Milliók hóhérai bíróság előtt
További Külföld cikkek
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
Harminc évvel ezelőtt ért véget a huszadik század egyik leggyilkosabb diktatúrája, a kambodzsai vörös khmerek Pol Pot nevével fémjelzett uralma. 1975 és 1979 között a nyolcmilliós dél-ázsiai ország lakosságának egyharmadát, óvatos becslések szerint is 1,7 millió embert küldtek a halálba az agrárparaszti kommunista utópia létrehozásán dolgozó vörös khmerek. A Demokratikus Kampucsea megálmodói kínzásokra szakosodott börtönöket, haláltáborokat, hatalmas mezőgazdasági munkatáborokat hoztak létre, ahová a rendszerre veszélyes és felesleges városi értelmiségieket, tanárokat, papokat, a más nemzetiségűeket hurcolták.
A vörös khmerek alapos munkát végzetek, nemcsak a társadalmat, de a társadalom alapjait, a családokat is szétverték: a gyerekeket szüleik ellen fordították, az új társadalmi rendben ugyanis nem volt helye a szoros családi kötelékeknek. Mindez harminc évvel a hatmilliós európai genocídium után, egy alig kétmagyarországnyi területű, egykor dicső történelmű kis nemzet határain belül. És harminc évet kellett várni, hogy az ENSZ felügyelete alatt megkezdődhessen a kambodzsai fővárosban a népirtó rezsim vezetőinek felelősségre vonása.
A vegyes összetételű, belföldi és külföldi bírákból, ügyészekből és védői karból álló rendkívüli törvényszék egy évtizedes huzavona után, 2006-ban állhatott fel, miután az ENSZ és a kambodzsai kormány megállapodott a népirtás felelőseinek nemzetközi bíróság elé állításában. A bírói kar három kambodzsai és két külföldi bíróból áll, határozathozatalhoz 4-1 arányú többség szükséges. A fellebviteli bíróság héttagú (négy hazai, három külföldi bíró alkotja), és 5-2 arányú többség kell a határozathozatalhoz.
Emberiesség elleni bűnök
2009. február 17., kedd, jeles nap lehet a legújabb kori kambodzsai történelemben, hosszú évekig tartó készülődés után ugyanis megkezdődött végre Kaing Guek Eav pere. A tárgyalás kezdete nemcsak szimbolikus jelentőségű: a kambodzsaiak saját múltjukkal való szembenézése rendkívül nagy nemzetközi érdeklődésre tart számot, a hatalmas tárgyalóteremben ötszáz főnyi hallgatóság soraiban körülbelül százfős tudósítói tábor is helyet foglalt, a nemzetközi média kiemelt figyelemmel kíséri a pert.
Az elsőként bíróság elé álló, jelenleg 66 éves Kaing Guek Eav (Kang Kek Lu), avagy a Duch néven ismert vörös khmer vezető a legnagyobb titkos kínzóközpont, a hírhedt Tuol Sleng, azaz S-21, a 21-es számú belbiztonsági börtön igazgatója volt. A phnompeni börtön vezetőjét kínzásokkal, gyilkossággal, háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűnökkel és a genfi egyezmény megsértésével vádolják, és ha bűnösnek találják életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetik.
A Tuol Slengben az áldozatok többségét addig kínozták, míg el nem ismerték az ellenük kreált vádakat, többnyire azt, hogy a CIA-nak kémkedtek. Ezután halálra verték és eltemették őket a fővároshoz tartozó földeken. A Tuol Slengben (khmer nyelven a név jelentése: a Mérgező Fák Dombja) ma a vörös khmerek rémtetteit bemutató múzeum működik, celláiban, termeiben az itt fogva tartott, megkínzott és megölt tizenötezer áldozatra - köztük nőkre és gyerekekre - emlékeztetnek a foglyok fotói és a földi maradványai.
Az egykori matematikatanárból hírhedt börtönparancsnokká vált férfit 1999-ben fogták el, miután egy turista rátalált a dzsungelben, ahol egy keresztény szervezet munkatársaként dolgozott. Duch korábban már sajnálatát fejezte ki bűneiért - egyedüliként az öt vádlott közül -, hozzátéve, hogy csak parancsot teljesített.
Ítélet szeptemberben
Kedden a bíróság épülete előtt a khmer-uralom több száz áldozata várakozott arra, hogy bejusson az ülésterembe, és szerte az országban százezrek ültek a tárgyalást élőben közvetítő rádiók, televíziókészülékek elé, hiszen gyakorlatilag nincs olyan család Kambodzsában, amelyik ne veszített volna el valakit történelmük legsötétebb időszakában.
"Erre a napra vártam már harminc éve. De nem tudom, hogy véget vet-e szenvedésemnek" - mondta a festőművész Vann Nath, az S-21-ből kiszabadult maroknyi túlélő egyike. Ő annak köszönhette életét, hogy a vörös khmerek megbízták, fessen portrékat Pol Potról. Most Duch közelében ülve hallgathatta a bíró szavait.
"Duch kezei csurom véresek. Eljött az idő, hogy megfizessen tetteiért" - mondta a 39 éves Norng Chan Phal, aki 8 éves volt, amikor szüleit 1979-ben megölték az S-21-ben. Chan Phal túlélte a börtönt, a vörös khmerek elűzése után vietnami újságírók találtak rá. Most ő lesz a per egyik fontos tanúja, tőle első kézből hallhat beszámolót a bíróság a Tuol Sleng borzalmairól.
A tárgyalás reggel kilenckor kezdődött a törvényszéket és a vádlottat védő, speciális, üvegfalú helyiségben, de az első nap még nem került sor Duch kihallgatására, ugyanis a per egyelőre csak eljárásjogi kérdésekkel foglalkozik, jórészt a különleges törvényszéki összetétel miatt. Az érdemi szakasz, az életben maradt néhány tanú meghallgatása legkorábban március második felében kezdődik, az ítélet pedig szeptemberre várható.
