Már Aszad belső köreit is elérte a háború
További Külföld cikkek
- Már harmadik napja okoz fennakadásokat a brit légi közlekedésekben az óriási köd
- Kiborultak a német politikusok attól, hogy Elon Musk támogatta az AfD-t
- Játékszerként kapta szét egy vihar Horvátország legnagyobb naperőművét
- Megjelentek az exit pollok a horvát választásról – lehet, hogy második forduló már nem lesz
- Először történt ilyen: az amerikaiak bevetettek egy ritkán használt fegyvert Izraelben
A felkelők és a kormányerők között zajló véres harcok az elmúlt napokban már Damaszkusz központját is elérték, szerdán pedig Bassár el-Aszad belső körének több fontos tagját megölték egy robbantásban, ami akár fordulópontot is jelenthet a 2011. márciusa óta húzódó konfliktusban. Az elmúlt tizenhat hónapban már több mint tizenhatezren haltak meg, és közel százezren menekültek a környező országokba. A külföldi országok sem látnak tisztán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai ülését elnapolták csütörtökre, amikor újabb határozati javaslatokról szavaznak.
A rezsim szívében csaptak le
A szíriai felkelők kedden jelentették be, hogy hétfő este nagy hadműveletet kezdtek „Damaszkusz vulkánja és Szíria földrengései” néven. Ennek része lehetett, hogy az állami tévé szerint szerdán a nemzetbiztonsági hivatal épületében elkövetett robbantásban életét veszítette a védelmi miniszter Daúd Radzsha tábornok és helyettese, Asszef Savkat katonai hírszerzőfőnök is, aki Bassár el-Aszad elnök sógora, és az ország három legfontosabb személyének egyike volt. Megsérült a belügyminiszter is, és egyes források szerint kórházba szállítás után életét vesztette. Délutánra belehalt sérüléseibe Haszán Turkmáni tábornok, az alelnök egyik megbízott segédje is. A támadás elemzők szerint azt bizonyítja, hogy a szíriai rezsim már a belső körét sem tudja megvédelmezni.
Hogy pontosan mi zajlott le, azt nehéz megtudni, mert a szír csapatok azonnal lezárták Rauda negyedét, ahol a támadás történt. A BBC tudósítója szerint az épületen nem látszott károk nyoma, a közelében lakók nem hallottak robbanást, és mentőket sem láttak a közelben. A robbantást egyes hírek szerint egy öngyilkos merénylő követte el, aki a szíriai vezetőkre vigyázó testőrség tagja volt, más hírek szerint egy előre odakészített bombaszerkezetet robbantottak fel.
A merényletet egy Liva al-Iszlám nevű szíriai lázadó iszlamista csoport is magára vállalta a Facebookra feltett közleményében, de az AP szerint az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) egyik parancsnoka bejelentette, hogy ők követték el a támadást. Az összeesküvés-elméletek hívei között még az is elterjedt Damaszkuszban, hogy valójában a rezsim ölette meg a védelmi minisztert, mert puccsot tervezett.
A robbantást követő felfordulásra viszonylag gyorsan sikerült reagálnia a szíriai vezetésnek: alig három órával Daúd Radzsha és Aszef Savkat halála után már hivatalosan ki is nevezték utódjaikat. Az új védelmi miniszter Fahad Dszászim al-Freidzs lesz, a rezsim egyik eddig kevésbé ismert tagja, a hadsereg vezérkari főnöke, aki az elkövetők megbüntetését ígérte. Az információs miniszter is gyorsan kamerák elé állt, szerinte felbérelt emberek felelősek a robbantásért, ami külföldi beavatkozásra utal. A miniszter elsősorban Törökországot, Izraelt, Szaúd-Arábiát és az al-Dzsazíra televíziót tette felelőssé a felkelők támogatásáért.
Harci helikoptereket vetettek be
A robbantás mellett is folytatódtak az elmúlt napokban kezdődött harcok Damaszkuszban. „A szíriai reguláris erők 40-50 katonája halt meg hétfőn a damaszkuszi harcokban, és legalább húsz tegnap [kedden] ” – mondta az AFP hírügynökségnek Rámi Abder-Rahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának igazgatója a támadás előtt.
Egy helyi lakos azt mondta a BBC-nek, hogy a főváros egyes részei már háborús övezetre emlékeztetnek, míg más részeken még viszonylagos nyugalom van, habár az emberek ott is aggódnak. Korábban is voltak már harcok Damaszkuszban, de akkor ezek főként a külvárosokat érintették, most pedig már a központi részeken is voltak összecsapások.
Az al-Dzsazíra olyan felvételeket mutatott be, amelyen egy ellenőrző pontot rohannak le a felkelők, és a külvárosokban sokan tüntettek az utcákon. A felkelők felgyújtottak egy laktanyát is a nemzetbiztonsági épület és az elnöki hivatal közelében. Állítólag rendőrök is átálltak Damaszkuszban, a Twitteren egyes aktivisták Homszban és Hamában is dezertálásokról számoltak be. A BBC szerint ugyanakkor ezeknek a híreknek a valóságtartalmát nem lehet alátámasztani.
