Bin Laden halála még nem ér új elnökséget

Hirtelen földindulásról nem beszélhetünk, de Oszama bin Laden al-Kaida-vezér egy héttel ezelőtti likvidálása javított Barack Obama amerikai elnök megítélésén, és hosszabb távon is fontos területen biztosította be az újraválasztására készülő elnököt. Obamának azonban még mindig főként a 2012-es kampányt alapvetően meghatározó gazdasági helyzet miatt kell aggódnia.

Az elnök köré gyűlnek az emberek

A rengeteg tényező miatt nem könnyű pontosan meghatározni egy adott esemény hatását az amerikai elnök megítélésére, de a Gallup felmérése szerint a nemzetközi válságok és sikerek az elmúlt száz évben általában 13 pontos emelkedést hoztak, ami kevesebb, mint fél évig tartott ki.

A National Journalban látható diagram szerint Rooseveltet erősítette a Pearl Harbor elleni japán támadás, Kennedyt is a kubai rakétaválság, de leginkább George W. Bush népszerűsége ugrott meg a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után: 35 százalékkal többen tartották jónak munkáját, és a hatás csaknem két évig kitartott. Ehhez képest Szaddám Huszein 2003-as elfogása csak 15 pontot hozott Bushnak, és kevesebb mint két hónap alatt elpárolgott az ebből származó előny.

Obama népszerűségének is segített

A legtöbben azt várták, hogy Szaddám elfogásánál nagyobb hatása lesz Oszama bin Laden megölésének, de Obama megítélése egy hét alatt csak 6-11 ponttal emelkedett a különböző felmérésekben. Nate Silver, a FiveThirtyEight blog elemzője ezt részben azzal magyarázza, hogy Obama népszerűsége a demokraták körében eddig is magas volt, ugyanakkor a sikerek sem állítják mellé tömegesen az elkötelezett republikánusokat.

Ha bin Laden megölése továbbra is a hírekben marad, az még tovább növelheti Obama népszerűségét, de munkájának elfogadottsága már így is több intézetnél az utoljára 2009 közepén mért szintre tért vissza. A Reuters/Ipsosnál tízből négy amerikainak, köztük a republikánusok ötödének javult a véleménye Obamáról a legkeresettebb terrorista halála óta. Külpolitikájának pozitív megítélése 43 százalékról hirtelen 51 százalékra emelkedett, és az afganisztáni háború elfogadottsága is javult. A New York Times pollja szerint tízből hét amerikai elismerte és helyeselte, ahogy kezelte a terrorveszélyt.

A republikánusok buktak egy ütőkártyát

A bin Laden elleni akció mérföldkövet jelenthet Obama elnökségében. Az elmúlt hónapokban a republikánusok többször is bírálták külpolitikáját. A kritikusok szerint nem reagált elég gyorsan az arab világ forradalmaira, kínosan érintette a Fehér Házat, amikor szövetségesük, a bahreini király vérbe fojtotta a tüntetéseket, a líbiai háború pedig az amerikai csapatok háttérbe vonása mellett is elhúzódó harcokat hozott. Korábban azért támadták, mert kampányígéretével ellentétben nem sikerült bezáratnia a guantánamói börtöntábort.

Habár a 2008-as kampányban nem volt látványos ezen a téren Obama hátránya a vietnami veterán John McCainnel szemben, de a nemzetbiztonsági kérdések általában inkább a republikánusok ütőkártyái szoktak lenni. Obamának viszont már nem kell bizonyítania főparancsnoki képességeit, ha nem jön közbe valamilyen komolyabb nemzetközi kudarc, a kampányban kiemelheti, hogy lezárta az iraki háborút, júliusban megkezdi az amerikai katonák kivonását Afganisztánból, valamint megtalálta és megölte Oszama bin Ladent.

