Hétfőn kezdődhet a nagy alkudozás Görögországban

A francia nemzetgyűlési választások második fordulójában eldől, hogy meglesz-e François Hollande köztársasági elnöknek az elképzelései megvalósításához szükséges parlamenti többsége. A szenátusban már többségben vannak a szocialisták, és az előrejelzések szerint az alsóházban is legfeljebb a hagyományos szövetségesnek számító zöldek támogatására lehet szükségük.

Vasárnap este 10-kor lezárul az egyiptomi elnökválasztás második fordulója. Ez a második alkalom az ország történetében, amikor az egyiptomiak egynél több jelölt közül választhatnak. A május 23-án és 24-én tartott első fordulóban a tizenhárom jelölt egyike sem tudta megszerezni a szavazatok több, mint 50 százalékát, ezért a második fordulóban már csak két jelölt közül lehet választani, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Ennek megfelelően az elnöki posztért a második fordulóban Ahmed Safik, a Mubarak-rezsim utolsó miniszterelnöke, valamint Mohamed Morszi független, de valójában a Muzulmán Testvériséghez közel álló Szabadság és Igazság párt jelöltje indult.

Fotó: Mohammed Abed

Minden szavazat számíthat Görögországban, miután a legfrissebb exit pollok alapján az Új Demokrácia és a Sziriza fej-fej mellett áll: mindkettő a szavazatok 27-30 százalékát szerezhette meg - írja a BBC. Az, hogy melyikük nyer végül, eldöntheti az egész választás kimenetelét, mivel a szabályok szerint a győztes párt plusz 50 helyet kap a törvényhozásban.

A felmérés szerint a baloldali Paszok, ami a mentőcsomag feltételeit elfogadó koalíciót alkothatna az Új Demokráciával, 10-12 százalékon áll.

Az 577 képviselői helyből a szocialisták 297-332-t szerezhetnek meg, az abszolút többség 289 fő. A szocialisták így elkerülhetik, hogy az egyes kérdésekben ellentétes álláspontot képviselő radikális baloldal támogatására szoruljanak. Az előző vasárnapi első fordulóban 36 jelölt kapott ötven százaléknál több szavazatot, ők már akkor elnyerték a képviselői helyet. Közülük 22-en szocialista színekben indultak.

A választás eredetileg este nyolcig tartott volna, az egyiptomi választási bizottság viszont délután két órával meghosszabbította a szavazást. Az elnökválasztás második fordulójában eddig elég alacsony a részvételi arány, a rendkívüli meleg miatt délután hat óráig mindössze a szavazásra jogosultak negyven százaléka járult az urnákhoz. A választási bizottság reméli, hogy napnyugta után a hőmérséklet csökkenésével emelkedni fog a választási kedv.

Az elveszített elnökválasztás terhével induló UMP ugyan elveszíti a parlamenti többségét, de várhatóan megússza a komolyabb bukást. Ez ugyanakkor nagyban függ a választások utáni időszaktól: habár kifelé próbálták eljelentékteleníteni, de a pártban már felszínre kerültek a törésvonalak, és az elnökválasztási vereség után háttérbe húzódó Nicolas Sarkozy után még nem tudtak egy egyértelmű utódot kiállítani. Éppen az UMP meggyengülésére is játszott, és abból húzna hasznot a szélsőjobboldali táborát egyre inkább kiszélesítő Nemzeti Front, Marine Le Pen pártja várhatóan több mint húsz év után újra frakciót alakíthat.

Fotó: Philippe Huguen

Az elnökválasztás első fordulójában a választásra jogosultak 46 százaléka ment el szavazni, ez nagyjából 23 millió szavazót jelent. Mohamed Morsi a szavazatok  24,78 szazalékát, Ahmed Safik pedig a 23,66 szazalékát szerezte meg. Az első forduló nagy vesztese  Amr Músza, volt egyiptomi külügyminiszter és az Arab Liga korábbi főtitákra. Múszát sokan várták a második fordulóba, de végül csak a szavazatok 11,13 százalékát sikerült megszereznie.

Ahhoz, hogy egy párt egyedül tudjon kormányt alakítani, szakértők szerint nagyjából 36-38 százalékot kell szereznie a görög választásokon. Az előrejelzések szerint ennyit semelyikük nem fog tudni elérni, így holnaptól ismért koalíciós alkudozás kezdődhet.

