Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Szenzáció volna egy Zentai-ítélet

2009.11.02. 08:56
Ha Ausztráliában úgy döntenek, hogy kiadják Zentai Károlyt a magyar hatóságoknak, ez nem jelenti azt, hogy az 1944-ben, 18 évesen kegyetlenül meggyilkolt Balázs Péter ügyében gyorsan megszületik a jogerős ítélet. A jogi eljárást a háborús bűnökkel vádolt férfi pénztárcája határozza majd meg: jó ügyvédekkel még Magyarországon is hosszúra nyúlhat az ítélkezés, újabb kérvényekkel késleltetheti a felelősségre vonást. Már majdnem öt éve versenyt fut az idővel. Őrizetben még csak egy hete van.
zentai

Múlt hét csütörtök óta kiadatási őrizetben van a háborús bűnökkel vádolt Zentai Károly, amiből elsőre úgy tűnik, a következő lépés, hogy Ausztrália kiadja őt a magyar hatóságoknak, azonban a 2005 óta húzódó jogi eljárás kimenetele egyáltalán nem ilyen egyértelmű.

Az évtizedek óta Ausztráliában élő Zentai Károlyt a magyar hatóságok azzal vádolják, hogy 1944. november 8-án a magyar királyi hadsereg tiszthelyetteseként egy budapesti laktanyában két társával együtt órákig kínozta és halálra verte a 18 éves Balázs Pétert, mert a fiatalember nem viselt sárga csillagot. Holttestére ezután köveket kötöttek, és a Dunába dobták. Zentai Balázs Péterhez hasonlóan budafoki volt, ismerték egymást, ezért tudhatta, hogy a fiatalember zsidó származású.

A Simon Wiesenthal Központ legkeresettebb háborús bűnösökről összeállított tízes listáján Zentai a hetedik helyen szerepel. A vádat is ők fogalmazták meg ellene, miután Balázs Péter bátyja eljutatta hozzájuk a bizonyítékokat, melyeket édesapjuk gyűjtött össze.

Az október 8-án született bírósági döntés után Zentai két hetet kapott, hogy fellebbezzen a határozat ellen. Ügyvédje, Denis Barich közölte, hogy védence úgy döntött, nem fordul a legfelsőbb bírósághoz, bár a testület kötelezhette volna a legfőbb ügyészséget, hogy már az őrizetbe vétel előtt foglalkozzon az üggyel.

A végső döntést a kiadatásról Brendan O'Connor belügyminiszter és Robert McClelland legfőbb ügyész hozza meg. O'Connor szóvivője annyit közölt, hogy a miniszter alaposan áttekinti a magyar és az ausztrál jogászok beadványait, és minél hamarabb meghozza a döntést.

Amennyiben az ausztrál kormány elrendeli a kiadatást, Zentai újabb kérvényeket adhat be, amivel késleltetheti, hogy a magyar igazságszolgáltatás előtt kelljen felelnie az ellene megfogalmazott vádakra. Ernie Steiner, Zentai fia már pénteken bejelentette, hogy fellebbezett, és apja egészségi állapotára hivatkozva kérte a kiadatás megtagadását, depresszióját és szívbetegségét említette.

Őrizetből könnyebb a szabadulás?

Kérdés, hogy Zentai miért vállalta a kiadatási őrizetet, hiszen eddig a majdnem öt éve húzódó eljárás során többször is kifizette az óvadékot, hogy szabadlábon védekezhessen. Elképzelhető, hogy a családnak elfogytak a forrásai, és nem tudják miből fedezni a pereskedést, becslések szerint bőven 30 millió forintnak megfelelő ausztrál dollár fölötti összeget fordítottak eddig a költségekre.

Ha valóban anyagi korlátok merültek fel, és az ausztrál kormány elrendeli a kiadatását, fellebbezhet, amivel újra elindulhat az eljárás, de a költséges ügyvédi segítség nélkül csökken a játéktere. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy most szándékosan nem próbálta megúszni az őrizetet, például ha betegségét akarják felhasználni a kiadatás elkerüléséhez: az őrizetben egészségi állapota feltehetően romlik – maga is arra számít, hogy hónapokat tölt majd ott -, stabilabban állhat meg az erről szóló érvrendszer.

További lehetőség, hogy Zentai a legfőbb ügyész, Robert McClelland közbenjárásában bízik, aki a legfelsőbb bíróság utasítása nélkül csak akkor tud lépéseket tenni az ügyben, ha Zentai őrizetben van. A legfőbb ügyész hivatala az ügyben annyit közölt, hogy a Zentai kiadatásáról szóló döntés jogszerű, megfelel az ausztrál kiadatási törvénynek, amit a legfelsőbb bíróság 2006-ban meg is erősített.

