GDP 4,8–5,1 százalékát is elérheti. Közben az országban nincs kormányzóképes erő, mindkét politikai tábor 100-100 mandátummal rendelkezik a 200 fős törvényhozásban.
Lengyelországban a Kazimierz Marcinkiewicz vezette kabinet mindeddig nem volt hajlandó kitűzni az euró bevezetésének céldátumát. A kormányfő májusban közölte, hogy nem tudják teljesíteni az előző kormány által kitűzött célt, amely szerint jövőre 3 százalékra szorítanák le a költségvetési hiányt és érzékeltette, hogy a gazdasági növekedést, valamint a munkanélküliség csökkentését tekinti prioritásnak. A miniszterelnök a közelmúltban fogadta el a reformok garanciájának tartott Zyta Gilowska pénzügyminiszter lemondását, ami a zloty gyengüléséhez vezetett.
Kormányzati befektetőriasztás
Magyarországtól a kormányzati megszorítások miatt fordulhatnak el a befektetők. Bár a vezető tanácsadó cégek adópartnerei nem számítanak arra, hogy a már megtelepedett nagyobb cégek elhagyják az országot, a terhek növekedése miatt a mobilisabb középvállalkozások távozhatnak, és több, a magyar piacra lépését tervező cég halaszthatja beruházásai.