Hazudhat-e a Nike közleményeiben?

A sportszergyártót Marc Kasky perelte be Kaliforniában, közölte a BBC. Kasky úgy érvelt, hogy a cég közleményei befolyásolják a vásárlói magatartást, így tulajdonképpen reklámnak nyilváníthatók. Ez esetben a közleményekre nem az alkotmány szólásszabadságot biztosító első kiegészítése, hanem a reklámtörvény vonatkozik. A Nike azzal védekezett, hogy a közlemények pusztán a globalizációról szóló nemzetközi vitába szánt érvek, így tartalmuk nem támadható. A kaliforniai legfelsőbb bíróság a felperesnek adott igazat, így az ügy a szövetségi legfelsőbb bíróságon folytatódik.

Büntetés a fogyasztók megtévesztése miatt

Bírósági döntés azzal kapcsolatban még nem született, hogy a Nike gyáraiban milyen körülmények uralkodnak, illetve, hogy a Nike ezzel kapcsolatban valótlanságot állított-e közleményeiben. Ugyanakkor, ha a közleményekben (akár csak véletlenül) téves állítások vannak, és a dokumentumokat reklámnak minősíti a legfelsőbb bíróság, akkor a fogyasztók megtévesztése címén nagyon komoly büntetést lehet kiszabni a vállalatra. A bíróság döntése június végére várható.

2001-ben beismerték

Az emberi jogi csoportok folyamatos támadásai nyomán a Nike 2001-ben elismerte, hogy indonéziai gyáraiban rendszeresen és súlyosan megsértették a dolgozók jogait (a munkásokat többször szexuálisan molesztálták, szóbeli és fizikai támadásnak voltak kitéve, túlóráztatták őket, és rendes egészségügyi ellátást sem kaptak). A vállalat akkor megígérte, hogy változtat a munkakörülményeken - a vezetőket felkészítő tréningekre küldi, törvényben foglalt jogaikról és kötelességeikről pedig pontos tájékoztatást ad a munkásoknak és a vezetőknek egyaránt. Az érintett gyárak egyébként nem közvetlenül a Nike-hoz, hanem beszállítóihoz tartoznak.

Több csoport állítja, a körülmények az ígéretek ellenére nem javultak, és ezért a megvádolt gyártók termékeinek bojkottjára szólítottak fel.