Világszerte tombol a pokoli hőség

A legvadabb körülmények kétségkívül az Egyesült Államokban voltak az elmúlt napokban. Az országban 288 helyen dőlt meg a melegrekord, az átlaghőmérséklet 38 fok felé közelít több államban is, milliók maradtak áram nélkül a hőségben, míg máshol erdőtüzek fenyegetik a lakosságot.

A New York Times a kansasi Hill City városát emelte ki, mint az USA legmelegebb helyét. Az előző héten öt napon is 46 fok fölött volt a napi maximumhőmérséklet, ezért légkondicionálók robbantak le, emberek ájultak el az utcán, vagy munkások égették meg magukat, amikor a napon felejtettek pár szerszámot, és később óvatlanul megfogták őket.

Országszerte szárazság van, a farmerek a termésért aggódnak, a városokban mindenki menekül az utcákról, a boltokban elkapkodják a jeget és a hűtött vizet. Ahol még Kansasnél is rosszabb a helyzet, az a szomszédos Colorado állam. A hőség miatt számos helyen erdőtüzek keletkeztek, több száz otthont égettek fel és tízezreket kellett kiköltöztetni a gyorsan terjedő lángok miatt. Barack Obama elnök katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánította az államot.

A tüzek hetek óta tombolnak, és a szél is nehezítette eddig az oltást, több helyen pedig bejelentették, hogy július 4-én nem lesz tüzijáték, nehogy egy szikra miatt lángra kapjon az aljnövényzet és kiújuljanak azok a tüzek, amelyeket egyszer már eloltottak. Az óvatosság érthető, hiszen Colorado előtt Utahban és Új-Mexikóban is voltak tüzek, utóbbi államban 300 ezer hektárnyi terület égett le.

Vihar keleten

Bár erdőtüzek nem voltak az USA keleti partja mentén, hétvégén ott is több államban kritikusra fordult a helyzet. Szombaton lecsapott egy vihar, ami több mint 700 km széles sávban tombolt, 18 embert ölt meg, 3 millióan pedig áram nélkül maradtak. Maryland, Ohio, Virginia és Nyugat-Virginia államokban, valamint Washingtonban szükségállapotot hirdettek, mert a vihar annyira megrongálta a közműszolgáltatásokat.

Az erős szél fákat döntött ki, amik vezetékeket vágtak el és utakat torlaszoltak el, így akadályozva a mentési és helyreállítási munkálatokat. Egyes helyeken egy hétig is eltarthat, míg újra lesz áram, de néhány politikus ezt elfogadhatatlan késlekedésnek tartja, míg az áramszolgáltatók avval védekeznek, hogy a vihar olyan erős volt mint egy hurrikán, és olyan hirtelen jött, hogy nem tudtak a szokásos módon felkészülni. Meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy a szokatlan meleg újabb hasonló viharokat okozhat.

Aki teheti, menjen vízpartra

Amerikához hasonlóan Európában is tartós a kánikula. Magyarország mellett a Földközi-tenger mentén fekvő országokban is már jócskán 30 fok fölött jár a hőmérséklet. Madridban 34 fokot várnak a hétvégére, míg Athénban ennél is melegebb lesz három fokkal.

Olaszországban is tombol a hőség, de a turistákkal ellentétben a helybéliek ennek nem mindig örülnek. Az ország északi részén még 11 ezer ember él sátrakban menekülttáborokban a térséget májusban sújtó földrengés miatt. Bár néhány helyen vannak légkondicionálók, a levegő a táborokban szinte belélegezhetetlen a meleg és a por miatt.

Antonio Sano olasz meteorológus szerint több olasz városban is rendkívül meleg lehet. Bolognában, Ferrarában, és Pugliaban 40 fokot várnak, de Rómában, a fővárosban is lesz legalább 38,5 fok. Az olaszok ahol tudnak, a tengerpartra menekülnek, sokan már rendszeresen fürdőznek éjszaka is. A meleghez északon még magas páratartalom is társul, így itt heves viharokra is lehet számítani, akárcsak az Egyesült Államokban.

Európa északi részét eddig elkerülte a rekkenő hőség, de ott is emelkedni fog a hőmérséklet. Az Egyesült Királyságban hagyományosan a hétfői naptól számítják a nyári meleg kezdetét, de a különböző légáramlatok találkozása miatt a viharokból eddig sem volt hiány és egyelőre hideg van, kedden délelőtt 17 fok volt Londonban és esős idő. Előző csütörtökön egy szupercella haladt át az ország fölött, összesen 110 ezer villámcsapást okozott, ennyi máskor átlagosan négy hónap alatt van.

