Pakisztánon csattanhat az ostor

Oszama bin Laden halott, azonban egyre többen furcsállják, hogy az al-Kaida-vezér nyoma végül nem egy kietlen barlangba, vagy az Afganisztán és Pakisztán közötti, ellenőrizetlen törzsi területekre, hanem az Iszlámábádhoz közeli Abbottabadba, egy golfpálya és a katonai akadémia közé vezetett.

Abbottabad a hadsereg egyik központja, katonai akadémia barakkok otthona, a legtöbb tisztet alig egy kilométerre bin Laden rejtekhelyétől képezték ki. Hamid Gul, a pakisztáni titkos szolgálat egyik korábbi vezetője szerint a városban van képviselete a rendőrségnek, a hírszerzésnek, a katonai titkos szolgálatnak is, ezért nehezen elképzelhető, hogy nem tudtak bin Ladenről.

Éppen ezért sokan érezhetik úgy, hogy a történtek igazolták a több szakértőben régóta élő gyanút, miszerint Pakisztán kettős játékot játszik, ráadásul a történtek külön kínos helyzetbe hozhatják az országban a politikai hatalom mellett a valódi úrnak tartott hadsereget.

Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy biztonsági okokból senkit, így a pakisztáni vezetést és hírszerzést sem tájékoztatták előre az Oszama bin Laden semlegesítésére indított akcióról - igaz, Juszuf Raza Gilani pakisztáni miniszterelnök csak azt mondta, hogy nem ismerte az amerikai akció részleteit -, amely így még a helyi rendőrséget is váratlanul érte, a robbanások hírére nagy erőkkel vonultak a helyszínre. A pakisztáni szuverenitás megsértését azzal indokolták, hogy törvényes és erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy cselekedjenek.

Ez is arra utalhat, hogy az Egyesült Államok nem bízott benne, hogy az ISI-től, a pakisztáni katonai titkos szolgálattól valaki nem riasztaná-e előre bin Laden embereit. Rossz emlékeket ébreszthetett, amikor 1998-ban Bill Clinton cirkálórakétákat lövetett bin Laden táborára válaszul az Egyesült Államok afrikai táborai elleni támadásra, azonban valaki leadta a drótot, ezért az üres táborokban egy kecskét és egy pajtát sikerült kilőni, írja Frank Gardner, a BBC biztonságpolitikai elemzője.

Barack Obama amerikai elnök hivatalosan arról beszélt, hogy a Pakisztánnal közös terrorellenes műveletek is segítettek, de a vasárnapi akcióhoz nem mondott köszönetet nekik. Hillary Clinton külügyminiszter is csak annyit mondott, hogy az együttműködés Pakisztánnal segített nyomást helyezni az al-Kaidára. A pakisztáni külügyminisztérium kis késlekedés után sietett hangsúlyozni, hogy az al-Kaida háborút hirdetett Pakisztán ellen, több ezer ártatlan pakisztáni férfi, nő és gyerek halt meg a támadásaikban. „Pakisztán jelentős szerepet játszott a terrorizmus elleni erőfeszítésekben” – írták.

Wajid Shamsul Hasan, Pakisztán londoni nagykövete azonban azt mondta, nem kell feltétlenül elhinni azokat a híreket, miszerint a pakisztáni hatóságok nem tudtak az akcióról, hiszen 24 órás kapcsolatban állnak a CIA-val és az amerikai hírszerzéssel. Mint mondta, reméli, hogy Pakisztán szomszédai nem kezdenek vádaskodásokba, szerinte együtt kell dolgozniuk Indiával, és regionális problémaként kell tekinteniük a történtekre.

Palaniappan Csidambaram belügyminiszter valóban aggodalmának adott hangot, amiért bin Ladent Pakisztán közepén ölték meg, ez ugyanis megerősíti félelmeiket, hogy több terrorszervezet is Pakisztánban talált menedéket. India a pakisztáni gyökerekkel rendelkező Laskar-e-Taiba szélsőséges terrorszervezetet vádolja a 2008-as mumbai merényletekért, amelyben 170-nél is többen haltak meg.

Az indiai véleményeknél azonban sokkal keményebben támadták Pakisztánt a történtekért Afganisztánból, Hamid Karzai afgán elnök szerint Oszama bin Laden megölése a szomszédos országban bizonyítja régóta hangoztatott álláspontjukat, hogy a terror elleni háború nem Afganisztánban gyökeredzett. Szerinte tíz év alatt felégették Afganisztánt, miközben Oszama a szomszédban volt, és hasonló véleményt fogalmaztak meg a legfontosabb ellenzéki vezetők is.

Az afganisztáni hírszerzés ráadásul már azt állítja, hogy régóta gyanította, a pakisztáni titkosszolgálat bujtatta bin Ladent. Az ügynökség 2010-ben leváltott vezetője azt mondta a Guardiannek, hogy az ISI nagyjából tudja, merre van az al-Kaida-vezér. Amrullah Száleh szerint a pakisztáni vezetés azért óvta bin Ladent, hogy a Nyugat ne foglalkozzon atomprogramjával.