A damaszkuszi kormány tagadta, hogy a felkelők általános offenzívát indítottak volna a fővárosban, szerintük kisebb terrorista csoportokról van csak szó, de a BBC-nek nyilatkozó helybéli lakosok szerint tankokat vetettek be a környéken, és robbanásokat is lehetett hallani szerdán napközben. A rezsim állítólag az utolsó pillanatig próbálta kerülni a nehézfegyverek bevetését, hogy fenntartsa a nyugalom látszatát, azonban beszámolók szerint szerdán már harci helikopterekről lőtték a lakónegyedeket gépfegyverekkel és rakétákkal is.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint összesen közel száz ember halt meg a harcokban szerdán Szíriában, közülük tizenhatan Damaszkuszban.
A diplomácia lassan őröl
Egyelőre nagy kérdés, hogy a külföldi országok hogyan reagálnak a fejleményekre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) április 21-én hagyta jóvá egy megfigyelő misszió felállítását, Kofi Annan ENSZ-különmegbízott pedig egy tűzszüneti megállapodás létrehozásával is megpróbálkozott, de az napok alatt összeomlott. A megfigyelők 90 napos mandátuma most pénteken jár le, de a BT-nek még nem sikerült megegyezni a jövőjükről.
Két határozattervezet került a BT elé, amely eredetileg szerdán döntött volna ezekről, azonban az események hatására végül csütörtökig elnapolták a szavazást. A nyugati országok tervezete 45 nappal hosszabbítaná meg a megfigyelők mandátumát, Szíriát pedig szankciókkal sújtanák, amennyiben a kormány nem működik együtt a konfliktus rendezésében. Egyben utalhatnak az ENSZ alapokmányának hetedik cikkelyére, amely erőszak alkalmazására ad lehetőséget egy fegyveres viszály lezárása érdekében. Oroszország ugyanakkor csak minden feltétel nélkül, három hónappal kitolná a 300 megfigyelő megbízatását.
Oroszország és a nyugat kölcsönösen elutasítják egymás javaslatait. Aszadnak Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerint is távoznia kell. William Hague angol külügyminiszter, Leon Panetta amerikai védelmi miniszter és Laurent Fabius francia külügyminiszter mind Aszad távozását, gyors rezsimváltást és erős ENSZ határozatokat sürgettek a robbantások hírére. Ehhez ugyanakkor az is kellene, hogy Kína és Oroszország engedjen a BT-ben, ahol eddig két határozatot vétóztak meg közösen.
Kína egyelőre nem reagált, Moszkva szerint pedig ugyan „kulcsfontosságú” csata folyik Szíriában a szerdai robbantások után, de Oroszország semmilyen elítélő javaslatot nem támogat majd. Szergej Lavrov külügyminiszter úgy nyilatkozott: álláspontjuk változatlan, és ha most elfogadnának egy elítélő határozatot, az a felkelők nyílt támogatása lenne. Moszkvának nemcsak regionális szövetségese Aszad, akinek fegyvereket is szállítanak, hanem a regionális egyensúly miatt is aggódhatnak az oroszok. Barack Obama amerikai elnök szerda este telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de nem közeledtek az álláspontok.
Véres napok jöhetnek
Amennyiben Oroszország ígéretének megfelelően megvétózza a szankciókat előirányzó határozatot, a nemzetközi közösségnek máshogy kell nyomást gyakorolnia az erőszak beszüntetéséért. Az állítólag Szaúd-Arábia, Katar és Törökország által is felfegyverzett felkelők a Time szerint erősítéseket küldtek a fővárosba, más források szerint a rezsim is visszarendelt katonákat a határvidékekről.
Az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács vezetője, Abdelbaszet Szeida Dohában azt mondta a Reutersnek, hogy „ez már a végső szakasz, hamarosan elbuknak.” Szerinte innen hetek vagy hónapok kérdése a rezsim bukása. A fontos vezetők halála sem jelenti feltétlenül azt, hogy Aszad rezsimje már az azonnali összeomlás szélén áll, a pontos helyzetértékelést pedig az is nehezíti, hogy Szíriában korlátozzák a külföldi újságírók munkáját.
A robbantások után a rezsim a jelek szerint kemény ellentámadásba kezd, és könnyen lehet, hogy a felkelőknek időlegesen vissza kell vonulniuk. Navaf al-Fáresz, Szíria volt iraki nagykövete, aki az előző héten hagyta ott a rezsimet, úgy vélte, hogy a szíriai vezetés feltehetően semmitől sem riad vissza, hogy megtartsa hatalmát. Többen attól tartanak, hogy Aszad esetleg vegyi fegyvereket vethet be.
A Damaszkuszban folytatódó véres harcok és a szerdai robbantások után egyértelműen fordulóponthoz érkezett a szíriai konfliktus – a következő napokban derül majd ki, hogy elérhető közelségbe kerül-e a Aszad bukása.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.