Nincs se víz, se áram

A hőhullámok nem kímélték Ázsiát sem, ott is lecsapott a meleg. India északi részén Delhiben egy héttel hosszabbították meg a nyári tanítási szünetet, mert a meteorológusok szerint nincs semmi esély a hőség enyhülésére. A városban hétvégén 43,5 fok volt, ami hat fokkal magasabb a megszokottnál, de szomszédos városokban 44,5 fokot is mértek.

„A hőmérséklet volt ennél magasabb is kicsit korábban a (nyári) évszakban, de a magas páratartalommal együtt most sokkal kellemetlenebbnek érezzük” – nyilatkozta egy indiai tisztviselő. A helyzetet az sem javította, hogy június közepén komoly válság tört ki, mivel a 16 millió lakosú Delhi nem jutott elegendő vízhez a szomszédos tartományokból. Visszavettek a vízhasználatból, de így mostanra a város növényzetének ötöde már elhalt a szárazságban.

Indiától keletebbre az igazi meleg csak most fog kezdődni, de Japánban és Dél-Koreában már készülnek rá. Hétfőn lépett életbe Tokióban a japán kormány szigorú nyári energiagazdálkodási programja, amely azt célozza, hogy az elkövetkező két hónapban az energiaellátási gondokkal küszködő szigetországban 5-15 százalékkal csökkenjen az energiafogyasztás 2010 hasonló időszakához képest. Az áramfogyasztás nyáron éri el a csúcspontját a légkondicionálás bekapcsolása miatt, ezért kell spórolni.

A terv részletesen szabályozza, hogy a lakosságnak és a vállalatoknak milyen intézkedéseket kell tenniük, hogy mérsékeljék az energiafogyasztást. A kormány azt tanácsolja, hogy az energiaigényes légkondicionálók helyett inkább ventilátorokat használjanak, függönyözzék el az ablakokat, húzzák ki a konnektorból a nem használt elektronikai berendezéseket, az utcákon pedig kapcsolják ki az éjszakai reklámfények egy részét. Az intézkedések nem kötelező érvényűek, de a japánok mentalitása miatt ilyenkor a kabinet nyomatékos kérése is felér egy kötelező rendelettel.

Noda Josihiko miniszterelnök most még azt a politikai kockázatot is vállalta, hogy két atomreaktort újraindíttatott, mert valahogy fenn kell tartani a lakosság életszínvonalát és növelni az áramtermelést a hőségben. Japánban a tavalyi márciusi földrengés és szökőár, illetve az azt követő nukleáris baleset után állították le az összes atomreaktort, ami komoly energiaellátási gondokat okozott, mert az ország energiaigényének harmadát a nukleáris energia fedezte.

Rövidnadrággal a hőség ellen

A Japánhoz közeli Dél-Koreában leginkább a kormányzati tisztviselőket viseli meg a meleg. A törvényi szabályozás szerint 28 fok alatt nem lehet bekapcsolni az irodákban a légkondicionálókat, hogy elkerüljék az országos áramkimaradásokat a megugró fogyasztás miatt, de a hagyományos munkahelyi etikett minden férfinak fekete, általában teljesen begombolt öltöny viselését írja elő.

Hogy enyhítsenek a közszolgák kínjain Dél-Koreában az elnök és Szöul polgármestere is jó példával jár elöl. Mindketten informálisabb és lazább nyári öltözködést igyekeznek népszerűsíteni. Az elnöki hivatalban már le lehet vetni a zakókat munka közben, és nem kell nyakkendőt venni, míg a fővárosban a hivatalnokoknak a rövidnadrág viselését is megengedik és szandálban is jöhetnek dolgozni, ha úgy tartja kedvük.

A könnyítés ellenére Szöulban nem sokan éltek a lehetőséggel, és inkább maradtak a zárt öltönyöknél. A koreai hagyománytisztelet nem igazán engedi, hogy a hivatalnokok a csupasz lábukat mutogassák a beosztottaiknak, mert attól félnek, hogy így elveszítik tekintélyüket azok előtt, akiknek példát kellene mutatniuk. Öltönyben és légkondicionálás nélkül azonban marad az izzadás, akárcsak a világ többi részén.