Újabb választások jöhetnek Görögországban

Június 10-én vagy 17-én ismét parlamenti választásokat tarthatnak Görögországban, ha a csőd fenyegette ország köztársasági elnökének a következő néhány nap alatt nem sikerül rábírnia a vezető pártok képviselőit tartós kormány megalakítására - adta hírül szombaton az APA osztrák hírügynökség a görögországi politikai helyzettel foglalkozó jelentésében.

Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy pénteken kudarcot vallottak Evangelosz Venizelosznak, a PASZOK vezetőjének kormányalakítási tárgyalásai is.  Karolosz Papuliasz államfő a következő néhány nap alatt még megkísérelheti, hogy kormányalakításra vegye rá a vezető pártok képviselőit. Ha ez is sikertelen lesz, akkor újra parlamenti választásokat tartanak, valószínűleg június 10-én vagy 17-én.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztet, ha nem sikerül rövid időn belül megállapodnia a pártoknak,a görög államfőnek átmenetileg ügyvivői kormányt kell kineveznie.

Az államfő néhány nappal ezelőtt elsőként a május 6-i választásokon győztes konzervatív Új Demokrácia, majd a második helyezett Radikális Baloldal (Sziriza) vezetőjét bízta meg kormányalakítási tárgyalásokkal, azonban egyik politikus sem tudott élni a lehetőséggel, ahogyan pénteken a választásokon harmadik helyezett Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője sem tudott megállapodni a nagy pártok vezetővel egy új görög koalíciós kormány megalakításáról.

A pártok közötti legnagyobb nézetkülönbség a takarékossági program kérdésében alakult ki. Az Új Demokrácia és a PASZOK a nemzetközi szervezetek által is ösztönzött megszorító intézkedések programjának továbbvitele mellett állt ki, míg a Sziriza a takarékossági program elvetését akarja. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az Alexisz Ciprasz vezette baloldali radikális erő egy következő választáson már 28 százalékos támogatottságra számíthatna, ami 11 százalékponttal magasabb a Sziriza május 6-i választási eredményénél. A görög választási rendszerben az első helyen végzett párt bónuszként plusz 50 helyet kap a 300 fős törvényhozásban.

Közben a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő Londonban ismertetett pénteki helyzetértékelésében közölte, hogy a teljesen kiszámíthatatlanná vált. Ha azonban az új kormány elveti a külső segélyprogram feltételeit, az Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezethet – vélekedtek a londoni pénzügyi elemzők.

Ha a görögök tényleg kiválnak az euróövezetből, a Fitch szerint azoknak az euróövezeti országoknak a besorolásait fenyegetné a leminősítés kockázata, amelyekre a cég már most negatív kilátást tart érvényben. A hitelminősítő jelenleg Ciprus, Franciaország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia és Belgium államadós-osztályzatait tartja nyilván negatív kilátással az euróövezeten belül. A leminősítések valószínűségét és mértékét jórészt az határozná meg, hogy Európa Görögország távozása után milyen gazdaságpolitikai válaszlépéseket tenne, és mennyire lenne sikeres a megreformált valutaunió hiteles képének felvázolásában.