A Wal-Mart - amely tavaly 259 milliárd dolláros árbevételt ért el, s ezzel már harmadik éve volt a világ legnagyobb forgalmú vállalata - az európai országok közül pillanatnyilag csak Nagy-Britanniában és Németországban van jelen, a szigetországban az 1999-ben tízmilliárd dollárért felvásárolt és ma nyereségesen működő Asda hálózat révén, a német piacon pedig két kisebb, egyelőre veszteséges lánc tulajdonosaként. Scott brüsszeli nyilatkozata után több európai kiskereskedelmi lánc részvényének árfolyama is emelkedett, legjobban a francia Carrefour SA-é, amelyet sokan a legvalószínűbb felvásárlási célpontnak tartanak.
Elemzők úgy vélik, a Wal-Mart a saját hálózat kiépítése helyett mindenképpen akvizíciók útján fog terjeszkedni, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ez a stratégia a versenyaggályokon túl a nemzeti kormányok részéről is ellenállásba ütközhet. Egyrészt mert így az adott lánc amerikai tulajdonba kerül, másrészt mert a költségeket minden lehetséges eszközzel lenyomó, és így alacsony áraival hódító Wal-Mart megjelenése veszélyezteti a kisebb üzletek létét. Vannak azután jogi nehézségek is, így például Franciaországban nem megengedett a beszerzési ár alatt történő értékesítés, holott a Wal-Mart gyakran él ezzel a fogással.