Sarkozy hazaküldi a romákat

Csütörtökön megérkezett Romániába a Franciaországból hazaküldött romák első csoportja, az újabb repülőjárat már pénteken, majd egy héttel később indul a Nicolas Sarkozy köztársasági elnök új közbiztonsági programjának részeként felszámolt illegális táborok lakóival. A felmérésekben népszerű intézkedést több ellenzéki politikus és civil szervezet bírálta, az ENSZ Faji Diszkrimináció Ellenes Bizottsága a rasszizmus és idegengyűlölet előretörésétől tart Franciaországban, a kormány szerint azonban csak betartatják a törvényeket.

Már ötvenegy tábort felszámoltak

A romák hazaküldésének közvetlen előzménye két, július közepén szinte egyszerre történt esemény volt. A rendőrök Grenoble-ban menekülés közben lelőttek egy kaszinórablással gyanúsított algériai származású fiatalt, amire válaszul egy csoport autókat gyújtott fel, és lámpaoszlopokat rongált meg a városban. A Loire-völgyében található Saint-Aignanban pedig fiatal romák több boltot és egy rendőrőrsöt is megtámadtak, miután a rendőrök lelőttek egy közúti ellenőrzésből továbbhajtó romát.

Nicolas Sarkozy köztársasági elnök és a francia kormány július végén az új közbiztonsági program részeként bejelentette, hogy a következő három hónapban háromszáz illegális roma tábort számol fel, a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárokat pedig hazaküldi. Sarkozy a csempészet és a prostitúció egyik forrásának nevezte az illegális táborokat, ahol ráadásul elfogadhatatlan higiénikus körülmények uralkodnak.

Ezen kívül szeptemberben szavaznak egy törvénytervezetről, amellyel megvonhatnák az állampolgárságot a bűncselekményeket elkövető honosított franciáktól, elsősorban azoktól, akik veszélyeztetik egy rendőr életét. Olyan tervek is felmerültek, hogy elvennék a francia állampolgárságot azoknak a fiatalkorú bűnözőknek a szüleitől, akik bevándorlóként érkeztek. Sarkozy a közbiztonsági csomagban egyben az erőszakos bűncselekményekért kiszabható büntetések meghosszabbítását is kezdeményezte.

Augusztus 6-án a francia hatóságok megkezdték az illegális roma táborok felszámolását. Az első repülő indulásáig ötvenegyet zártak be, vagy romboltak le, hétszáz illegálisan ott lakó romát utasítottak ki.

Romániából és Bulgáriából sokan jöttek

A különböző felmérések alapján 400 ezer fősre becsülik a vándorló embereknek nevezett, főként roma közösségek alkotta nomád életformát folytató csoportokat Franciaországban. A francia állampolgársággal rendelkező romáknak kedvezve az 1990-es években kormányrendeletben kötelezték a nagyobb városokat, hogy áramot és vizet nyújtó táborhelyeket, lakókocsiparkokat biztosítsanak nekik a külterületeken.

A Sarkozy-kormányzat bejelentett intézkedései elsősorban nem a régóta Franciaországban élőket, hanem a tizenötezresre becsült, Romániából és Bulgáriából az elmúlt években érkezett roma bevándorlókat célozzák. A két ország 2007-es EU-csatlakozása után egyre több roma érkezett, azonban többségük nem talált állandó munkát, és ezért a hatóságok szerint kéregetéssel, fémgyűjtéssel tartják fent magukat a városok környékén rendszerint összetákolt bódékból, sátrakból és lakókocsikból kialakított táborokban. A BBC becslései szerint a Sarkozy által felszámolásra ítélt háromszáz tábor az összes felét teheti ki. Nem Franciaországban vezetnek be először ehhez hasonló intézkedéseket, Olaszországban is fellépett Silvio Berlusconi kormánya a Romániából érkezett bevándorlók ellen, akiket számos lopásért és bűncselekményért tettek felelőssé Róma és Nápoly környékén (Erről bővebben itt olvashat>>>).

Civil szervezetek és baloldali önkormányzatok szerint ugyanakkor Franciaországban nem tettek eleget a legfelsőbb szinten az érkezők integrációjáért, miközben helyi szinten több település is próbálkozott már a nyomortelepek felszámolásával. Val-de-Marne-ban helyi szervezetek és az önkormányzat sikeresen elérte, hogy több mint húsz roma család lakáshoz jusson, közülük többen dolgoznak, a gyerekek iskolába járnak.

Sarkozy megpróbálhatja háttérbe szorítani a botrányokat

A Foreign Policy elemzője szerint az illegálisan ott tartózkodó romák táborainak felszámolása nem példátlan Franciaországban, 2009-ben is tízezer romát utasítottak ki Romániába és Bulgáriába. A mostani intézkedések azonban annyiban mindenképpen eltérnek a korábbiaktól, hogy Sarkozy a közbiztonsági programja középpontjába állította a kérdést.

Az államfő kormányzó UMP pártja nem szerepelt túl jól a márciusi regionális választásokon, nem tudott mit kezdeni a magas munkanélküliséggel, ráadásul a kiigazítás alapjának nevezett nyugdíjreformot levezénylő munkaügyi miniszter mellett már magát Sarkozyt is elérte a Bettencourt-botrány. Sarkozy ugyan tagadta, hogy a jogszabályokban meghatározottnál több kampánytámogatást kapott volna a 2007-es elnökválasztáskor az adóelkerüléssel vádolt Liliane Bettencourt milliárdosnőtől, azonban az ügy nem használt népszerűségének. Az elmúlt hónapokban Sarkozy népszerűsége alig harminc százalékra olvadt, amelyen keményvonalas belügyminiszterségét idéző vitatott intézkedésekkel próbálhat javítani.

