Az USA nem tárgyal tovább Iránnal
Csütörtökön ugyanis újabb tárgyalási forduló lett volna a felek között az iráni atomprogram ügyében, de mivel Rice szerint "nem volt miről tárgyalni", nem is ültek asztalhoz az iráni küldöttséggel.
A szélsőséges kijelentéseivel ismertté vált iráni elnök, Mahmud Ahmadinedzsád ezután azzal vádolta őket, hogy meg akarják országát fosztani egy békés célú technológiától.
Az iráni uránvita január 10. után parázslott fel, amikor az országban lekerültek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) pecsétei több atomlétesítményről, és közölték, hogy újraindítják a 2003-ban nemzetközi nyomásra befagyasztott kísérleteket.
A nyugat-európai országok és az Egyesült Államok azt szeretné, ha Irán nem dúsítana uránt, atomerőműveihez a fűtőanyagot Oroszországból szerezné be. A fejlett országok attól tartanak, hogy Irán atombombát szeretne előállítani. Immár az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége is ezen az állásponton van.
Újabb tárgyalásokért lobbiznak
Miután Irán nem hajlandó felhagyni az urándúsítással, az Egyesült Államok és Franciország nem kíván tovább tárgyalni, diplomáciai erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el az országot, esetleg sújtsa szankciókkal is.
A vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína miatt azonban vélhetően nem szavaz meg egy ilyen határozatot, aminek egy tervezetét, szankciók említése nélkül már kidolgoztak az európai országok.
Tárgyalások mindamellett még folynak: izraeli delegáció utazott Moszkvába, hogy lobbizzon az orosz külügynél és atomügyi illetékesekkel azért, hogy Irán ügye mégis az ENSZ BT elé kerüljön, miközben a NAÜ pedig február 2-ra hívott össze egy konferenciát a 35 tagországa számára.
A tárgyalások eredménytelensége miatt a nagyhatalmak megpendítették az erő alkalmazásának lehetőségét is, igaz, csak nagyon halványan. Jacques Chirac francia elnök kijelentette, atomcsapással is készek válaszolni egy terrortámadásra, míg Bush volt külügyminisztere, Colin Powell pedig Irán megtámadásának ötletét vetette fel.