A korrupció lett a horvát kormány veszte

„A legfontosabb dolog, hogy nem sikerült megalázniuk minket” – idézte a Reuters a távozó kormányfő szavait, amivel elismerte vereségét. A Jadranka Kosor mögött álló Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) az előzetes eredmények alapján 47 parlamenti helyet szerzett szemben a Kukurikú-koalíció 76-78 helyével.

A vasárnap lezajlott választás klasszikus értelemben vett protestszavazás volt. A Guardian írása szerint a szavazók a gazdaság pocsék állapota, a magas munkanélküliség és elsősorban a hihetetlen mértékű korrupció miatt büntették a HDZ-t, akinek saját volt és jelenlegi politikusai is belekeveredtek jó néhány vizsgálatba.

A megörökölt problémák miatt a Kukurikú-koalíció valóban nincs könnyű helyzetben, de evvel ők is tisztában vannak. „Nem fogunk cserbenhagyni titeket ígérem. Lehet, hogy hibázni fogunk, de nem állhatunk egyhelyben. Nem lesznek kifogások” – nyilatkozta Zoran Milanović a kormányfői szék várományosa miután biztos lett választási győzelme.

Horvátország államadósság besorolása a Standard & Poor's elemzése szerint csak a BBB-kategóriát éri el, ami csupán egy szinttel van a bóvli szint fölött. A gazdaság a harmadik negyedévben a GDP-nek csak 0,6 százalékával növekedett, az előrejelzés pedig jövőre még kisebb, 0,5 százalékos GDP bővüléssel számol, a munkanélküliségi ráta pedig már így is 17,4 százalékos a Bloomberg szerint.

„A piacokat egy ideig fellelkesíti majd a koalíciós győzelem és a kellően nagy parlamenti többség” – nyilatkozta Tim Ash a londoni RBS elemzője. Ash szerint Milanovićnak arra kellene használnia az így nyert időt, hogy megegyezzen az IMF-fel valamilyen finanszírozási keretről. Ettől egyébként Jadranka Kosor korábban elzárkózott, de Milanović most érdeklődőnek mutatkozik.

Az esetleges IMF beavatkozást az ország egy éves GDP-jét elérő államadósság, illetve a 6,2 százalékos államháztartási hiány is indokolná. Ezekkel a mutatókkal pedig csak akkor lehet majd elkerülni a hitelintézetek leminősítését, ha szigorú, megszorításokat is tartalmazó, költségvetést fogadnak el márciusra.

A változások szükségszerűségével sok horvát szavazó egyetért, de Milanović valószínűleg nem tudja majd elkerülni népszerűségének csökkenését. A korrupció ellenes harcban nehéz lesz meggyőző eredményt felmutatni, a külső befektetők Horvátországba csalogatása bizonytalan, így csak a költségcsökkentés és Milanović ígérete marad, miszerint a embereknek „többet, keményebben, és hosszabban” kell majd dolgozniuk.

Az egyetlen dolog, aminek az új koalíció biztosan örülhet, hogy december 9-én írja alá Zágráb az EU-s csatlakozási szerződést, és az ország így az ő regnálásuk alatt válhat az EU teljes jogú tagjává jövő év július elsején, amivel garantáltan beírnák nevüket a történelemkönyvekbe.