Mohamed a vásznon

A cikkben található képek sérthetik a vallási érzékenységet!

Miként a tízparancsolat második parancsát ószövetségi szigorúsággal betartó keresztény vallásokban (protestánsok), az iszlámban is tilos Isten és profétáinak ábrázolása. Az istenség fizikai ábrázolása szerintük bálványimádáshoz vezet, a hívők fontosabbnak tartanak az isteni igazságnál egy darab követ, aranyborjút.

Mohamed-ábrázolások és karikatúrák a középkortól napjainkig (Forrás: Zombie Time)

Az Isten által Mózes prófétának átadott tízparancsolat szerint Allah és prófétái Mózestől Jézuson át Mohamedig, különbségtétel nélkül, nem ábrázolhatók képeken.

Dante a Pokolba űzte a prófétát

Mégis a keresztény, sőt az iszlám kultúrtörténetben is bőven találhatók Mohamed-ábrázolások. A muzulmán országokban ugyan ritkán, de - egy-két kivételtől eltekintve - nem vallási célú épületeken előfordulnak Mohamedet ábrázoló festmények. A katolikus Európában más a helyzet, ahogy Jézusról, úgy az "eltévelyedett prófétáról", Mohamedről is számtalan alkotás született.

Legtöbbjük ugyan nem bántó jellegű, de bőven akad példa a muzulmánok prófétájának megszentségtelenítő ábrázolására a rég- és a közeli múltból egyaránt.

Elég csak Dante Alighieri Isteni színjátékára gondolni, amelyben Dante és Vergilius a pokol nyolcadik bugyrában látja meg Mohamedet a vallási üzérkedők között. Az illusztrátorok nem mulasztották el az eltorzult arcú, kibuggyanó beleit visszatömködő Mohamedet lerajzolni.

Mohamed szenvedését a pokolban olyan európai művészek ábrázolták Dante nyomán, mint Gustave Doré, William Blake és a belekkel különösen közeli viszonyt ápoló Salvador Dalí, a szobrász Auguste Rodin, sőt az olasz film hőskorszakának Dante-feldolgozásában, az 1911-es Pokolban (L'inferno) is feltűnik Mohamed, meglehetősen naturális ábrázolásban.

Terrorral a freskó ellen

Az sem először fordul elő, hogy muzulmán szélsőségesek erőszakkal próbálnak igazságot tenni, és eltűntetni a szentségtelennek tartott ábrázolást. 2002-ben azzal gyanúsítottak meg egy terroristát - "a líbiai Amszát" -, hogy fel akarta robbantani a bolognai San Petronio templom kápolnáját, amelynek mennyezetét Giovanni da Modena 15. században készült, Dante szenvedő Mohamedjét ábrázoló freskója díszíti.

Dante Vergilius, Mohamed

Függetlenül attól, hogy a Mohamedről készült kép pozitív vagy negatív jelentésű, ellentétes az iszlám vallás előírásaival. Az emberi, vallási, társadalmi értékeket kifordítva ábrázoló karikatúra műfajában ezzel szemben semmi sem szent: ahogy a pápáról, George Bush amerikai elnökről, a haldokló Ariel Saronról vagy Orbán Viktorról, úgy Mohamedről is készülnek gúnyrajzok.

Mióta a világsajtó és a közel-keleti helyzet létezik, számos alkalommal jelentek meg a Jyllands-Posten c. dán lapban leközöltekhez hasonló, vagy annál sokkal durvább Mohamed-karikatúrák. A nyomtatott sajtónál könnyebben és kockázatmentesebben terjeszthetők a - többnyire amatőr és kevéssé színvonalas - rajzok az interneten.

Amerikai tömegsport és a South Park

A 2001. szeptember 11. után az Egyesült Államokban számos, az iszlám radikalizmust és terrorizmust kifigurázó karikatúra jelent meg, valódi tömegsporttá vált Oszama bin Ladent vagy éppen Mohamedet gúnyoló animációk, rajzok készítése, akárcsak a dán lap esetében, jobbára amatőrök tollából.

Ha a muzulmán országok és a vallási csoportok vezetői, akiknek nagy részük van a jelenlegi kaotikus állapot előidézésben, az iszlám előírásainak megfelelően nem tennének különbséget Jézus és Mohamed között, akkor már tavaly ősszel kitört volna a botrány a South Park amerikai rajzfilmsorozat legutolsó epizódja miatt.

Számítógépes játék: Mohamed és Mózes

A South Park Bloody Mary (Véres Mária) című részében "csoda" történik egy Szűz Mária-szoborral: vér kezd szivárogni a hátsójából. Bár a South Parknak szinte állandó szereplője a kisvárosi profanizmussal ábrázolt, tévéműsort vezető, kedves, de töketlen Jézus, az amerikai Katolikus Liga az utóbbi epizód miatt heves tiltakozásba kezdett.