Ha az Új Demokrácia nyer, akkor várhatóan az eddigi nagykoalíciós partnerükkel, a baloldali Paszokkal kezdenek tárgyalni. A Szirizának viszont nehezebb dolga lehet: a mentőcsomag feltételeit elutasító oldalon több kis párttal kényszerülhet megegyezni, így kérdés, hogy egyáltalán sikerül-e tető alá hozni a koalíciót, és ha igen, mikorra. A gyorsaság pedig fontos lenne, hiszen az ország heteken belül csődbe mehet, ha nem sikerül lehívni a mentőcsomag következő részletét.

A belga sajtóban már közzétették a francia választás exit polljait, amelyeket a Sofres és a CSA intézetek készítettek. A szocialisták egyedül is kormányt alakíthatnak, 312-326 képviselőjük lesz az 577 fős nemzetgyűlésben. A zöldek 18-24, a radikális Baloldali Front 9-11 képviselőre számíthat. Nicolas Sarkozy UMP pártja 212-234 képviselővel lehet jelen, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Front Marine Le Pen elnökválasztáson elért harmadik helye ellenére is csak 1-4 képviselőre számíthat. A centrista François Bayrou MoDemje is szerezhet 1-2 helyet.

Megjelent a teljes feldolgozottságú exit poll, ami az Új Demokrácia győzelmét vetíti előre - igaz, minimális előnnyel. A felmérés szerint a jobboldali párt 28,6 és 30 százalék között végezhet, miközben a Sziriza a szavazatok 27,5-28,4 százalékát szerezhette meg.

Ez alapján a törvényhozásban az Új Demokráciának 127, a Szirizának 72, a Paszoknak 32, a Független Görögöknek 21, az Arany Hajnalnak 19, a Demokratikus Baloldalnak 16, a Kommunista Pártnak pedig 13 képviselője lehet. Ezzel az Új Demokráciának és a Paszoknak meglenne a kormányalakításhoz szükséges többsége, így nagyobb eséllyel menekülhet meg a görög euró. (Telegraph)

Fotó: Andreas Solaro

Sokáig úgy tűnt, hogy Ahmed Safik nem indulhat a választásokon, mert egy korábban elfogadott törvény tíz évre megfosztotta politikai jogaiktól azokat a politikusokat, akik fontos tisztségeket tölöttek be Hoszni Mubarak regnálása idején. Safikot a választási bizottság ennek megfelelően először kizárta, de fellebbezése után, április 25-én mégis jóváhagyták az indulását. Csütörtöki döntésében aztán az egyiptomi alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, ami kizárta volna Safikot a jelöltek közül.

Az Új Demokrácia malmára hajthatta a vizet a mai választásokon, hogy a hosszú évek megszorításai miatt tiltakozó görögök tegnap végre sikerélményhez jutottak: a szombat esti meccsen kiejtették az EB-ről az oroszokat, és továbbjutottak a negyeddöntőbe, ahol ráadásul lehet, hogy éppen a szigorú hitelfeltételekhez ragaszkodó németekkel játszhatnak. Bár az nem valószínű, hogy a foci miatt teljesen megfeledkeztek volna a megszorításokról a görögök, ilyen szoros állásnál bárminek nagy szerepe lehet a végeredményben.

Fotó: Louisa Gouliamaki

Megjelentek az első részleges eredmények a görög választásokról: a szavazatok 23 százalékos feldolgozottsága mellett egyelőre 30,87 százalékos eredménnyel vezet az Új Demokrácia. A Sziriza több mint öt százalékkal lemaradva, 25,67 százalékot begyűjtve áll a második helyen.

Ez azt jelenti, hogy egyelőre a hitelcsomag feltételeit elfogadó Új Demokrácia - Paszok koalíció tűnik valószínűbbnek. A Paszok 13,18, a Független Görögök 7,38, az Arany Hajnal 6,87, a Demokratikus Baloldal 5,95, a Kommunista Párt pedig 4,38 százalékon áll.