Az idősebb Bush példája ugyanakkor jelzi, hogy egy zajos külpolitikai siker önmagában nem hoz újabb elnökséget. George H. W. Bush népszerűsége 23 ponttal emelkedett és a hatás majdnem egy évig kitartott az Öböl-háború alatt a Sivatagi Vihar hadművelet megkezdése után, többek között éppen ezért 1991-ben sok demokrata inkább neki sem futott az elnökválasztási kampánynak. Ugyanakkor 1992 novemberére az idősebb Bush népszerűsége a belpolitikai és gazdasági nehézségek miatt már 40 százalék alá esett, és végül Bill Clinton győzelme miatt egy ciklussal kellett beérnie.

A gazdaságot nem látják rózsásabban

Egyvalamiben az előző héten készített összes felmérés megegyezett: Obama gazdasági teljesítményének megítélése a külpolitikai sikerek ellenére sem változott, továbbra is csak a választók 40 százaléka tartja megfelelőnek a válság kezelését. Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy a 2012-es választást elsősorban a gazdasági kérdések döntik el.

A republikánusok ugyan bin Laden megölésével nem támadhatják könnyen Obamát nemzetbiztonsági ügyekben, de az elmúlt héten már azon dolgoztak, hogy újra a gazdaság kerüljön előtérbe. Tim Pawlenty volt minnesotai kormányzó például arról beszélt, hogy az erős gazdaság a nemzetbiztonság egyik fontos feltétele.

Szigor és hosszú távú tervek

Az amerikai költségvetés hiányát 2011-ben 1,65 ezer milliárd dollárra várják, ami a GDP közel 11 százalékának felel meg. A teljes államadósság felső határát 14,29 ezer milliárd dollárban rögzítették, de ezt az összeget már május közepén elérheti az államadósság.

Obama április közepén ismertette hosszú távú tervét a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésére. A megszorítások érintik az egészségbiztosítást, a Medicare és a Medicaid programokon tizenkét év alatt 480 milliárd dollárt akarnak megtakarítani. A Pentagon költségvetését is csökkentik 400 milliárd dollárral, emellett változtatnak az adókedvezményeken is.

Obamának problémát jelent, hogy miközben a statisztikai adatok szerint javult a gazdasági helyzet, ennek az ellenkezőjét érzik az emberek. Pénteken közzétett adatok szerint a magánszektor teljesítménye javult, és az elmúlt három hónapban átlagosan havi 250 ezer új munkahely jött létre. Ezzel szemben az elmúlt hetekben emelkedett a gázolaj ára, és a fogyasztás is jelentősen visszaesett.

Láthatóan Obama is a helyén kezeli bin Laden megölését, visszafogott beszédet tartott előző csütörtökön a Ground Zerónál, és a héten már a gazdaságról szóló vitaesten vesz részt, valamint beszél a szintén égető bevándorlási reformról is.

A republikánusok sem állíthatnak ki akárkit

A 2010. novemberi félidős kongresszusi és kormányzóválasztásokon a demokraták főként a gazdasági helyzet miatt szenvedtek nagy vereséget, elvesztették a szupertöbbségüket a szenátusban, a képviselőházat pedig megszerezték a republikánusok. Ugyanakkor általában a kongresszus népszerűsége sem túl magas, ráadásul azóta a gazdaság miatt már részben a republikánusokon is csattanhat az ostor.

Az bin Laden megölése és az afganisztáni kivonulás júliusi kezdete után már egyértelmű, hogy a republikánusoknak is olyan jelöltet kell kiállítaniuk, aki nemzetbiztonsági kérdésekben felveheti a versenyt Obamával. Sarah Palin például az előválasztásokon a kemény magnál esélyes lehet, de az Obama elleni győzelemhez nem tud megszólítani elég független szavazót. De a Mitt Romney vagy éppen Ross Perot óta a legszórakoztatóbb lehetséges induló, az amerikai Berlusconi, a szépségversenykirály Donald Trump sem néz könnyű küzdelem elé.

Obama 2012-es újraválasztási kampánya április 4-én hivatalosan is elindult, megkezdte a pénzgyűjtést, feltehetően akár az egymilliárd dolláros álomhatárt is képes lesz túlszárnyalni. Ez újabb kihívást jelent a republikánusoknak.