Irakot bedobják a mély vízbe
További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Miközben az utolsó amerikai járőrök és ellenőrző pontok is eltűnnek az iraki városok utcáiról, számos iraki aggódik az amerikai csapatok kivonulása miatt, amit az ország kormánya győzelemként, Irak szuverenitásának visszanyeréseként próbál beállítani.
Az Egyesült Államok 2008-ban lefektetett kivonulási menetrendjének megfelelően az Irakban tartózkodó 130 ezer amerikai katona június 30-ával az ország legnagyobb részén visszavonul bázisaira. Irak biztonságának szavatolása innentől az iraki rendőrség valamint a veszélyesebb területeken az iraki hadsereg kezébe kerül.
Az Egyesült Államok ugyanakkor még nem engedi el teljesen Irak kezét, a csapatok egyelőre az országban maradnak, és kérésre bármikor besegítenek bázisaikról az iraki biztonsági erőknek. A megállapodás értelmében ugyanakkor a továbbiakban az amerikai csapatok elsősorban a kiképzési és tanácsadói feladatokra koncentrálnak majd.
Külföldi veszteségek Irakban
Az AP összesítése szerint 2009. június 28-ig 4318 amerikai katona vesztette életét Irakban a háború 2003. márciusi kitörése óta. A britek 179, az olaszok 33, Lengyelország 21, Ukrajna 18 katonát vesztett. Egy magyar katona is életét vesztette Irakban. Az iraki háborúról, a beleölt pénzről és az áldozatokról bővebben itt olvashat>>>A különböző lázadó és terrorista csoportok a határidőhöz közeledve egyre inkább felbátorodtak, és a 2008 végére elért stabilitáshoz képest 2009 közepére megint megsokszorozódtak az öngyilkos merényletek és véres robbantássorozatok.
Június 20-án a Kirkuk közelében található Tazában robbant fel egy autóba helyezett pokolgép, az áldozatok száma elérte a hetvenet, írja az Economist. Két nappal később összesen harmincan vesztették életüket, amikor 24 órán belül hét különböző robbantás történt Bagdadban és a főváros környékén. Június 24-én aztán 2009 legvéresebb merényletét hajtották végre, hetvennél is többen haltak meg az iraki fővárosban, a hét további részében pedig száznál is több áldozatot követeltek a robbantások.
A lakosság ellen irányuló merényletek mellett a lázadók több politikai gyilkosságot is végrehajtottak, amellyel a különböző népcsoportok között próbáltak feszültséget szítani. A Bush-korszak végén rendezett északnyugat-iraki szunnita tartományokban az al-Kaida most az amerikaiak lázadókból lett szövetségeseit kóstolgatja, június elején az iraki parlament legnagyobb szunnita frakciójának vezetőjével is végeztek.
A 2010. januári parlamenti választás lesz az igazi próbája Irak stabilitásának. Az iraki kormánynak addig még számos fontos intézkedés elfogadását fel kell gyorsítania, és legfőképpen biztosítania kell, hogy az amerikai csapatok végleges kivonulását követően se lángoljon fel újból a szektariánus erőszak az országban. Barack Obama is jelezte június 25-én, hogy a legfontosabb feladat a siíták, a szunniták és a kurdok politikai megegyezése. „Az erőszak tovább csökkenne, ha sikerülne megoldaniuk az ellentéteiket" - jelentette ki az amerikai elnök.
Núri al-Maliki iraki miniszterelnök arra kérte az irakiakat, hogy ne szegje kedvüket az ország egyes részein esetleg újból fellángoló kisebb erőszakhullám. „Egészen biztosak vagyunk abban, hogy a kivonulás nem ront majd a biztonsági helyzeten Irakban" - mondta Maliki. Emlékeztetett rá, hogy a kormányerők az elmúlt évben és hónapokban már egyre nagyobb szerepet vállaltak a közbiztonság fenntartásából.
Az amerikai kivonulási menetrend következő lépéseként 2010 augusztusáig az összes harcoló egységnek távoznia kell Irakból, míg az év végéig az USA csapatainak legnagyobb része elhagyja majd az országot.