Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem lesz több mintaország a régióban

2006.07.06. 08:01
A visegrádi országok mindegyikének megtörhet vagy már meg is tört a népszerűsége a külföldi befektetők között. A közelmúltban tartott szlovák és cseh választási eredmények, a lengyel belpolitikai bizonytalanságok és a magyar adóemelések miatt nem lesz több „bezzeg” ország a régióban.

A nemrég tartott parlamenti választások, illetve ezek kimenetele a jó makrogazdasági mutatók ellenére komoly bizonytalansági elemet jelent a – befektetőkért vívott küzdelemben konkurenciának tekinthető – közép-európai uniós tagállamok, Szlovákia, Csehország és Lengyelország gazdasági kilátásait és befektetői megítélését illetően.

Új szlovák adók

Szlovákiában az államfő kedden nevezte ki a Robert Fico vezette új hárompárti kormányt, amelyet az elemzők korábban a lehetséges legrosszabb változatként jellemeztek. A szakértők az eddigi nyilatkozatok alapján attól tartanak, hogy fellazul az eddigi feszes költségvetési politika és meghiúsul az euró 2009-re tervezett bevezetése.

Fico máris közölte, hogy a jelenleg egyetlen, 19 százalékos áfakulcs mellé januártól bevezetik a második kulcsot, amely 5, 6 vagy 10 százalékos lesz. A bevételek várható növekedése mellett egyebek között növelni fogja a kiadásokat, hogy emelni tervezik a jelenleg 6900 koronás minimálbért.

Cseh patthelyzet, lengyel bizonytalanság

Csehországban a június elején tartott parlamenti választás következtében patthelyzet alakult ki. A költségvetés hiánya a szociáldemokrata kormány által a választás előtt jóváhagyott jelentős jóléti kiadások miatt jövőre akár a 160–170 milliárd koronát, azaz a GDP 4,8–5,1 százalékát is elérheti. Közben az országban nincs kormányzóképes erő, mindkét politikai tábor 100-100 mandátummal rendelkezik a 200 fős törvényhozásban.

Lengyelországban a Kazimierz Marcinkiewicz vezette kabinet mindeddig nem volt hajlandó kitűzni az euró bevezetésének céldátumát. A kormányfő májusban közölte, hogy nem tudják teljesíteni az előző kormány által kitűzött célt, amely szerint jövőre 3 százalékra szorítanák le a költségvetési hiányt és érzékeltette, hogy a gazdasági növekedést, valamint a munkanélküliség csökkentését tekinti prioritásnak. A miniszterelnök a közelmúltban fogadta el a reformok garanciájának tartott Zyta Gilowska pénzügyminiszter lemondását, ami a zloty gyengüléséhez vezetett.

Kormányzati befektetőriasztás

Magyarországtól a kormányzati megszorítások miatt fordulhatnak el a befektetők. Bár a vezető tanácsadó cégek adópartnerei nem számítanak arra, hogy a már megtelepedett nagyobb cégek elhagyják az országot, a terhek növekedése miatt a mobilisabb középvállalkozások távozhatnak, és több, a magyar piacra lépését tervező cég halaszthatja beruházásai.