Megvédték Günter Grasst a német szociáldemokraták

Gabriel a Der Spiegel című német hetilapnak a megengedhetőség határán belül elhelyezkedő politikai véleménynek minősítette az Amit el kell mondani című alkotást, amelyben a 84 éves irodalmi Nobel-díjas arról írt, hogy az egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó atomarzenállal rendelkező Izrael veszélyezteti a békét.

Gabriel - aki a vezető német politikusok közül elsőként szólt hozzá az április elején megjelent vers körül kialakult vitához - a hetilap legújabb számában elmondta: a prózaverssel kapcsolatban felmerült meglátások egy részével egyetért, de úgy véli: a polémia egésze "aránytalan és őszintétlen".

Grass az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani című prózaversében arról írt, hogy Izrael "nukleáris potenciálja" egyre nagyobb és ellenőrizetlen. A zsidó állam így veszélyezteti az "egyébként is törékeny világbékét", amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy "holnap már késő lesz". Iránra utalva azt írta, hogy Izrael egy olyan országra mérhet csapást, ahol "egyetlen egy atombomba létét" sem sikerült bizonyítani.

A vers világszerte heves reakciókat váltott ki. Többen antiszemita megnyilvánulásnak minősítették az alkotást, és voltak, akik védelmükbe vették a szerzőt, hangsúlyozva, hogy a zsidó állam politikájának bírálata nem feltétlenül Izrael-ellenesség.

Grasst Izrael nem kívánatos személynek minősítette, és beutazási tilalmat rendelt el a világhírű német író ellen. "Eli Jisai belügyminiszter nemkívánatos személynek nyilvánította Günter Grasst Izraelben" – jelentette be múlt vasárnap a miniszter hivatalának közleménye, amely szerint a vers "az Izrael Állam és az izraeli nép elleni gyűlölet lángjainak felizzítására tett kísérlet".

Eli Jisai szerint Grasstól el kellene venni az irodalmi Nobel-díját is, ám Peter Englund, a Nobel akadémia titkára szerint Grass kizárólag szépirodalmi érdemeiért kapta a díjat és nem látnak semmi okot rá, hogy megfosszák tőle.

Gabriel - aki a vezető német politikusok közül elsőként szólt hozzá az április elején megjelent vers körül kialakult vitához - a hetilap legújabb számában elmondta: a prózaverssel kapcsolatban felmerült meglátások egy részével egyetért, de úgy véli, a polémia egésze "aránytalan és őszintétlen". Hozzátette: "várható volt, hogy a politikai korrektség önjelölt védelmezői kardot rántanak". Azzal a váddal kapcsolatban, hogy Grass a zsidóellenesség gondolatköréből származó közhelyekkel operál versében, hangsúlyozta: "Günter Grass nem antiszemita".

Grass a hatvanas évek óta számos alkalommal részt vett az SPD választási kampányiban. Jelenleg két németországi tartományban zajlik a helyi törvényhozási választást felvezető kampány, és a párton belül vita kezdődött arról, hogy a vers körüli botrányra tekintettel esetleg ki kellene hagyni Grasst a választási küzdelemből. Gabriel ezzel kapcsolatban kijelentette: "hálátlan és gyáva" dolog volna hátat fordítani az írónak. Hozzátette: reméli, hogy Grass továbbra is támogatja majd a pártot a korteshadjáratokban.

Gabriel márciusban a ciszjordániai Hebronban tett látogatást, majd tapasztalatait összegezve az "apartheid politikájának" nevezte a palesztin területekkel szembeni izraeli politikát egy Facebook-bejegyzésben, amelyet széles körben bíráltak.

A politikus a Der Spiegelnek nyilatkozva hangsúlyozta: nem ő használta először az izraeli-palesztin viszonylatban az apartheid kifejezést. Azt kívánta ábrázolni vele, hogy "az olyan helyeken, mint Hebron, kettős jog uralkodik, amely két csoportba sorolja az embereket, és az egyik csoport szinte teljesen jogfosztott". Hozzátette: Izrael barátjaként nem hallgathatja el, hogy a tel-avivi vezetés "eltűri az emberi jogok sérelmét a palesztin területeken, mindenekelőtt Hebronban".