A kora miatt játszhat az időhúzásra

A védekezési stratégiából egyértelműen kiderül, hogy Zentai időhúzásra játszik, az eljárásjogi lehetőségek végigzongorázása után egészségi állapotát használhatja eszközként, hogy Ausztráliában maradhasson.

A most 88 éves Zentai a kezdetektől fogva komoly betegségre hivatkozik, már az első tárgyalásra is orvosi papírokkal érkezett. Ernie Steiner 2005 őszén dobta be a témát, amikor arról beszélt, hogy Zentai perifériás ideggyengeségben szenved, egyre kevésbé érzi a lábát, ezért képtelen nagyobb távolságokat gyalog megtenni, és az autóvezetésről is lemondott. Emellett szívbetegsége, depressziója és napfényre való érzékenységgel járó bőrbetegsége is van.

2007 májusában Steiner újra érvként használta édesapja megrendült egészségi állapotát, mikor Calder bíró elutasította kérésüket, hogy az ügyet a legfelsőbb bíróság elé vigyék. Akkor csak annyit jegyzett meg, hogy Zentai továbbra is rosszul érzi magát, ennek ellenére megjelenik a bíróság előtt.

2008 májusában Zentai azt mondta, beteg, és biztosan nem élné túl, ha kiadnák, hogy magyar katonai törvényszék ítélkezzen ügyében. „Valószínűleg nem térnék vissza, élve nem kerülnék ki belőle.” Steiner szerint édesapjának szívritmuszavara van, valamint érelzáródás az agyában, emellett megismételte, hogy perifériás ideggyengeségben is szenved, ami zsibbadást okoz a végtagjaiban és diabéteszhez vezethet.

Zentai 2009 márciusában azt mondta, hogy egészsége jelentősen megromlott, nemrég szívelégtelenséget diagnosztizáltak nála és egyéb szívbetegséggel is kezelik.

Steiner az őrizetbe vételkor ismét bedobta a betegség témát, bár először megtagadott minden nyilatkozatot, és később is csak annyit közölt, hogy a túlzott médiaérdeklődés súlyosbítja édesapja szívbetegségét.

Öreg tömeggyilkosok

Felmerül a kérdés, hogy átértékelhető-e a felelősségre vonás kérdése, ha azt nézzük, hogy az emberek gyakran csak az elesett öregembert látják a bűnösben, aki az esetek nagy részében még beteg is, vagy legalábbis úgy tesz, mintha az lenne, márpedig több mint 60 évvel a háború után a még élő bűnösök 80-90 évesek. Efraim Zuroffal, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetőjével 2007-ben beszélgettünk, mikor Magyarországon járt, hogy többek között a Zentai-ügyről egyeztessen a magyar hatóságokkal.

Azt mondta, hogy filozófiai szempontból az a tény, hogy sok idő telt el azóta, hogy valaki bűnt követett el, nem enyhíti annak a súlyát, illetve az, hogy valakit 80-90 éves koráig nem állítottak bíróság elé, nem jelenti azt, hogy nem gyilkos. Ha egy bizonyos korhatáron túl senkit nem állítanánk bíróság elé, ez azt jelentené, hogy el lehet követni tömeggyilkosságot, és utána el lehet bújni, meg lehet úszni a felelősségre vonást. „Aki bűnös, annak bíróság előtt a helye.”

Zuroff beszélt arról is, hogy a központ nácivadászai hogyan bukkantak Zentai nyomára. A Vöröskereszt indított egy adatbázist a háború után, melynek segítségével a túlélők meg tudták találni egymást. Ide kerültek azoknak az adatai is, akik bárhol a világon menekültjogra tartottak igényt. Zentairól így derült ki, hogy a háború után Németországba menekült, ahol rövid ideig tartózkodott, majd 1950-ben Ausztráliába folytatta az útját, ahol letelepedett.

A kérdés csak az volt, hogy életben van-e még, aminek Ausztráliában viszonylag egyszerűen utána lehet járni, mivel az állampolgárokat törvény kötelezi arra, hogy menjenek el szavazni. Aki mégse megy el, annak büntetést kell fizetnie.