Duch végre áldozatai előtt áll
A kék inget viselő, vizet iszogató Duch szenvtelenül hallgatta végig a bíró, Nil Nonn nyitóbeszédét, noha ügyvédje szerint előző nap megbánást tanúsított. "Azt kérte az áldozatoktól, hogy bocsássanak meg" - mondta Francois Roux francia ügyvéd a Reutersnek, miután felkereste védencét a fogdában. A bíró független és igazságos tárgyalást ígért, Duch ügyvédje szerint azonban védencét több mint kilenc éve tartják őrizetben vádemelés nélkül, ami a kambodzsai törvények megsértése. "Duch végre áldozatai előtt áll. Ma ez számít a legjobban. E pillanatnak van jelentősége" - mondta Pierre Olivier-Sure, tizenöt áldozat ügyvédje.
Duchon kívül négy másik - inkább politikai feladatot ellátó - egykori vörös khmer vezetőt helyeztek vád alá: Khieu Samphan volt államfőt, Nuon Cheát, a rendszer főideológusát, Ieng Sary volt külügyminisztert és feleségét, Ieng Thirith egykori szociális minisztert. Mivel következetesen tagadják az ellenük felhozott vádakat, az ő majdani perükben Duch lehet az egyik koronatanú. E négy vezető életkora 76 és 83 év között van, valamennyiüket őrizetben tartják, büntetőperük tárgyalását még nem tűzték ki. Nem véletlen, hogy sok kambodzsai attól tart, az idős vádlottak elhunynak, mielőtt igazságot szolgáltathatnának a népirtás áldozatainak.
A törvényszék működéséről az utóbbi hónapokban aggasztó hírek kezdtek szivárogni, vannak olyan vélekedések, hogy a kambodzsai részről felmerül a korrupció gyanúja, valamint a kambodzsai kormány befolyásolási szándéka. Ez utóbbinak alapot adhat az a tény is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével három évvel ezelőtt megegyezést kötő kormány vezetője, Hun Sen maga is vörös khmer parancsnok volt. Egyes megfigyelők szerint Hun Sen a kambodzsai bíráknak adott utasítások révén befolyásolja a törvényszék mozgásterét. A felszín alatt húzódó feszültség jele például, hogy a nemzetközi ügyészek több, még életben lévő vörös khmer vezetőt is szeretnének bíróság elé állítani, míg a kambodzsai fél szerint egyelőre elegendő az eddig megvádolt öt embert elítélni.
Pol Pot terrorja
Szihanuk király 1953-ban kiáltotta ki az ország francia fennhatóság alóli felszabadulását, a huszadik századi függetlenséget azonban csak pár évig élvezhette Kambodzsa. A vörös khmerek megjelenése a Kambodzsai Kommunista Párt 1960-as megszületéséhez köthető. A párt főtitkára 1963-ban Pol Pot lett, és nemsokára parasztfelkeléseket kezdett szervezni a király rendszere ellen. 1968-tól a Kambodzsai Forradalmi Hadsereg már polgárháborút vívott a kormány csapatai ellen. Észak-Vietnam kommunistái támogatták Pol Potot, így a Forradalmi Hadsereg bekapcsolódott a vietnami háborúba is a vietkong oldalán. Az amerikai erők Lon Nolt támogatták, akinek sikerült is a tengerentúli úton lévő királyt a trónról eltávolítani.
1975-ben, Saigon elestével eldőlt Kambodzsa sorsa is, az amerikaiak fejvesztve menekültek a térségből. A Kína által támogatott, szélsőséges maoista vörös khmerek elűzték a vietnami háborút támogató, Amerika-barát Lon Nol-kormányzatot, majd kikiáltották a Demokratikus Kampucseát, a maoizmus és a nacionalizmus egyfajta keverékéből álló forradalmi ideológia nevében terrorrendszert vezettek be, és a Nulla Évvel új időszámítást vezettek be. Négyéves uralmuk alatt két fő céljuk volt: egyrészt, hogy a khmer etnikum vélt felsőbbrendűségét intézményesítsék az országban; másrészt, hogy alávessék Kambodzsát és Kambodzsa népeit korlátlan uralmuknak.
Az óvatos becslések szerint legalább 1,7 millió ember halt meg Pol Pot rezsimjében. A vörös khmerek gyakorlatilag kiirtották az értelmiséget, elnéptelenítették a városokat, az ipart felszámolták. A megfélemlített városiakat a vidéki munkatáborokba terelték, kommunákat alapítottak, ahol marék rizsért dolgoztatták halálra a földeken az embereket. A Pol Pot vezette agrárparaszti kommunista rémuralomnak a vietnami hadsereg intervenciója vetett véget 1979. január 7-én.
(Fotó: tuolsleng.com)
Az országot tíz évre megszálló vietnami csapatok új kommunista rendszert vezettek be. Pol Pot vidékre menekült, ahonnan folytatta gerillaháborúját a következő kambodzsai kormányok ellen. Az 1993-as választások után meglehetősen ingatag koalíció született Szihanuk király fia, Norodom Ranariddh herceg és az egykori vörös khmer Hun Sen között, akit 1980-as évek közepén miniszterelnöknek iktattak be Hanoiban. A vörös khmerek egyre inkább elszigetelődtek, ahogy a kambodzsai kormányok hatalma megszilárdult. Számuk teljesen elenyészővé vált, amikor sok csapat élt az 1995-ben ajánlott amnesztiával. Pol Pot 1998-as halála után az utolsó vörös khmerek is megadták magukat.