Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Befejeződött az eltűnt magyar hegymászók gyalogos keresése

2009.11.15. 15:42
Lezárult a Kínában eltűnt magyar hegymászók gyalogos keresése, miután 4150 méteres magasságba jutott vasárnap Mécs László magyar alpinista, hegymászó oktató Szecsuannak azon a hegyén, amelynek megmászására október 7-én indult négy magyar.

A kínai-magyar tényfeltáró csapat vasárnap délelőtt tíz órakor 3100 méteren indította útjára Mécs Lászlót és kínai társát, Kuo Csie-t. A két hegymászó többszöri egyeztetést követően engedéllyel 4150 méterre jutott, majd a még kővel borított gleccseren Mécs további fél órát haladt előre, de a további mászást egyedül az adott körülmények között veszélyesnek ítélte és visszatért, majd társával 14 óra 42 perckor megérkezett a bázisra.

Az időjárási viszonyok nem kedveztek, ködös, esős, havas idő jellemezte a térséget, a látótávolság 50 méter körüli volt, az alaptábornál is 0 fok alá hűlt a hőmérséklet.

Mécs László visszatérése után úgy nyilatkozott, hogy a terep nem könnyű, és megerősítette, hogy a mostani körülmények között ő maga sem látja esélyét annak, hogy a négy magyar életben van. Ugyanakkor a jelen lévő Pechtol Annával, az egyik eltűnt hegymászó húgával egyetértésben, és a családtagokkal telefonon történt konzultációt követően arra jutottak, kérik a kínai hatóságokat arra, hogy amint az idő megengedi, kíséreljék meg a helikopteres felderítést, a nyomok további keresését.

Vasárnap este ismét összeült a teljes szakmai stáb és megvitatták a kialakult helyzetet. Itt a jelenlévők egyetértettek abban, hogy miután lábon már bejárták azt a területet, ameddig ez most lehetséges, a gyalogos keresést nem folytatják. Egyúttal megállapodtak, hogy továbbra is kérik a helikopteres keresést, lehetőség szerint mielőbb és a helikopter személyzetének felkészítésével, amiből mind a kínai mentést vezető szakember, mind Mécs László szívesen vállal részt. A megbeszélésen Pechtol Anna külön is köszönetet mondott a kínai partnerek segítőkészségéért, támogatásáért.

Liu Feng, a mentés irányítója, egyben a szecsuani hegymászó szövetség második embere részletesen beszámolt a november 9-i keresésről. Eszerint a négy tibeti hegymászó azon a napon  délután fél egykor ért 4800 méteres magasságra, ahol elérték a "jég nyelvét". Ezt követően még egy rövid szakaszon folytatták a kutatást, majd miután találkoztak a jégfallal, négy különböző irányban haladtak tovább. Hágóvasakkal felmentek a jégre és távcsővel megvizsgálták az így belátható terepet.

Mivel semmi színes tárgyat nem láttak, nem találtak, és erős felhősödés kezdődött, kettő óra harminc perckor visszavonulót fújtak. A kínai mentésvezető még elmondta, hogy 4650 méteren nem találták a magyarok táborának helyét, 4200 méteren találtak egy vizes palackot, a 3900 méteren lévő táborban többek között sátrat, hálózsákot, hegymászó botot, ételt, gázpalackot találtak, amiket, az alaptáborban talált ételféleségekkel és egyéb használati tárgyakkal együtt Csengtuba szállítottak.

Liu végül megismételte azt a korábbi feltételezést, hogy véleményük szerint vagy alvás közben, vagy útközben érhette a magyarokat az a jégomlás, aminek során október 22-én, vagy 23-án mintegy 200 méterről hatalmas sziklákhoz hasonló jégtömbök zuhantak le, több ezer köbméter térfogattal. Valamennyi körülményt elemezve a kínai szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ez a jégtömeg temette maga alá a négy magyar hegymászót.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?