A német kormányt a berlini vezetéssel általában igen kritikus sajtó nagy része is támogatja abban, hogy ne legyen egységes, szakemberek szerint leginkább a németeket terhelő eurókötvény. A Handelsblatt címoldalán ez áll: „Nein! No! Non!” – írja az MTI. A szalagcím alatti Gabor Steingart főszerkesztő azt írja: a kancellár joggal utasítja el a Van Rompuy-féle tervet, mert „Európának a nekigyürkőzés kultúrájára van szüksége, nem pedig az élősködés filozófiájára”. Az 1962-es születésű Gabor Steingart egyébként, mint neve is utal rá, részben magyar származású: édesapja Magyarországról kivándorolva kért menedékjogot Németországban, édesanyja berlini német.
Azóta, hogy 2010-ben Görögország bejelentette: az adósságválság és a korábban meghamisított statisztikák miatt az államháztartási hiány jóval nagyobb mértékű volt, mint azt korábban jelezték (Reuters).
Az új csomag legnagyobb tétele meglévő EU-s pénzek átcsoportosítása. Ezért sok elemző máris újrahasznosított szemétnek, meg ilyeneknek nevezi a tervet.
Szó volt a csúcson az országajánlásokról is, a magyaroknak készültről itt olvashat. Barroso szerint nagyon izgalmas volt, ahogy konkrét országok konkrét problémái kerültek elő, és nemcsak az általános, közös ügyek.
Egy olasz diplomata azt terjeszti, hogy Mario Monti miniszterelnök elégedetlen, konkrét és gyors eredményt hozó döntéseket akar, és addig nem hajlandó felállni, amíg ilyesmi nem születik.
A bizottság elnöke szerint a most kipróbálandó projektkötvények (egy-egy beruházás finanszírozását szolgáló EU-s kötvények) annyira bejönnek majd, hogy a következő költségvetési ciklusban már külön fejezetben lehet számolni velük.
A politikai unióval kecsegtető, bátor tervről már eddig is szó volt, de a vita pénteken, az eurócsoport külön találkozóján ismét előjön. Jövő héten még biztos nem lesz közös európai pénzügyminiszter, ez alapján legalábbis nagyon úgy tűnik.
Akik húzzák a szájukat az új gazdaságélénkítő csomagon, azok olyanokra mutatnak rá, mint például a 4,5 milliárdos projekkötvények problémája. Mert EU-s pénzből csak 230 millió euró értékű kötvényt adnak ki, a többit majd a magánszféra pótolná ki, akik az EU-s kezdőlökéstől kapnának kedvet infrastrutkrurális beruházásokhoz. Az örök savanyújóskák most persze azt kérdezik, hogy mi van ha nem így lesz.
Már a magyar EU-elnökség is küzdött az EU-s közös szabadalmi szabályozással. A nyelvekről szóló vitán sikerült is átlendülni, de továbbra sincs egyezség arról, hol legyen a szabadalmi ügyekkel foglalkozó összeurópai bíróság. Nos, a dán elnökség úgy búcsúzik, hogy ez továbbra sem oldódott meg. Rompuy szerint ez pszichológiai probléma is, de majd megoldják, az is lehet hogy már ma, vagy éppen holnap.
Az euróválság kezdete óta ez a huszadik csúcstalálkozó a Reuters számítása szerint. A finn európaügyi miniszter úgy véli, hogy ebben az évtizedben már nem oldódik meg az európai válság.
A bolgár miniszterelnök szokása szerint elsőként távozott a csúcsról.
Úgy értesültünk, hogy a spanyol és az olasz kormányfő nem adják áldásukat a növekedési paktumra, amíg nem kapnak valamikonkrét segítséget az adósságcsapdájuk kezelésére. A németek és a hollandok ellenzik leginkább a nagy segítségnyújtást.
A vita kemény, a határidő péntek délután három óra. Akkor már muszáj lesz Merkelnek hazaindulnia, a berlini parlament szavazására.
Szeretne ő is, és a francia elnök is egy növekedési csomagról szóló megállapodás hírével hazatérni. Merkelnek ez kell ahhoz, hogy az ellenzéke támogassa a fiskális uniót, Hollande pedig ezzel az ígérettel lett elnök májusban.
Az olasz és a spanyol kormányfő viszont kínjaik érezhető enyhülése nélkül nem akarnak távozni.
Olyan javaslataik vannak, mint például legyen előírás, hogy ha államkötvényeik kamatai négy százalékponttal meghaladják egy másik zónabelijét, akkor közös pénzből automatikusan kezdjenek felvásárlással beavatkozni.
Reggel tájékoztatunk, hogy mire jutottak az éjjel a vitátkozó kormányfők. A csúcs délelőtt folytatódik, Orbán Viktor dél körül sajtótájékoztatót tart, az igazi izgalmak csak most jönnek.
