Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Megbukott a szlovák kormány, Radičovának le kell mondania

2011.10.11. 22:32
Nem kapott elég szavazatot az eurós mentőcsomaggal egybekötött bizalmi szavazás a szlovák parlamentben, ezért Iveta Radičová miniszterelnöknek be kell adnia lemondását az államfőnek. A következő lépés innen Ivan Gašparovič kezében van, kisebbségi kormány, nagykoalíció is jöhet, de a helyzet mindenképpen az ellenzéki, Robert Fico vezette Smernek kedvez.

Be kell adnia lemondását Iveta Radičová szlovák miniszterelnöknek, miután a parlament nem szavazta meg az eurós mentőcsomagot, amelyet kedden délelőtt a kormányról szóló bizalmi szavazással kötött össze a kormányfő. Ezzel ő a második szlovák miniszterelnök Vladimir Meciar 1994-es bukása óta, aki lemondásra kényszerült.

Az éjszakába nyúló vita után megtartott kedd esti szavazáson a 150-ből 124 képviselő igazolta jelenlétét, de csak ötvenöten szavaztak a kezdeményezés mellett, az elfogadáshoz 76 szavazatra lett volna szükség, írja a Bumm.sk. A miniszterelnököt delegáló Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd összes képviselője igennel szavazott, ez azonban nem volt elegendő.

Iveta Radičová
Iveta Radičová
Fotó: Samuel Kubani

A négypárti kormánykoalícióból a Szabadság és Szolidaritás (SaS) már előre jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni a mentőcsomagot, mert az szerintük ellentétes lenne a kormányprogram több elemével. Richard Sulík házelnök, a párt elnöke hangsúlyozta, hogy kiálltak Radičová mögött, és a reformok folytatását szeretnék, de úgy vélte, hogy reáljövedelmeikhez képest nekik kellene a legtöbbet fizetniük az egész eurózónában. Úgyszintén nem adta le szavazatát a Hídon belüli minifrakció, a Polgári Demokrata Párt (OKS) négy képviselője közül három, valamint ugyanilyen arányban az SaS listáján parlamentbe kerülő Egyszerű Emberek minifrakció zöme sem. Ján Slota pártjának képviselői nemmel szavaztak.

Az ellenzéki Smer, élén Robert Ficóval a Bumm.sk szerint azzal indokolta tartózkodását, hogy noha az eurósáncot támogatják, a kormányt azonban nem, így az eredeti voksolás összevonása a bizalmi szavazással nem hagyott nekik választást.

A 2010-es parlamenti választásokon ugyan a Smer szerezte a legtöbb szavazatot, 62 képviselőjével a legnagyobb frakciót alkotta, azonban korábbi szövetségesei közül csak Ján Slota Szlovák Nemzeti pártja szerzett 9 képviselői helyet, ezért végül négypárti, sokszínű kormánykoalíció alakult az addigi ellenzék részvételével. Az erőviszonyok azonban a jelenlegi helyzetben már a Smernek kedveznek.

Képlékeny a helyzet

Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko vezető kutatója szerint sokféle forgatókönyv van, egyelőre a Fico szövetségesének tartott Ivan Gašparovič köztársasági elnök kezében van a következő lépés. Ez ugyan valószínűtlen, de az államfő felkérheti újra Radičovát is, vagy a jelenlegi kormánykoalíció által támogatott jelöltet kormányalakításra, egy ideig kisebbségi, vagy ügyvezető kormány is lehetséges.

2011-10-11T130509Z 404162012 GM1E7AB1MT801 RTRMADP 3 EUROZONE-SL
Fotó: Petr Josek

Elméletben létezhetett volna olyan forgatókönyv is, hogy Radičová bukása után a jelenlegi kormánykoalíció négy pártja folytatja egy másik kormányfő mögött, ennek ugyanakkor ellentmondott, hogy Bugár Béla, a Híd elnöke néhány órával a szavazás előtt arról beszélt a Bumm.sk-nak, hogy a sikertelen szavazás után a koalíció már csak hármasban ül le tárgyalni, az SaS nélkül.

A Smer jól járhat

A szlovák parlament összetétele

Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ): a legnagyobb kormánypárt 28 képviselői helyet szerzett a 2010-es választásokon. A párt egyik szárnyát vezető Iveta Radičová lett a miniszterelnök, aki szemben áll a másik szárnyat vezető, korábbi miniszterelnök Mikulas Dzurinda, és Ivan Miklos pénzügyminiszter körével.

Szabadság és Szolidaritás (SaS): az először a parlamentbe jutott párt 22 mandátumot szerzett, vezetője Richard Sulík házelnök.

Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH): 15 képviselője van, a párt egyik szárnya nem zárkózik el a Smertől sem.

Híd-Most: 14 képviselőt küldhetett a parlamentbe, vezetője Bugár Béla. A párton belüli minifrakció, az OKS külön álláspontot képvisel több kérdésben.

Smer: a legutóbbi parlamenti választáson győztes párt 62 képviselőt küldhetett a törvényhozásba, vezetője Robert Fico volt miniszterelnök.

Szlovák Nemzeti Párt (SNS): Ján Slota nacionalista pártja 9 mandátumot szerzett.

„Ha nem a jelenlegi felállásban marad a kormány, akkor jön a Smer” – mondta Ravasz Ábel. Több lehetőség is van a Smer hatalomra kerülésére, ezek egyike a nagykoalíció az SDKÚ-val, esetleg valamelyik kis párt bevonásával. Az elemző szerint valószínűnek tűnik, hogy valamilyen megegyezés született a háttérben a két nagy párt között, ugyanakkor nehéz pontosan következtetni.

Számos kérdésben meglehetősen nagy a szakadék a két párt között, a problémák nemcsak technikai jellegűek. Nehéz elképzelni, hogy a Radicová bukásával az SDKÚ másik szárnyaként előtérbe kerülő Mikulas Dzurinda – aki keddi parlamenti felszólalásával már utalt arra, hogy újra visszavenné a párt irányítását -  és Ivan Miklos pénzügyminiszter beállna Fico mögé, de fordítva sem lenne egyszerű az együttműködés. Ugyanakkor egy kompromisszumos miniszterelnök-jelölt elképzelhető.

Akár az is lehet, hogy a KDH a párt Smer-barát szárnyának nyomására összeállna Ficóékkal, így is meglenne a kormányképes többségük. Adott esetben az SaS-szel is meglenne a többség, ugyanakkor a Smer jelzésértékűen kivonult kedden a szavazás előtt, amikor Richard Sulík házelnök, az SaS elnöke szólalt fel.

Ha Gašparovič Ficót kéri fel kormányalakításra, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője akkor is mondhat nemet. Az előrehozott választás sem jönne rosszul a közvélemény-kutatásokban vezető Smernek, amellyel a kis pártok sem feltétlenül járnának rosszul, ugyanakkor a választás kiszámíthatatlansága miatt veszélyes is lehet a mindkét oldalon múltbéli botrányokkal terhelt feleknek.

Robert Fico
Robert Fico

Meglepetés a kormány bukása

Habár korábban is folyamatosak voltak az összezördülések és a surlódások a kormánypártok között, Radičová keddi bukása még egy hete is valószínűtlennek tűnt. A koalíció története eddig is arról szólt, hogyan tudja négy meglehetősen különböző párt úgy forgatni a kártyákat, hogy jusson is, maradjon is. Ravasz Ábel szerint úgy tűnt, hogy maga az instabilitás adja a stabil állapotukat. „Sikerült művészi szintre fejleszteni az alkudozást” – mondta. Több fontos ügyben is ügyesen megoldotta saját álláspontjának érvényre juttatását például a KDH és a Híd is.

Már többször is belengették korábban, hogy megbukik a kormány, Radicová kilátásba helyezte már lemondását a főügyészválasztásnál is, de tízből tízszer sikerült elkerülni a szakadást. "Van egyfajta döbbenet, nagyon sok mindenkit meglepetésként ért a mostani helyzet" - mondta Ravasz Ábel. Szerinte az SaS-nek is elemi érdeke lett volna a kérdés megoldása.

Ezúttal az SaS keménykedésével a kormánykoalíció minden korábbinál közelebb sodródott a bukáshoz, és végül nem is tudott talpon maradni. A párt csalódást okozott fiatal szavazóbázisának, amikor nem tudta megvalósítani a programjukban ígért melegházasságot, vagy éppen a marihuána legalizálását. A mostani szavazás előtt úgy érezhették, hogy a megmaradt, gazdasági ügyekre érzékeny szavazóbázisukból is veszíthetnek, ha nem állnak ki keményen.

"Keménykedtek, de nagyobb szeletet vágtak le a kelleténél" - mondta Ravasz Ábel. A kormányprogramban szereplő gazdaságpolitikai elvekre hivatkoznak, azonban azokat többféleképpen lehet magyarázni. Ráadásul az elemző szerint egy spirálba kerültek, mert bármilyen ezzel ellentétes kommunikáció ellenére is az ő nyakukba varrják majd a kormány bukását minden oldalról.

