Rendkívüli közgyűlést kezdeményezhet a Mol néhány független részvényese annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a menedzsmentre, meggyőzzék őket az OMV ajánlatának elfogadásáról, írja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Thomson Financial. Az alapkezelők nagyon elégedetlenek, mondta Olena Kirilenko, a KBC elemzője, aki szerint sokan akkor vettek Mol-részvényeket, amikor azok ára a felvásárlási sztori hatására felment 30 ezer forintra. Most, hogy a Mol ellenáll, áz arak visszaesnek.
A Mol két kis tulajdonosa, a Templeton Asset Management es a Centaurus Capital már korábban nyilvánosan kiállt az összeolvadás mellett. A Thomson Financial szerint várható, hogy hamarosan többen csatlakoznak hozzájuk. Kirilenko azonban úgy látja, nem valószínű, hogy a részvényesek barmit is tehetnek. Ha így lenne, már korábban léptek volna, vélekedett az elemző.
A közgyűlést a részvényesek öt százaléka hívhatja össze. Ugyanakkor a lex Mol elfogadásával és hatályba lépésével több dolog megváltozott. Tekintettel a tízszázalekos szavazati korlátra az OMV akkor sem vehetné át az irányítást, ha 75 százaléknyi tulajdonost tudna maga mogott felsorakoztatni. Ugyanakkor a Molnak elég a piacon a menedzsment altal kontrolláltnak tartott valamivel tobb mint 40 százaléknyi (részben az OTP-nek és az MFB-nek kölcsönadott) részvény mellé néhány százalékot maga mellé állítania, és ötvenszázalékos közgyűlési tobbséggel dönthet például arról, hogy a jövőben nem feles, hanem 75 százalékos többség kell a vezetés leváltásához. Vagy éppen arról, hogy élve a részvényesek megkulönböztetésével, ami eddig tilos volt, az OMV kezében lévő papírokkal való szavazás lehetoségét még jobban beszűkítik.
Alighanem ezekre a lehetőségekre utalva írta ma a Financial Times, hogy a budapesti elit körében aggodalom ébredt azzal kapcsolatban, milyen hatalom koncentrálodik a Mol vezetése, illetve elsősorban Hernádi Zsolt Mol- és Csányi Sándor OTP-vezérigazgató kezében. Az FT-nek nyilatkozott Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, aki szerint a lex Mol brutális kísérlet az állam részéről arra, hogy magánérdekeket vedjen. Bokros szerint a jogszabály nem a közéredek védelméről szól, hanem pénzügyi oligarchákat véd - az élen Csányi Sándorral és Hernádi Zsolttal -, illetve azokat a politikusokat óvja, akik támogatast kapnak az oligarcháktól.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