Csütörtökön az uniós csúcstalálkozón elfogadták a növekedési paktumot, az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel és jóváhagytak egy olyan mechanizmust, ami lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat.
Éjjeli egy körül az eurót nem használó országok vezetői sorra elhagyták a tanácsülést, amikor az Index szünetet hirdetett, éppen Donald Tusk lengyel kormányfő indult aludni, de például Orbán Viktor még maradt. Az eurózóna 17 vezetője viszont szó szerint reggelig maradt, és még bejelentésekre is futotta tőlük (lásd előző poszt).
Felvesszük a ritmust mi is.
Eldőlt: az unió válságkezelő alapjai a szigorú korlátozásokon átlépve könnyebben és hatékonyabban beavatkozhatnak a bajban lévő tagországok kötvénypiacain. Ezzel enyhülhet a spanyol és az olasz állampapírpiacon kialakul feszültség. Cserébe az olaszok és spanyolok is elfogadták a 120 milliárd eurós növekedési paktumot – korábban azt akarták, hogy Merkelék ezt a pénzt is tűzoltásra, szükség esetén piaci beavatkozásokra tartalékolják. A nemzetközi piacok fellélegeztek, de kérdés, hogy a hangulatjavulás mennyire lesz tartós, mert a részletszabályok még ismeretlenek.
"Megerősítjük, hogy elengedhetetlen a bankok és az államháztartások közötti ördögi kör megtörése" - áll az eurózóna hajnali tanácskozása utáni nyilatkozat elején. Mi ez az ördögi kör? Az Index csütörtök reggel ezt írta róla:
"Az európai bankok kezelése kulcsfontosságú. A mostani válság megoldhatatlanságának egyik oka, hogy sok európai bank nagy gondban van, például az ír és a spanyol ingatlanlufik kipukkadása miatt. Ahol a bankrendszer bajban van, ott kevés a hitel, lassul a gazdaság. Ahol lassul a gazdaság, ott drágul az állampapírok kamata, mert a befektetők kevésbé bíznak az adott ország sikerében. És máris kész az új adósságválság, mert ahol a kormány eladósodik, ott tovább lassul a gazdaság, hiszen megszorításokra van szükség. Ugyanez fordítva is igaz, ahol az állam adósodik el először, ott meg a bankok kerülnek az állam miatt bajba. A bankuniótól azt lehet remélni, hogy ezt a kölcsönösségen alapuló spirált sikerül megállítani."
Ugye emlékeznek, amikor azon tanakodtunk, hogy a csúcs összes nagy kérdése, hogy mennyire szuverenitást adnak a tagállamok a szolidaritás adta biztonságért cserébe?
Nos, a bankunió esetében megvan az elvi megoldás: először a tagállamok átadják a bankfelügyeletek jogát a közös intézményeknek, és utána várhatják bankjaik a közös segítésget.
A hajnali megállapodás szerint év végéig megalkotják a közös bankfelügyeleti szabályok részleteit. A felügyeleti szerv várhatóan az EKB lesz. És ha ez megvan, akkor az ESM-ből lehet bankokra is költeni.
Hát azért, mert bankok eddig az ESM-ből (ez lesz mindjárt az EFSF utódja, vagyis az az alap, amiből a mentőcsomagokat finanszírozza az EU) nem lehetett kisegíteni. Példéul amikor két hete a spanyolok 100 milliárd eurót kértek a bankjaik feltőkésítésére, akkor a segélycsomagot a spanyol kormánynak ígérték, hogy az adja tovább a bankoknak.
Csakhogy ezzel a spanyol államadósság is nő, vagyis a hitelválság csak mélyül, ami a bankokat is még nehezebb helyzetbe hozhatja - lásd kettővel lejjebbi posztot.
A héten bemutatott nagy terv, aminek végső célja a politikai unió, első lépésként éppen a bankuniót határozta meg. És most úgy néz ki, ezt jövő év elejére meg is oldják.
Áldozat ez a kormányoktól, hiszen lemondanak arról, hogy maguk felügyeljék pénzintézeteiket.
A következő lépés a Rompuy-tervben a kötlségvetések szigorú összehangolása, esetleg brüsszeli engedélyeztetése lenne.
Írország ígéretett kapott hajnalban, hogy megvizsgálják a helyzetüket, vagyis van esély, hogy könnyítenek a mentőcsomagért vállalt megszorításokon.
Az ír kormány azért akadt ki, mert a spanyol kormánynak a bankjai megmentésére ígért hitelért nem kellett súlyos megszorító feltételeket vállalnia. Azonban amikor az írek megkapták a maguk mentőcsomgját, akkor nekik sok szigorítást vállalniuk kellett, holott akkor hasonló volt a helyzet mint most Spanyolországban. Az ír kormány ugyanis nem a nyakló nélküli költekezésbe ment tőnkre, hanem abba, hogy megmentette az összeomlástól a bankrendszerét.