2011-10-11T153052Z 482765417 GM1E7AB1TH201 RTRMADP 3 EUROZONE-SL
Fotó: Petr Josek

Át kellett volna mennie a csomagnak

A Radicová-kormány belebukhatott az ügybe, de az eurós mentőcsomagot valójában előbb-utóbb az új kabinetnek is meg kell majd szavaznia. Saját EU-frakciójának a Smer és az SDKÚ is beígérte a csomag megszavazását, ráadásul Ravasz Ábel szerint nehéz elképzelni, hogy ha mindenhol átment, akkor pont Szlovákiában ne tudnának megegyezni. Az Európai Unió is komoly nyomást helyezhet Szlovákiára.

Az ország 2009. január elsején csatlakozott az eurózónához, pont abban az évben, amikor a válság megrogyasztotta az addig dinamikusan növekvő gazdaságot. Abban az évben a GDP majdnem 5 százalékot esett, mielőtt 2010-ben újra 4 százalékos növekedésre kapcsolt volna. Mivel a válság a gazdaság számos szegmensét érintette, a munkanélküliség 2010-re 12 százalékra nőtt, Radicova újonnan beiktatott kormánya pedig kénytelen volt elengedni a költségvetés hiányát, ami a GDP 7,9 százalékára emelkedett tavaly.

A Societe Generale 2010 elején hasonlította össze, hogyan reagált a válságra az eurót bevezető Szlovákia, és a hasonló gazdasági mutatókkal bíró, de eurózónán kívüli Csehország. Az eredmény: a szlovák export kevésbé csökkent, mint a cseh, a munkanélküliség is kevésbé növekedett, az infláció viszont nagyobb volt, mint a cseheknél. Vagyis az euró 2009-es bevezetése a várakozásokkal szemben és a válság ellenére nem gyengítette a szlovák exportot.

Az, hogy nem örül az állam az eurózóna-tagsággal járó kötelezettségeknek: beléptek ugyan  az EFSF rendszerébe, de tavaly nyáron már egyszer úgy döntöttek, nem szállnak be a görögöknek folyósítandó hitelbe, az ugyanis megrogyasztotta volna az ország költségvetését. Akkor egyébként a segítség megtagadásának egyik támogatója éppen Radicová volt:

"Nálunk 1998 és 2002 között mélyreható reformokat hajtott végre a kormány, s ennek során senkitől nem kaptunk segítséget. Egyetlen centet sem kaptunk. Éppen ezért nem várható el a szlovákoktól, hogy segítsenek azokon, akik nem hajlandók maguk is tenni valamit a helyzet javítása érdekében" - hangoztatta akkor a miniszterelnök, aki hasonlóan érvelt, mint most Richard Sulík, az SaS elnöke.

Richard Sulík
Richard Sulík
Fotó: Samuel Kubani

Már mindenki ratifikálta

A szlovák parlament az egyetlen, amelyik még nem ratifikálta az EFSF jogkörének bővítését. Az EFSF az EU-mentőcsomagokat finanszírozó luxemburgi alap, amely kötvények kibocsátásával szerez pénzt, amit az eurózóna bajba jutott államainak ad kölcsön. Az EFSF kötvényeire az eurózóna tagállamai vállalnak garanciát, ezért fontos az egyes államok jóváhagyása a szervezet hatáskörének változásaikor.

Az EFSF-t ideiglenesen hozták létre az EU tagállamai a válság miatt, 2013-ig működik. Utána egy ESM nevű intézmény veheti majd át a helyét, ami állandó mandátummal segítheti ki a bajba jutott zónatagokat. Az alap hatáskörének a bővítéséről egy júliusi válságértekezleten döntöttek az euróövezet vezetői.

Ezt azóta az összes többi, eurót használó ország parlamentje már jóváhagyta, igaz többségük csúszással, egy részük komoly belpolitikai viták, illetve – mint például a finnek – sajátos garanciaigénylések után. Az EFSF jogköreinek bővítése a görög válság miatt nagyon sürgős. A görög kormány pénze október végén fogy el és ezért újabb mentőcsomagra van szüksége, amit az EFSF nyújtana.

Szlovákiának jóvá kell hagynia egyrészt az EFSF mentőcsomagokra szánt keret kibővítését 440 milliárd euróra, másrészt fel kelle hatalmaznia az alapot, hogy ne csak államoknak, hanem bankoknak is nyújthasson kölcsönt. Harmadrészt pedig ahhoz is jogot kell adnia, hogy a piacról is vásárolhasson állampapírokat.