Szenzáció volna egy Zentai-ítélet

A majdnem öt éve húzódó eljárás

A ma Charles Zentaiként ismert férfi 1922-ben született Magyarországon Steiner Károly néven, 1950-ben érkezett Ausztráliába, személyazonosságát ugyan nem, de katonai múltját letagadta, a kommunista rendszer menekültjeként állította be magát, később megkapta az állampolgárságot is.

Zentai két katonatársa, Máder Béla és Nagy Lajos a háború után azt állította, hogy hárman ölték meg a zsidó fiatalembert. Vallomásuk segítette a hatóságokat abban, hogy meg tudják fogalmazni a Zentai elleni vádat. Tettükért mindketten magyar bíróság előtt feleltek.

Zentai az ellene felhozott vádakat következetesen tagadja, azt állítja, hogy 1944. november 7-én egy 600 fős egység tagjaként nővérével együtt elhagyta Budapestet, így Balázs Péter meggyilkolásához, ami egy nappal később történt, semmi köze nincs, a fiatalembert nem is ismerte.

A kiadatásról szóló jogi eljárás 2004 óta húzódik, a tárgyalásokat többször elhalasztották, volt, hogy a védelem az ügyhöz kapcsolódóan új adatokat nyújtott be, és előfordult olyan is, hogy Zentai egészségi állapota indokolta a meghallgatás későbbre tolódását. Évek teltek el azzal, hogy a védelem az eljárás jogszerűsége miatt nyújtott be fellebbezéseket.

• Az ügyben a magyar külügyminisztérium 2004 decemberében fordult kiadatási kérelemmel az ausztrál hatóságokhoz, Magyarország 2005 márciusában adott ki nemzetközi elfogatóparancsot ellene.
• Zentait négy hónappal később, július 8-án le is tartóztatták, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
• 2006 áprilisában az ausztrál igazságügyi miniszter aláírta a kiadatásról szóló határozatot, Zentai azonban fellebbezést nyújtott be. Azt vonta kétségbe, hogy a lakhelye szerint illetékes perthi bíróság jogosult a kiadatási eljárás lefolytatására. A szövetségi bíróság szeptemberben a keresetet elutasította, és új tárgyalást tűzött ki. Ezen ugyan Zentai megjelent, de csak rövid időre, hogy újabb fellebbezést nyújtson be.
• 2007 áprilisában egy ausztráliai fellebbviteli bíróság ezt is elutasította, amivel megerősítette a szövetségi bíróság szeptemberi döntését. A döntés kihirdetésére Zentai már el se ment.
• Májusban ügyvédje az eljárás felfüggesztését kérte a fellebbviteli bíróságtól, amíg az ügyet a legfelsőbb bíróság elé terjesztik. Pauline Caust ügyész azt mondta, hogy az eljárás már 2004 óta tart, így nem látja okát az időhúzásnak. Graeme Calder bíró elutasította a kérést, amit azzal indokolt, hogy tudatában van az idő múlásának, és hogy nincs garancia arra, hogy a legfelsőbb bíróság meghallgatná az ügyet. Zentait újra a bíróság elé idézte.
• A legfelsőbb bíróság szeptember elején végül mégis Zentai meghallgatása mellett döntött, a kérdés még mindig az volt, hogy a perthi bíróság jogosult-e a kiadatási kérelem ügyében eljárni.
• A perthi bíróság közben (már 2007 szeptemberében járunk) felfüggesztette a procedúrát, hogy kivárja a legfelsőbb bíróság döntését, a határozaton a magyar kormány jogászainak érvelése sem változtatott, akik szerint a perthi testület jogszerűen járhat el.
• A legfelsőbb bíróság 2008 áprilisában utasította el a fellebbezést, úgy döntött, hogy az ország kiadatási törvénye érvényes Zentai Károlyra, azaz az eljárás a perthi bíróságon folytatódhatott. Az első tárgyalást Zentai kórházi kezelése miatt el kellett halasztani, éppen egy fremantle-i agyérklinikán ápolták.
• A tárgyalás 2008 augusztusában folytatódott, de a védőügyvéd, Dennis Barich már előtte azt mondta, védence egészségügyi állapota mellett politikai természetű kifogásokkal fog érvelni a kiadatás ellen.
• A perthi bíróság úgy határozott, hogy Zentai kiadható Magyarországnak. Barbara Lane bíró szerint az ügy megfelel az ausztrál kiadatási törvény követelményeinek, valamint a Magyarország és Ausztrália közti kiadatási egyezménynek. A döntés után Zentai vizsgálati fogságba került, de másnap óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
• Az ügyvédek ekkor azzal kezdtek érvelni, hogy az ausztrál-magyar államközi egyezmény egy 1945-ös záradéka szerint a vétség, amivel Zentait vádolják, 1944-ben még nem számított büntetendőnek. A bírónő szerint az ügyvédek érve rosszhiszemű és félrevezető.
• 2009 márciusában egy szövetségi bíró helybenhagyta a perthi bíróság ítéletét, és bár Zentait őrizetbe kellett volna venni, szívproblémái miatt hét napra óvadék ellenében elengedték. Ezalatt kellett beszereznie az egészségi állapotát igazoló orvosi dokumentumokat. Ekkor egyébként hazugságvizsgálatnak is alávetette magát, szerinte sikerült ártatlanságát bizonyítania.
• A következő körben, október 8-án az újabb fellebbezés után a szövetségi bíróság egy kibővített testülete döntött, és megerősítette, hogy Zentai kiadható Magyarországnak, majd két hetet adott neki, hogy a legfelsőbb bírósághoz forduljon. A határidő múlt csütörtökön járt le, a 88 éves férfit ekkor kiadatási őrizetbe helyezték a perthi Hakea börtönben.
• Ha végül Zentait kiadják Magyarországnak, a felfüggesztett büntetőeljárás újra elindítják, gyanúsítottként hallgatják ki őt, és csak utána döntenek, hogy előzetes letartóztatásba helyezik-e. Ha ez meg is történik, még Zentainak is joga van ahhoz, hogy indítványokat tegyen, így például a bizonyítékokkal kapcsolatos kételyeit jogi formába öntse, tehát nem lehet megjósolni, mennyi idő telhet el addig, hogy az ügyben megtörténhessen a vádemelés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!