A népszavazás viszi az elnökválasztásra a románokat

Vasárnap tartják az elnökválasztás első fordulóját Romániában, emellett párhuzamosan népszavazást is rendeznek a kisebb parlamentről. Az elnöki posztért összesen 12 jelölt indul. Közülük kellene valakinek megszerzni a szavazatok legalább felét plusz egyet, amire igen kevés esély van. Papírforma szerint december 6-án második fordulót tartanak.

A közvélemény-kutatások alapján a két legesélyesebb jelölt Traian Basescu jelenlegi elnök, aki a kisebbségi kormányt adó Demokrata Liberális Párt (PD-L) színeiben indul, ő most 33 százalékon áll, és az egykori koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Mircea Geona 30 százalékkal. Az első öt között tartják még számon Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a függetlenként induló Sorin Oprescu bukaresti főpolgármestert, illetve az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunort.

Traian Basescu kampányol

Az RMDSZ számára egyébként fontos megmérettetés az elnökválasztás, már konkrét jeleit lehetett látni Markó Béla szándékának, hogy generációváltásra készül a szövetség élén. Ehhez azonban Kelemen Hunornak választási eredményével kell bizonyítania, hogy életképes alternatívát jelent.

Kormányválság a kampányban

A kampányt az október óta húzódó kormányválság határozta meg, hiszen Románia súlyos pénzügyi válsággal küzd, és gyakorlatilag amíg az országnak nincs stabil kormánya, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folyósítja a következő hitelrészletet. A következő hetekben egyébként újra elkezdődnek az egyeztetések.

Egészen szerdáig nem volt egyértelmű, hogy Romániának lesz-e új miniszterelnöke az első forduló előtt. Akkor tartották a házbizottságok ülését, ahol az ellenzéki PSD politikusai nem jelentek meg, így a testület határozatképtelen volt, vagyis nem tudták a parlament napirendjére tűzni a kormánylistáról szóló szavazást.

Választási plakátok

Az Emil Boc vezette kormány októberben megbukott, azóta nem sikerült új kabinetet választani, így továbbra is a kisebbségben lévő Boc-kormány irányítja ügyvivőként az országot. Basescu elnök megpróbálta átvinni a parlamenten saját jelöltjét, Lucian Croitorut, a Román Nemzeti Bank egyik tanácsadóját, azonban a 65 százalékot adó ellenzék őt nem támogatta. A PSD, a PNL és az RMDSZ egyértelművé tette, hogy Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert akarják a miniszterelnöki posztra.

Basescu a választási kampány hevében nem engedett az ellenzék nyomásnak, és a gyorsan elbukott Croitoru után cinikusan egy népszerű bukaresti kerületi polgármestert, Liviu Negoitát bízott meg a kormányalakítással. Ezzel vágott vissza az ellenzéknek arra az érvére, hogy jelöltjük, Klaus Johannis Nagyszebenben városvezetőként már bizonyított.

Negoita sem kapta meg azonban az ellenzéki pártok támogatását. Álláspontjuk szerint csak az elnökválasztás eredményének ismeretében érdemes új kormányt alakítani, mert a román jogrend szerint az elnök személye, illetve az őt delegáló párt meghatározza a parlament működését. A PSD ezért akadályozta meg, hogy az elnökválasztás előtt szavazhasson a parlament Negoitáról és a kabinetjéről.

Nagy meglepetésre nem kell számítani

A közvélemény-kutatások szerint az eddig megszokott erőviszonyok várhatóak az elnökválasztás első fordulójában: a PD-L és a PSD is 30 százalék körüli eredményre számíthat, a PNL 20 százalékra, az RMDSZ az optimista várakozások szerint 4-5 százalék körüli eredménnyel végezhet.

Ez azt jelenti, hogy csak a december 6-án esedékes második fordulóban választják meg az új elnököt, utána viszont nem valószínű, hogy sokáig húzzák a kormányalakítást. Ha Basescu nem nyer, akár egy héten belül megalakulhat az új kormány, amennyiben ismét ő lesz az elnök, bár most kormánya kisebbségben van, akkor új alapokon kezdhet tárgyalni a potenciális szövetségesekkel, akik között szóba kerülhet a PNL és az RMDSZ is. Az RMDSZ az első forduló előtt nem is gondolkozott el kormányzati szerepen, utána is csak akkor, ha a magyarságot érintő kérdések bekerülnek a kormányprogramba.

Nem tudták megvétózni a népszavazást

A kiélezett politikai helyzetben a pártok között kemény vita alakult ki a népszavazás megrendezésén, hiszen a referendumot, mivel erre egyedül ő jogosult, Basescu elnök írta ki, aki egyébként a PD-L jelöltjeként indul. Civil szervezetek szerint a népszavazás megtartása antidemokratikus. Nem véletlen, hogy Basescu kampánya és a népszavazás tétje között erős a párhuzam: a népszavazáson a jelenleg kétkamarás parlament egykamarássá alakításáról és a képviselők számának 471-ről 300-ra csökkentéséről döntenek, aminek az lenne a lényege, hogy olcsóbb legyen a törvényhozás működtetése. Az elnök kampányának fő üzenete pedig a politikusok privilégiumainak megszűntetése.

Kifogásolják azt is, hogy Basescu közpénzekből kampányol, hiszen az elnökválasztási plakátok mellett arca és szlogenje a népszavazási plakátokon is szerepel, amivel tisztességtelen előnyhöz jut, mert a két kampány ugyanarra az üzenetre épül. Civil szervezetek attól is tartanak, hogy vasárnap tömeges választási csalások lehetnek, a két, párhuzamosan futó szavazáson nehezebb a jogszerűség felügyelete.

A népszavazási kezdeményezést bíróságon is megtámadták, a bukaresti ítélőtábla azonban csütörtökön elutasította a beadványt, arra hivatkozott, hogy nem illetékes az ügyben. Ugyan a döntés ellen lehet fellebbezni, de a vasárnapi szavazás előtt már kevés volt az idő, hogy megszülethessen a jogerős ítélet.

A várakozások szerint a népszavazás és az elnökválasztás közös megrendezése növeli a választói hajlandóságot, ami Basescu esélyeit javítja, hiszen aki a politikusok privilégiumai megszüntetésének motivációjával részt vesz a népszavazáson, feltehetően ikszel Basescu neve mellé az elnökválasztáson. A magas részvétel azt is előrevetíti, hogy a második fordulóban Basescu ellenfele Mircea Geona lesz, aki erős vidéki szavazótáborát Basescu diktatúraépítésével ijesztgette. December 6-án tehát lezárulhat az egy éve, a koalíció megalakulása óta tartó párharc a PD-L és a PSD között.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!