Erere hivatkozva az írek könnyítést kértek, és most úgy tűnik, hogy kaphatnak is.
Látszik, repedezik a tisztán megszorításra építő válságkezelés ideája.
Az eurócsoport azt is bejelentette, hogy az euróövezet pénzügyi stabilitását védendő rugalmasan költenek majd a mentőalapokból (ESM/EFSF). A kedvezményezetteknek ehhez be kell tartani az országspecifikus ajánlásokat és mindenféle egyéb EU-s előírásokat.
Vagyis: aki átadja magát a közös gazdasági kormányzás elveinek, az számíthat a segítségre.
Ismét a szuverenitás egy darabjáért a szolidaritás biztonságát ígéri az eurózóna.
Az utóbbi kiállás nem kevesebbet jelent, mint hogy az engedelmesen teljesítő tagállamok értékpapírját közvetlenül elkezdheti majd felvásárolni az EKB az ESM (vagy EFSF) pénzéből.
Mert az adósság szétterítésének elve ezzel legalább részben érvényesülhet. Ugyan továbbra sem lesz eurókötvény (Merkel előreszólt, hogy amíg él addig ilyen nem lesz), de közös pénzből vesznek állampapírokat, vagyis az államadósságok kockázatát részben így mégiscsak átvállalják.
Ezt a döntést a spanyolok és az olaszok járták ki hajnalban Merkelnél. Ez most nekik volt a legfontosabb, mert állampapírjaik kamatai olyan magasságba nőttek, hogy azt már nem lehet kigazdálkodni.
Mivel a bankok kisegítése a mentőalapokból csak a közös bankfelügyelet létrehozása után lehetséges, ezért a mostani döntés még nem vonatkozik a legújabb spanyol hitelkérelemre. Vagyis a spanyol bankok feltőkésítésére adandó 100 milliárd eurós keretet a spanyol kormány kapja, növelve a sapnyol állam adósságát.
Immár számos helyről megerősítették, amit éjjel erős feltételezésként írtunk: a spanyolok és az olaszok a számukra kedvező áttörést zsarolással érték el.
Azt mondták, hogy addig nem támogatják a növekedési paktumot, amíg nem kapnak valamit bajaik enyhítésére.
A növekedési paktummal (130 milliárd eurós keret az európai gazdaság felpörgetésére) amúgy nem volt bajuk, sőt tartalmát amúgy támogatták. Viszont tudták, hogy a francia elnök és a német kancellár elsősorban belpolitikai okokból akarja a paktumot.
Évek óta húzódó vitát zártak le péntek délelőtt a csúcson. Lesz összeurópai szabadalmi rendszer és végre az is eldőtl hol legyenek ennek intézményei.
Az ellenzéki szociáldemokraták összehívták a német parlament pénzügyi bizottságát, megvitatni Merkel éjjeli - hajnali engedményét. Ma délután fontos szavazás lesz a német parlamentben: egyrészt az ESM-rő,l másrészt a fiskális paktumról szavaznak. (Az ESM az új mentőalap, amiből segíteni lehet a bajba jutott eurózónatagokon, és immár a hajnali döntés értelmében a zónabeli bankokon is. A fiskális paktum meg az a tagállami költségvetéseket felügyelő szerződés, amit a német erőltettek át az év elején. Utóbbi a GDP fél százalékában maximalizálja az államháztartási hiányt az eurózónában.)
Van egy twitterező, az ál-Merkel, aki Angela Merkel német kancellár nevében közvetít a csúcsról, Európa királynője néven. A mostani eredményről ezt írja:
"Áttörést értünk el: egy nem létező alapból veszünk majd reménytelen adósságot, egy még tisztázandó módszerrel."
A 120 milliárd eurós csomag részben az Európai Beruházási Bank tízmilliárd eurós tőkeemelését tartalmazza. A korábbi bizottsági számítások alapján ez mintegy 60 milliárd euróval növelheti a pénzintézet hitelkapacitását. Ezen felül mintegy 55 milliárd eurós beruházást eredményezhetne a strukturális alapok átszervezése a növekedés és munkahelyteremtés fokozására. Végül pedig 4,5 milliárd eurót hozhat közvetve a projektkötvények mihamarabbi bevezetése, amelyek segítségével transzeurópai közlekedési, energia- és szélessávú internetes hálózatokat lehet finanszírozni. Utóbbit kiegészítheti majd az Európai Összekapcsolási Eszköz 2014-re tervezett megalapítása, amellyel a Bizottság 50 milliárdot szánna erre a célra. (Bruxinfo)