Mi a kapcsolat a stressz és alvászavar között?

Mind a stressz, mind az alvási nehézségek nagyon gyakori hétköznapi problémák. Az európai lakosság egyharmadának életében legalább egyszer van olyan időszaka, amikor egy hónapnál hosszabb ideig rosszul alszik. Az is hétköznapi tapasztalat, hogy a kettő nagyon gyakran jár együtt. „Már több napja nem alszom, annyira ideges vagyok amiatt, hogy...” - halljuk sokszor.

Az emberi szervezetben szinte minden mindennel összefügg, így természetesen ez sem véletlen! Azt szinte mindnyájan ismerjük, hogy stresszes élethelyzetben megnehezül az elalvás, különösen akkor, ha az aggasztó gondolatok pont lefekvéskor árasztanak el bennünket. Nappali tevékenységeink gyakran elterelik a figyelmet megoldatlan problémáinkról, és az ezekhez társuló stresszről, viszont este, amikor már végre elnyugodhatnánk, hiszen nincs tennivalónk, a megoldatlan problémával kapcsolatos gondolatok megrohannak bennünket, hogy végre foglalkozzunk velük is. Ettől persze idegesek lehetünk, nem tudunk elaludni – ettől pedig még idegesebbek leszünk.

Sokszor az elalvás céljából alkalmazott praktikák azok, amelyek egyre idegessebbé tesznek bennünket, és ezért egyre inkább gátolják az elalvást. Gondoljunk arra mennyire idegesítő, hogy nézegetjük az óránkat és azt látjuk, hogy telik az idő, mi pedig mégsem alszunk el. De ugyanilyen a bárányok számolgatása is elalváskor: a századiknál már iszonyú idegesek vagyunk legtöbben. Minél inkább erőltetjük az elalvást, minél inkább „izomból” akarunk elaludni, annál kevésbé megy. Ez tehát nem jó taktika. Ha nem tudunk elaludni, és érezzük, hogy közben egyre idegesebbek leszünk érdemes felkelni, és csak akkor újra próbálkozni, ha ismét álmosak vagyunk.

Jó de akkor mit tegyünk az elalvás erőltetése helyett? Sokan ilyenkor olvasnak kedvenc könyvükből még egy fejezetet, vagy megnéznek még egy epizódot a kedvenc sorozatukból. Ezek nem a legjobb stratégiák, mert ugyan elterelik a figyelmet az alvás körüli idegeskedésről, de egyben meg is jutalmazzák a nem alvást – hiszen szeretjük ezeket a tevékenységeket.

Sokkal jobb, ha az alvás erőltetése helyett felkelünk, és valami olyat csinálunk, amit nem szeretünk. Utálatos, de csendben végezhető házimunkát, papírmunkát, valami olyasminek az elolvasását, amit már régen kellene, csak nem megy, mert annyira unalmas, a lényeg az, hogy amit ilyenkor teszünk, ne jutalmazzon minket.

Ha az agyunknak az alvás vagy valami számunkra unalmas, kellemetlen dolog között kell választania, hamarabb választja az alvást, mintha valami kellemes tevékenységet végzünk helyette!

Más a helyzet akkor, ha a hétköznapi gondjaink árasztanak el alvási helyzetben minket azért, mert ilyenkor van időnk ezeken gondolkodni. Ilyenkor azt lehet tenni, hogy kiválasztunk napközben kb 10 percet, mindig ugyanakkor, de ne este, és azt mondjuk, hogy ez a tíz perc minden nap a gondjaink végiggondolásáról szól. A nap bármely szakában jut eszünkbe valami aggodalom, vagy ennek a megoldása, írjuk fel, vagy diktáljuk be a telefonunkba, és mondjuk azt, hogy majd elővesszük őket az aggódás időszakában. Amikor pedig eljön ez a 10 perces időszak, azt tényleg szánjuk erre, még akkor is, ha akkor éppen tökéletesen nyugodtak vagyunk. Így az agyunk megtanulja, hogy az aggodalmakkal ne este, hanem ebben a tíz percben hozakodjon elő.

Sajnos az alvás és a stressz kapcsolata fordítva is működik, nemcsak a stressz rontja az alvást, hanem fordítva is így van. Ha valamiért kialvatlanok vagyunk, a stressz-érzékenységünk megnő, ezért sokkal kisebb dolgok is fel tudnak idegesíteni minket – emiatt persze rosszabbul alhatunk a nap végén, ezért másnap még stresszelhetőbbek leszünk, így egy ördögi kör alakulhat ki, amit azonban számos módszerrel meg lehet fordítani! Fontos, hogy a rendszeresség, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás az alvást és a stressztűrő képességet is javítják. Ezen kívül meg lehet tanulni számos stresszkezelő módszert is, akár az interneten keresztül is. Itt fontos, hogy tudatosan válasszunk a számtalan elérhető programból, mert nagyon sok a nem megfelelő szakértelemmel készült program – olyat válasszunk, ami valamilyen egyetemi, orvosi, vagy klinikai pszichológiai háttérrel rendelkezik.

Amennyiben ezek a lehetőségek sem segítenek, bevethetjük az öngyógyítást a feszültség- és stresszcsökkentő, elsősorban gyógynövény alapú szerek megvásárlásával (ami nem gyógynövény alapú stresszcsökkentő, az általában receptköteles). Ezekből egyre több érhető el, és itt is nagyon fontos a tudatos választás: készítmény, hatóanyag rengeteg van, számos formában, kiszerelésben, azonban ezeknek csak egy kis része igazán hatékony.

Hogy melyek? A gyógynövény-készítmények esetében a valódi hatóanyag-tartalmat és a hatékonyságot számos tényező befolyásolja: a termőterület, az évszak, a feldolgozáshoz használt technológia és még számos egyéb tényező – igazán stabil, jó minőséget a nagy precizitással, gyógyszergyárakban gyártott növényi alapú gyógyszerek képviselnek. Ugyanakkor egyre több gyógynövény alapú gyógyszer hatékonyságával kapcsolatban születtek szigorú feltételekkel lefolytatott vizsgálatok, ezekben tehát jobban meg lehet bízni, mint a pusztán kedvező tapasztalatokon alapuló szerekben.

A cikket a Schwabe Hungary Kft. készítette.