Előbb a burka betiltása váltott ki nagy visszhangot, majd az illegális táborok felszámolásával került a lapokba, miközben szinte a háttérben, csak napokkal az első romák hazaküldése előtt jelentették be, hogy a korábban hangoztatottakkal szemben mégis átfogó megszorító csomagra lesz szükség Franciaországban. A megszorítások politikai hatásának enyhítésére is használhatott lépés külföldi elemzők szerint rövid távon növelheti Sarkozy népszerűségét, ezt támaszthatja alá az is, hogy a Le Figaróban megjelent felmérés szerint a megkérdezettek négyötöde támogatta az illegális roma táborok felszámolását.

Az ENSZ is aggódik a franciaországi helyzet miatt

A roma táborok felszámolását a felmérések ellenére egyre több kritika érte Franciaországban, nemcsak az ellenzéktől, hanem Sarkozy saját pártjából is. A korábbi szocialista miniszterelnök Michel Rocard és az UMP-s Jean-Pierre Grand egyaránt a Vichy-korszak üldözéseire utalt, míg Jacques Chirac egyik korábbi minisztere sokkolónak és a helyzethez képest indokolatlannak nevezte az intézkedéseket. A kritikusok szerint Sarkozy első körben a válságban a szélsőjobboldali Nemzeti Fronthoz vándorolt szavazóit próbálja meg visszaszerezni, és ehhez stigmatizál egy közösséget. Szeptember 4-re már a baloldali, jobboldali pártok és a szakszervezetek is közös demonstrációt szerveztek Sarkozy reformjai, köztük a mostani csomag ellen.

A táborhelyek felszámolása ellen is tiltakozott vasárnap a Bordeaux közeli autópályát lakókocsijukkal eltorlaszoló több száz roma. Többségük ugyan nem Romániából vagy Bulgáriából érkezett, azonban elküldték őket korábbi lakókocsiparkjukból Anglet városban, és állításuk szerint a helyette felajánlott alternatívák elfogadhatatlanok voltak, miközben Bordeaux-ban nem engedték beállni őket egy focipályára. Akciójuk a bejelentett intézkedések elleni első nagyobb megmozdulás volt a roma közösség részéről.

A francia kritikák mellett komoly nemzetközi visszhangot is kiváltott az ügy. Az előző héten az ENSZ Faji Diszkrimináció Ellenes Bizottságának (CERD) több tagja is bírálta a francia politikát. Szerintük az idegengyűlölet és a rasszizmus jelentősen előretört Franciaországban, ráadásul nincs meg a kormányban a politikai akarat visszaszorításukra. A bizottság augusztus végén fogalmaz majd meg ajánlásokat, amelyek új fejezetet nyithatnak a kérdésben.

Nem tartják stigmatizálásnak

A francia kormány a kritikákra válaszul kijelentette, hogy a lépések teljesen összhangban vannak az uniós szabályozással, amely alapján kiutasíthatnak EU-s állampolgárokat, ha azok a közbiztonságra veszélyesek vagy szociális terhet jelentenek. Az újonc EU-tag Románia és Bulgária állampolgárainak ráadásul munkavállalási és letelepedési engedélyre is szükségük van.

Brice Hortefeux belügyminiszter azt mondta, hogy nem stigmatizálnak egy közösséget, hanem a törvényekre hivatkoznak. A bevándorlóknak három hónap után el kell hagyniuk Franciaországot, ha nem tudják bizonyítani, hogy dolgoznak vagy tanulnak, és van megélhetésük. A repülőn hazaérkezők a francia kormány szerint szabad akaratukból távoztak, miután a felnőttek 300, a gyerekek 100 euró támogatást kaptak hazatérésükhöz.

Sarkozy a bírálókhoz szólva azt is jelezte, hogy kötelezni fogja a városi tanácsokat, hogy nyújtsanak megfelelő táborhelyeket a franciaországi vándorló romáknak, mivel szerinte csak a városok fele tett eleget az 1990-ben bevezetett szabályozásnak.

Băsescu európai programot sürget

Románia első körben nem reagált érdemben a táborok augusztus 6-án megkezdett felszámolására, Valentin Mocanus romaügyi miniszter augusztus 30-án utazik Párizsba, hogy tárgyaljon az ügyről a francia kabinettel. Egy nappal az első repülő indulása előtt azonban Teodor Basconschi román külügyminiszter már arról beszélt, hogy aggasztónak találja az idegengyűlölő reakciókat, és együttműködést sürgetett a romák helyzetének megoldásához. Erre azonban kampányhevület nélkül van szükség, utalt Sarkozy 2012-es elnökválasztási küzdelmére.

Traian Băsescu államfő csütörtökön azt mondta, hogy a párizsi események is rávilágítanak, mennyire szükség van a romák integrációjával foglalkozó, átfogó európai programra. Băsescu azt mondta, megérti, hogy az illegális telepek gondokat okoznak a franciaországi városok környékén, ugyanakkor minden állampolgárnak jogában áll szabadon mozogni az Európai Unión belül. Mint mondta, együttműködnek Franciaországgal a probléma megoldásáért, Romániának korábban Olaszországgal is volt ilyen jellegű gondja, azonban rendőröket küldtek oda, és sikerült kezelni a helyzetet. A francia belügyminiszter a BBC-nek már jelezte, hogy román rendőrök segítségét is kérni fogja a franciaországi akciókhoz.

Az Amare Rromentza és a Romani Criss romák jogaiért küzdő romániai civil szervezet is arra kérte a román kormányt, hogy tegyen meg mindent a kitoloncoltak visszaintegrálásáért. A civil szervezetek szerint csak megfelelő programokkal akadályozható meg, hogy a romák a következő busszal megint Franciaországban kössenek ki.