Méltánytalan eljárással riogatnak

Zuroff elmondta, hogy amikor a kiadatási kérelem benyújtása előtt bizonyítékokat mutattak be Zentai ellen, a megvádolt férfi úgy reagált, hogy készen áll Magyarországra utazni, és tisztázni a nevét. Amikor viszont felmerült a reális esélye annak, hogy bíróság elé kerülhet, mindent megtett, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást. Szerinte Zentai olyan jogtechnikai eszközöket vetett be, amik nem kapcsolódnak az ügyhöz, de hosszú évekkel elhúzták az eljárást. „Zentai játszadozik a bírósággal, és ha valaki a 80-as éveiben jár, ezzel elkerülheti a felelősségre vonást.”

zentai

Zentai álláspontja közben megváltozott, a legfelsőbb bíróság elutasítása után, 2008 májusában hangzott el először Zentai fia, Ernie Steiner szájából: a családnak kétségei vannak, hogy apja méltányos eljárásban részesülne egy magyar katonai törvényszék előtt.

Később Zentai maga is többször kijelentette, aggódik, hogy Magyarországon nem lenne tisztességes az eljárás. „Azt mondják Magyarországról, hogy demokrácia, de attól nagyon messze van.”

Nem érzik stabilnak a bizonyítékokat

Steiner a kiadatási őrizetbe vétel után azt mondta, kérdésesnek tartja a magyar katonai igazságszolgáltatás hozzáértését, hiányolta az élő tanúkat, és azt állította, hogy a meglévő tanúvallomásokat kínzásokkal csikarták ki.

Zentai családjának az a sokat hangoztatott álláspontja, hogy a bűnösséget bizonyító vallomások hiteltelenek, kikényszerítették őket, ennyi évvel később pedig lehetetlen ennek utánajárni. Szerintük nem megalapozottak azok a vádak, amelyeket 1947-ben a budapesti népbíróság gyűjtött össze.

Zentai 2008 májusában azt nyilatkozta, hogy a vádak többségét a magyar hadsereg két akkori tisztjének vallomásaira alapozták, és szerinte ezeket a magyar kommunista kormány titkosrendőrségének szadista vallatói csikarták ki. Azt mondta, a két tiszt egyikét gyilkosságért kivégezték, a másik börtönbüntetésének letöltése után meghalt.

2008 áprilisában az ausztrál lapok arról cikkeztek, hogy a magyar hatóságok birtokában van egy szemtanú vallomása is, akit 2005-ben hallgattak ki Izraelben, a katonai ügyészség azonban nem tudja, hogy az idős férfi életben van-e még. Vallomásának tartalma mindenképp új elem lehet a perben, ha Zentait végül bíróság elé állítják Magyarországon.

Ernie Steiner is említett az eljárásba eddig nem bevont bizonyítékokat, a családtagok tanúvallomásaiból szerinte kiderül, hogy édesapja nem volt Budapesten, mikor Balázs Pétert meggyilkolták.

Ausztrália még nem adott ki háborús bűnöst

Ha Zentait kiadják Magyarországnak, ő lesz az első ausztrál állampolgár, akit háborús bűn elkövetésének vádjával bíróság elé állítanak.

Zentai ügye mellett most zajlik az eljárás a szintén háborús bűnökkel vádolt Dragan Vasiljkovic egykori szerb szabadcsapatvezér ellen, kiadatását Horvátország kérte még 2006 februárjában Ausztráliától. Dragan kapitányt, akinek szintén van ausztrál állampolgársága, azzal vádolják, hogy 1991 és 1995 között a horvátországi Glinában horvát katonák és civilek megkínzására adott utasítást. Feltehetően további bűncselekményeket is követett el Kninben, Bruskában és Benkovacban.

Az ügy a legfelsőbb bíróság előtt van, Vasiljkovic esetében a testületnek arról kell döntenie, hogy ha kiadják, a horvát igazságszolgáltatás jogszerűen jár-e el a felhozott vádpontokban. A háborús bűnökkel vádolt férfi ártatlannak vallja magát, és azt állítja, a horvát hatóságok eljárása nem lenne tisztességes.

Ausztráliában a két ügy kapcsán egyre többet téma a kiadatásról szóló törvények felülvizsgálata, miután az országban több száz feltételezett háborús bűnös él.

Közben tömegesen érkeznek menekültek az országba Chiléből, Kambodzsából, Szudánból, Sri Lankáról, vagy a Közel-Keletről, köztük olyanokkal, akik háborús bűnöket követhettek el. Az ausztrál hatóságokhoz ugyan sok bejelentés érkezik azoktól, akik felismertek elkövetőket, a bűnösök mégis szabadon élhetnek, nem létezik megfelelő jogi alap felelősségre vonásukra.

Ugyanakkor történtek próbálkozások, bíróság elé állították például Henri Wagnert, akit a második világháború alatt elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel vádoltak: 120 ember megölésével, akik közül 19 gyerek volt. Wagner infarktust kapott a tárgyalás közben, ezután ejtették az ellene felhozott vádakat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!