Az alkotmánybíróság csütörtöki másik határozatában érvénytelennek nyilvánította a tavalyi parlamenti választások eredményét, ami kihúzhatja a talajt a Muzulmán Testvériség lába alól. A Szabadság és Igazság párton keresztül a parlamenti helyek csaknem ötven százalékát kezében tartó Muzulmán Testvériség kényelmes helyzetben lett volna az elnökválasztás után: ha az ő jelöltjük nyeri a választást, széles jogkörrel rendelkező, erős elnöki pozíciót hozhattak volna létre, ha viszont nem az ő jelöltjük kerül ki győztesen, akkor kedvük szerint gyengíthették volna a jogköröket. Az új választások után viszont a Szabadság és Igazság biztosan gyengülni fog, mivel a parlamentet éppen azért oszlatták fel, mert a pártok saját jelöltjeiket indították a függetleneknek fenntartott helyeken is, a Szabadság és Igazság párt pedig parlamenti helyeinek majdnem felét (százegyet a kétszázhuszonhétből) ezzel a módszerrel szerezte meg.

Fotó: Patrick Baz

Az eddigi adatok alapján nem jut be a nemzetgyűlésbe a 2007-es szocialista elnökjelölt Ségolène Royal, aki „politikai árulásról" beszélt az AFP-nek, mivel a szocialistákkal szövetséges DVG jelöltje végzett végül az élen. Hiába ért el 18 százalékot az elnökválasztás első fordulójában, mégis alulmaradt szocialista riválisával szemben a Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen. Emellett kiesett a nemzetgyűlésből a 2007-es elnökválasztásnál még a mérleg nyelvének számító François Bayrou is. (Le Monde)

A Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen újraszámolást akar a választókörzetében, mivel csak néhány száz szavazat választja el a szocialista Philippe Kemeltől. Az újraszámolás éjszaka várható.

Az élen folyó versenytől függetlenül az új választás nagy győztesei az újságírókat vigyázzba állító és az „úgynevezett felvilágosodást" elutasító, szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői. A pártot nem viselte meg, hogy szóvivője a két forduló között élő adásban többször pofon vágta baloldali vitapartnerét, 7 százalékon áll jelenleg, 19 képviselőt is a parlamentbe küldhet.

Az Új Demokrácia előnye miatt éppen fellélegezhetett volna Európa, amikor megszólalt a potenciális koalíciós partner Paszok, és tovább bonyolította a helyzetet. A Telegraph ugyanis arról tudósított, hogy a párt egyik képviselője, Ána Diamandopúlu szerint nem mennek bele olyan koalícióba, amiben nincsen benne a Sziriza.

Ha a Paszok valóban ehhez tartja magát, az még az Új Demokrácia győzelme esetén is alaposan megnehezíti egy olyan kormány megalakítását, ami nem szeretné alapjaiban újratárgyalni az EU-val kötött egyezséget - ez ugyanis a Sziriza egyik fő választási ígérete.

Mohamed Morszi, a Szabadság és Igazság párt elnöke azután lett az egyiptomi elnökválasztás esélyese, hogy a Muzulmán Testvériség első számú jelöltjét, Hajrat as-Sátert a választási bizottság diszkvalifikálta. A Muzulmán Testvériség, amit Mubarak elnöksége alatt betiltottak, az arab világ talán legmeghatározóbb iszlámista mozgalma, Egyiptom legszervezettebb és legnagyobb, egyetlen komolyan vehető ellenzéki pártja. A Testvériséget olyan terrorcsoportok tartják ihlető forrásuknak, mint a Hamasz és az al-Kaida, ugyanakkor Egyiptomban a világi ellenzékkel együttműködve küzdenek a demokráciáért. Bővebben>>>

Még ha olyan koalíció is alakul Görögországban, ami újra akarja tárgyalni az uniós mentőcsomag feltételeit, elemzők szerint alapjaiban akkor sem változhat meg az ország helyzete: a megszorításokat valószínűleg ebben az esetben is végre kell hajtani, legfeljebb egy-két évvel később kell teljesíteni a hiánycélokat.

Ezt erősíti Guido Westerwelle német külügyminiszter ma esti nyilatkozata is, ami szerint Németország rugalmas lehet a megszorítások határidejének módosításában, a görög vállalásokat azonban előbb-utóbb így is végre kell hajtani.

Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője telefonon gratulált a győzelemhez Andtonisz Szamarásznak, az Új Demokrácia vezetőjének, miután a felmérések és a részleges eredmények is a jobboldali párt győzelmét vetítik előre.

A Sziriza jelezte, hogy erős ellenzéki szerepre készül, és kizárta annak a lehetőségét, hogy belépne egy koalícióba. Mivel korábban a Paszok egyik képviselője azt mondta, hogy a párt nem lép be olyan koalícióba, amiben nincsen benne a Sziriza, nehéz napok várhatnak az Új Demokráciára, aminek győzelem esetén három napja van koalíciót alkotni.

A ma esti nyilatkozatok nem vetítenek előre könnyű koalíciós tárgyalásokat: a várható nyertes Új Demokrácia mindenkivel tárgyalna, azonban kérdés, hogy ki lesz erre nyitott.

Az eddigi nagykoalíciós partner Paszok jelezte, hogy a Sziriza nélkül nem lép be koalícióba, a Sziriza pedig kizárta, hogy olyan koalíció tagjává váljon, ami támogatja a megszorítások folytatását. Ha tartják magukat a nyilatkozatokhoz, az Új Demokrácia arra kényszerülhet, hogy a kisebb pártoknál kezdjen házalni, amik azonban kivétel nélkül elutasítják az uniós mentőcsomag feltételeit.

Várhatóan az Új Demokrácia először azon lesz, hogy megpuhítsa a Paszokot, ami azért lehet nehéz, mert a pártnak éppen az eddigi megszorítások miatt esett drámaian a népszerűsége: míg 2009-ben még több mint 40 százalékot kaptak, addig a mostani választásokon már csak 12-13 százalékra számíthatnak.

A beszámolók szerint Egyiptomban nyugodtan zajlott a választások második napja, kisebb incidensektől eltekintve. Egy Kairótól délre fekvő faluban Safik szimpatizánsok késsel támadtak Morszi támogatóira, a támadókat állítólag Hoszni Mubarak azóta már megszűnt Nemzeti Demokrata Pártjának egyik politikusa bujtotta fel.

Választási csalásokról is érkeztek hírek: egy szemtanú szerint több szavazó előre kitöltött szavazócédulával ment be a szavazóhelyiségbe, majd az ott kapott üres cédulával igazolták, hogy a szavazatukat az előre megbeszélt jelöltre adták le, természetesen pénzért cserébe.

Marine Le Pen csak az újraszámolásban bízhat, de az már eldőlt, hogy egy Le Pen mindenképpen lesz az új francia nemzetgyűlésben. A huszonkét éves Marion Maréchal Le Pen ugyanis bejutott, ahogy egy Gilbert Collard nevű képviselőjük is. A Nemzeti Front megalapítója, Jean-Marie Le Pen azt mondta, hogy nagyon büszke a kisunokájára, aki a legfiatalabb képviselő lesz.

Fotó: Boris Horvat

Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője beszédben is elismerte pártja vereségét és jelezte, hogy ellenzéki szerepre készül. „Nemrég felhívtam Szamarász urat, és gratuláltam a sikeréhez. A mandátuma alapján neki van lehetősége a kormányalakításra. Mi a további eseményekben ellenzéki szerepben veszünk részt. Nem fogjuk feláldozni a pozíciónkat. Arra kaptunk felhatalmazást, hogy a mentőcsomag elutasítását képviseljük. Hétfőtől folytatjuk a küzdelmünket" –mondta Cíprasz.

A nagy pártok vezetői már elmondták a beszédeiket, de a szavazatok összeszámolása folytatódik. Ötven százalékos feldolgozottságnál az Új Demokrácia 30,3 százalékot szerzett, a Sziriza 26,3-at, a Paszok pedig 12,7-et.

Bezártak a szavazóhelyiségek Egyiptomban, kezdődik a szavazatok összeszámolása. A hírek szerint az utolsó órákban – a választási bizottság szándékának megfelelően – valóban nőtt a szavazói hajlandóság. Egyes szavazókörökben már tíz óra előtt elkezdték összeszámolni a szavazatokat, egy sohagi szavazókörzet szavazóbiztosa szerint az ő körzetükben 831 szavazatot adtak le Morszira, míg Safik mindössze 136 szavazatot kapott.