Egyébként Mohamed is szerepelt már a South Parkban, az 5. széria 4. epizódjában a világvallások prófétáival áll össze, hogy a Super Best Friends (A legjobb szuper barátok) csapat tagjaként, többek között Buddhával és Jézussal legyőzzenek egy tömeges önmészárlásra buzdító szektavezért.

Nem Jézussal válaszolnak

Bár adekvát válasznak tűnne, ha a muzulmán karikaturisták az inkvizíció korában arab gyerekeket marcangoló Jézus Krisztussal válaszolnának a dán karikatúrákra, az iszlám előírásai ezt is tiltják, hiszen a muzulmánok Jézust (Isza) is prófétának tartják.

Ezért válaszolnak az Arab Európai Liga muzulmán rajzolói zsidókarikatúrákkal. A témaválasztás, a holokauszt a muzulmán szélsőségesek szemében a zsidó történelem megkérdőjelezhető epizódja. Az még kérdés, hogy a zsidó állam hogyan fogadja az "ellenkarikatúrákat", az utolsó esetnek, amikor Izrael diplomáciai szinten kiakadt egy karikatúrától, semmi köze sem volt a holokauszthoz.

Az Independent c. brit lap - 2003-ban Nagy-Britanniában díjat nyert - karikatúrája Ariel Saron izraeli kormányfőt ábrázolta, amint Francisco Goya Szaturnusz felfalja a gyermekeit című képére rímelve szétmarcangol egy palesztin gyereket.

Saron pert indított, mert szerinte a karikatúra a vérvádat eleveníti fel, vagyis azt az évszázados antiszemita alaptételt, hogy a zsidók keresztény gyerekek vérét veszik rituális célokra. A bíróság ezzel szemben azzal érvelt, hogy "mindenki előtt ismert, hogy az izraeli miniszterelnök zsidó", nincs ok feltételezni, hogy a kép célja Saron származásának vagy vallásának kifigurázása lett volna.

A dán imám saját rajzai

A dán lapban megjelent rajzok ráadásul nem is olyan durvák és sértőek, hogy miattuk ekkora, világméretű felháborodást feltételezni lehetne, de valószínűleg az is igaz, hogy Mohamed-karikatúra sohasem kapott még ekkora publicitást.

Hogy a rajzok közlésének fogadtatása miért fajult el - ráadásul szeptemberi megjelenésük után négy hónappal - ennyire, arra érdekes magyarázatot talált a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakblog, a Counterterrorism.

Karikatúra a karikatúrabotrányról

A szerző szerint a kérdésre Dánia legprominensebb imámja, Abu Laban tudja a választ. Ő vitte a karikatúrák ügyét a muzulmán országokat tömörítő nemzetközi szervezetig, az Arab Ligáig.

A hatvanéves, palesztin nemzetiségű Laban a '90-es években a Dzsemáa Iszlamija terrorszervezet tolmácsa volt, és 2001 óta egyik leghangosabb ellenzője a dán emigrációs és terrorizmusellenes törvények szigorításának. Laban novemberben delegációjával Kairóba utazott, hogy a karikatúrákat a ligának bemutatva nyomást gyakorolhasson a dán kormányra.

"Nemzetközi ügyet szeretnénk ebből csinálni, hogy a dán kormány megértse, a karikatúrák nemcsak a dániai, hanem a világ összes muzulmánjára nézve sértők" - idézi az IslamOnline Labant, aki találkozott a liga főtitkárával, Amr Muszával, al-Azar nagyimámjával, Szájíd Tantavi sejkkel, illetve a szunnita iszlám egyik legbefolyásosabb alakjával, Juszuf al Karadavival.

Jó időzítés?

A Jyllands-Posten tizenkét karikatúráját Laban delegációja talán mégsem találta eléggé sértőnek, mert több más rajzot is csatoltak hozzájuk, sokkal szélsőségesebbeket és primitívebbeket a dán rajzoknál, az egyiken például Mohamednek disznóarca van. Az imám delegációja által meghamisított rajzokat az Ekstra Bladet c. dán lap megszerezte.

Hogy miért telt el a delegáció november közepi kiutazása és a január végén kipattant nemzetközi karikatúrabotrány között ennyi idő, csak találgatni lehet. Az mindenesetre tény, hogy az utóbbi hetekben felerősödött a radikális vezetésű iszlám országok hangja: kirobbant az atomvita a nyugat és Irán között, Irán elnöke Izrael megsemmisítéséről szónokolt, és a demokratikus palesztin választásokat az a Hamasz nyerte meg, amelynek egyik deklarált célja a zsidó állam elpusztítása.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!